AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(teljes ülés)

2013. december 11.

F‑130/11. sz. ügy

Marco Verile és Anduela Gjergji

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Nyugdíjak – Valamely nemzeti nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság átvitele – Az uniós nyugdíjrendszerben fizetendő járulék mértékének kiigazításáról szóló rendelet – A biztosításmatematikai értékek kiigazítása – Általános végrehajtási rendelkezések elfogadásának szükségessége – Az új általános végrehajtási rendelkezések időbeli hatálya – A nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat visszavonása – Jogszerűség – Feltételek”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben M. Verile és A. Gjergji többek között azon 2011. május 20‑án, illetve 19‑én hozott határozatok megsemmisítését kérik, amelyekkel a Bizottság visszavonta azon első javaslatát, amelyben a felperesek kérésére meghatározta az uniós nyugdíjrendszerben jóváírható, nyugdíjra jogosító szolgálati időt, és amelyben mindkettejükkel új javaslatot közölt a Bizottságnál való szolgálatba lépésüket megelőzően a nemzeti nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultság átviteléből eredő nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírása tekintetében.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottság 2011. május 20‑i és 2011. május 19‑i, M. Verile, illetve A. Gjergji részére címzett határozatait megsemmisíti. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint az M. Verile és A. Gjergji részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az Unió szolgálatába lépés előtt szerzett nyugdíjjogosultságnak az uniós rendszerbe való átvitelére vonatkozó javaslat – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Nyugdíjak – Az Unió szolgálatába lépés előtt szerzett nyugdíjjogosultság – Az uniós rendszerbe való átvitel – Módozatok – A nemzeti rendszerben szerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének meghatározása – A nemzeti hatóságok hatásköre – Az uniós nyugdíjrendszerben jóváírandó szolgálati idő számítása – Az intézmények hatásköre

(Személyzeti szabályzat, VIII. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)

3.      Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – A jóváírandó szolgálati idő számításához alkalmazott átváltási együtthatók – Új átváltási együtthatók alkalmazása a nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat elfogadásának időpontjában

1.      A nyugdíjra jogosító szolgálati idő jóváírására vonatkozó javaslat olyan jogi aktus, amely sérelmet okoz azon tisztviselőnek, aki a nyugdíjjogosultságának átvitele iránti kérelmet benyújtotta. Az ilyen javaslat egyoldalú, az eljárási kerettől – amelyben azt meghozták – elválasztható, az intézményhez kötött, ex lege az intézményhez rendelt hatáskör alapján elfogadott jogi aktus, mivel az közvetlenül azon egyéni jogból ered, amelyet a személyi szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése a tisztviselők és az alkalmazottak számára az Uniónál való szolgálatba lépésükkor kifejezetten biztosít.

(lásd a 40., 41. és 55. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑122/10. sz., Cocchi és Falcione kontra Bizottság ügyben 2012. december 11‑én hozott ítéletének (jelenleg fellebbezés folytán az Európai Unió Törvényszéke előtt folyamatban lévő, T‑103/13. P. sz. ügy) 37–39. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 11. cikke világos különbséget tesz egyrészt az (1) bekezdés szerinti „kifelé irányuló” átvitel, másrészt pedig a (2) bekezdés szerinti „befelé irányuló” átvitel között.

A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (1) bekezdésében szabályozott „biztosításmatematikai egyenérték” és az ugyanezen cikk (2) bekezdésében szabályozott „naprakésszé tett tőkeérték” két egymástól eltérő jogi fogalmat takar, amelyek mindegyike egymástól független rendszer alá tartozik.

A „biztosításmatematikai egyenérték” ugyanis a személyzeti szabályzatban önálló, tisztán az uniós nyugdíjrendszerhez tartozó fogalomként jelenik meg. E fogalmat a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 8. cikke határozza meg.

