AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2013. június 26.

F‑106/11. sz. ügy

BM

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Fegyelmi eljárás – Fegyelmi intézkedés – Írásbeli megrovás”

Tárgy:      Az EK‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2 cikke alapján benyújtott kereset, amelyben BM, az Európai Központi Bank (EKB) személyi állományának tagja egyrészt az Emberi Erőforrások, Költségvetés és Szervezeti Felépítés Főigazgatóság (a továbbiakban: Emberi Erőforrások Főigazgatóság) főigazgató‑helyettese által 2011. április 15‑én hozott azon határozatának megsemmisítését kéri, amely írásbeli megrovásban részesítette, másrészt az elszenvedett nemvagyoni kár megtérítése címén 10 000 euró megfizetését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. BM viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Központi Bank részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – A fegyelmi eljárás megindítása előtti vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettség – Hiány

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 45. cikk; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 8.3.2 cikk; az Európai Központi Bank igazgatóságának 1/2006 adminisztratív körrendelete)

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Jogosulatlan kifizetések visszatérítése – Az uniós családi támogatásokkal megegyező jellegű támogatások bejelentését elmulasztó alkalmazott jóhiszeműségre való hivatkozása – Megengedhetetlenség

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 21. cikk; az Európai Központi Bank személyzeti szabályzata, 0.4.3 és 3.3.2 cikk)

3.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Fegyelmi felelősségi rendszer – Szankció – Az arányosság elve – Fogalom – Az illetékes hatóság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 45. cikk)

1.      Egyetlen, az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételeiben, annak személyzeti szabályzatában vagy a Bank igazgatóságának a belső közigazgatási vizsgálatokról szóló adminisztratív körrendeletetében szereplő alkalmazandó rendelkezés sem írja elő, hogy a fegyelmi eljárás megindítását az említett körrendelet értelmében vett közigazgatási vizsgálatnak kell megelőznie.

(lásd a 31. pontot)

2.      A fegyelmi intézkedések elkerülése érdekében nem hivatkozhat a jóhiszeműségére az Európai Központi Bank személyi állományának azon tagja, aki nem teljesítette szakmai kötelezettségét, mivel elmulasztotta a Banknak bejelenteni, hogy az ez utóbbi által folyósított családi támogatásokkal megegyező jellegű támogatásokat kap. Az átlagosan gondos alkalmazott mindenesetre feltehetően ismeri a rá vonatkozó szabályokat.

(lásd a 45. és 63. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑122/95. sz., Chabert kontra Bizottság ügyben 1996. február 1‑jén hozott ítéletének 32. pontja; T‑312/02. sz., Gussetti kontra Bizottság ügyben 2004. április 1‑jén hozott ítéletének 106. pontja.

3.      Ami az Európai Központi Bank alkalmazottait illeti, az arányosság elvének a fegyelmi ügyekben történő alkalmazása két vetülettel rendelkezik. Egyrészt a megfelelő szankció megválasztása az illetékes hatóság feladata, amennyiben megállapítást nyer az alkalmazottnak felrótt tények helytállósága, és az uniós bíróság nem bírálhatja felül e választást, kivéve ha a kiszabott szankció aránytalan lenne az alkalmazott ellen felhozott tényekhez képest. Másrészt a szankciót az említett hatóság minden egyes eset konkrét tényei és körülményei összességének értékelése alapján határozza meg, mivel az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei a személyi állományának tagjai tekintetében nem írnak elő meghatározott viszonyt az ott felsorolt szankciók és az alkalmazott kötelességszegése között, és nem határozzák meg, hogy a súlyosbító és enyhítő körülmények milyen mértékben hatnak a szankció kiválasztására. Ezért az uniós bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az előtte folyó jogvita minden releváns ténybeli és jogkérdésével foglalkozzon, ami fegyelmi intézkedés esetén magában foglalja azt is, hogy hatáskörének a kötelességszegés és a szankció közti arányosság elbírálására is ki kell terjednie. Ezen elvek alapján az uniós bíróság felülvizsgálata annak értékelésére korlátozódik, hogy a kiszabott szankció nem aránytalan‑e az alkalmazott ellen felhozott tényekhez képest, és hogy a súlyosbító és enyhítő körülményeket Bank megfelelően értékelte‑e.

(lásd az 51. és 52. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: T‑184/11. P. sz., Nijs kontra Számvevőszék ügyben 2012. május 15‑én hozott ítéletnek 85. pontja.