A személyzeti szabályzat nem határozza meg a „naprakésszé tett tőkeértéket”, és nem adja meg annak számítási módszerét sem, aminek az az oka, hogy kiszámítása és e számítás ellenőrzésének a módja az érintett nemzeti vagy nemzetközi hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A naprakésszé tett tőkeérték „befelé irányuló” átvitel céljából történő, a hatáskörrel rendelkező nemzeti vagy nemzetközi hatóságok által való kiszámítását illetően, e tőkeértéket az alkalmazandó nemzeti jog és az e jog által meghatározott módszerek vagy a nemzetközi szervezetek esetében a saját szabályaik alapján, nem pedig a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 8. cikke és az e rendelkezés által meghatározott kamatláb alapján kell meghatározni.

Az uniós nyugdíjrendszerben jóváírható, nyugdíjra jogosító szolgálati idő kiszámítását illetően, amely különbözik a naprakésszé tett tőkeérték kiszámításától, meg kell állapítani, hogy sem a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének „befelé irányuló” átvitelre vonatkozó (2) bekezdése, sem a személyzeti szabályzat egyetlen másik rendelkezése nem írja elő kifejezetten azt a kötelezettséget, hogy az ugyanezen melléklet 8. cikkében előírt kamatlábat alkalmazni kell az uniós nyugdíjrendszerben jóváírható, nyugdíjra jogosító szolgálati idő kiszámításához.

A személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikke (2) bekezdésének végrehajtása keretében és különösen a „befelé irányuló” átvitel esetén az átváltási együtthatók naprakésszé tétele céljából, figyelemmel a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 8. cikkében – a személyzeti szabályzat VIII. mellékletének 8. cikke az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékének 2008. július 1‑jétől történő kiigazításáról szóló1324/2008 rendelet hatálybalépése folytán – előírt új, 3,1%‑os kamatlábra, a fent hivatkozott 11. cikk (2) bekezdése értelmében, amely saját végrehajtásához az általános végrehajtási rendelkezésekre hivatkozik, továbbá a jogbiztonság elvének megfelelően az intézményre hárul az a kötelezettség, hogy módosítsa a meglévő általános végrehajtási rendelkezéseket, és a biztosításmatematikai értékekre vonatkozóan új táblázatot készítsen.

(lásd a 77., 79–81., 88. és 90. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑166/12. sz. Časta‑ügyben 2013. december 5‑én hozott ítéletének 24. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑90/07. P. és T‑99/07. P. sz., Belgium és Bizottság kontra Genette ügyben 2008. december 18‑án hozott ítéletének 56. és 57. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Általánosan elfogadott elv, hogy valamely új szabály – a kivételektől eltekintve – azonnal alkalmazandó a később létrejövő helyzetekre, valamint a korábbi jogszabály hatálya alatt létrejött, de nem teljesen kialakult jogi helyzetek jövőbeni hatásaira.

A nyugdíjjogosultság átviteléről szólva, ahhoz, hogy valamely tisztviselőnek vagy alkalmazottnak a helyzete, amely tisztviselő vagy alkalmazott „befelé irányuló” átvitel iránti kérelmet nyújtott be, a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. és 12. cikkének a Bizottság által elfogadott 2004. évi általános végrehajtási rendelkezéseihez mellékelt biztosításmatematikai értékek hatálya alatt teljesen kialakuljon, azt kell bizonyítani, hogy legkésőbb a Bizottság által elfogadott 2011. évi általános végrehajtási rendelkezésekben előírt új átváltási együtthatók hatálybalépését megelőző nap, azaz 2011. március 31. végén az érintett elfogadta a nyugdíjra jogosító szolgálati idő átvitelére vonatkozó javaslatot, amelyet részére a 2004. évi általános végrehajtási rendelkezések alapján készítettek el.

A 2011. évi általános végrehajtási rendelkezések 1. mellékletében előírt átváltási együtthatóknak a fent hivatkozott általános végrehajtási rendelkezések 2011. április 1‑jei hatálybalépését megelőző, olyan tisztviselőkre vagy alkalmazottakra történő alkalmazása, akik a 2011. április 1‑jei időpont előtt nyugdíjra jogosító szolgálati idő átvitelére vonatkozó javaslatot fogadtak el, szükségszerűen sérti e tisztviselők vagy alkalmazottak jogos bizalmát.

(lásd a 94., 99., 101. és 107. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑31/10. sz., Guittet kontra Bizottság ügyben 2012. június 13‑án hozott ítéletének 47. és 66. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.