A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2019. április 4.(*)(i)
„Előzetes döntéshozatal – Légi közlekedés – 261/2004/EK rendelet – Az 5. cikk (3) bekezdése – A visszautasított beszállás és a légi járat törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás – Terjedelem – A kártalanítási kötelezettség alóli mentesülés – A »rendkívüli körülmények« fogalma – A repülőgépabroncs repülőtér kifutópályáján található idegen test által okozott sérülése”
A C‑501/17. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) a Bírósághoz 2017. július 25‑én érkezett, 2017. augusztus 18‑i határozatával terjesztett elő
a Germanwings GmbH
és
Wolfgang Pauels
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
tagjai: M. Vilaras, a negyedik tanács elnöke, a harmadik tanács elnökeként eljárva, J. Malenovský, L. Bay Larsen, M. Safjan és D. Šváby (előadó) bírák,
főtanácsnok: E. Tanchev,
hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. szeptember 17‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Germanwings GmbH képviseletében W. Bloch és Y. Pochyla Rechtsanwälte,
– W. Pauels képviseletében E. Stamer és M. Hofmann Rechtsanwälte,
– a német kormány képviseletében T. Henze, J. Möller, M. Hellmann, M. Kall, J. Techert és A. Berg, meghatalmazotti minőségben,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében K. Simonsson, B. Bertelmann és K.‑Ph. Wojcik, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2018. november 22‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.) 5. cikke (3) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 Ezt a kérelmet a Wolfgang Pauels és a Germanwings GmbH légi fuvarozó között ezen utas kártalanításának – akinek a légi járata jelentősen késett – e légi fuvarozó általi megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A 261/2004 rendelet (14) és (15) preambulumbekezdése kimondja:
„(14) A Montreali Egyezménynek megfelelően az üzemeltető légi fuvarozókra háruló kötelezettségeket korlátozni kellene, vagy ki kellene zárni azokban az esetekben, amikor egy eseményt olyan rendkívüli körülmények okoztak, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett a légi járatnak elkerülni. Ilyen körülmények különösen politikai instabilitás, az érintett légi járat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételek, biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és olyan sztrájkok esetén fordulhatnak elő, amelyek egy üzemeltető légi fuvarozó működését befolyásolják.
(15) Különleges körülmények [helyesen: rendkívüli körülmények] fennállásának kellene tekinteni, ha egy légiforgalmi irányítási döntés hatása egy bizonyos légi járművel kapcsolatban egy bizonyos napon hosszú késedelmet [helyesen: jelentős késedelmet], egyéjszakás késedelmet, illetve a légi jármű egy vagy több járatának törlését okozza, annak ellenére, hogy az érintett légi fuvarozó minden észszerű intézkedést megtett a késedelmek vagy járatok törlésének elkerülésére.”
4 „A járat törlése” cím alatt e rendelet 5. cikkének (1) és (3) bekezdése kimondja:
„(1) Egy járat törlése esetén az érintett utasoknak
[…]
c) joguk van az üzemeltető légi fuvarozó általi kártalanításhoz a 7. cikkel összhangban, kivéve ha
i. a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták őket a járat törléséről, vagy
ii. az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták őket a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljanak és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négyórás késéssel érjék el; vagy
iii. az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták őket a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számukra, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljanak, és végső célállomásukat a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb kétórás késéssel érjék el.
[…]
(3) Az üzemeltető légi fuvarozó nem köteles kártérítést [helyesen: kártalanítást] fizetni a 7. cikk szerint, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett légi járatna elkerülni.”
5 Az említett rendeletnek a „Kártalanításhoz való jog” című 7. cikke az (1) bekezdésének a) pontjában a következőket írja elő:
„E cikkre való hivatkozáskor az utasok az alábbi összegű kártérítést [helyesen: kártalanítást] kapják:
a) 250 EUR‑t minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra [helyesen: légi járatra];
[…]”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
6 W. Pauels a Germanwingsnél foglalást intézett a Dublinból (Írország) Düsseldorfba (Németország) tartó légi járatra.
7 Ez a légi járat 2015. augusztus 28‑án az érkezéskor három órát és huszonnyolc percet késett.
8 A Germanwings elutasította a W. Pauels által benyújtott kártalanítás iránti kérelmet, mivel az érintett légi járat késedelmét a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti „rendkívüli körülmény” okozta, amely e rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint mentesíti őt a kártalanítás kötelezettsége alól.
9 E tekintetben a Germanwings úgy érvel, hogy a késést az okozta, hogy a szóban forgó légi járat előkészítése során egy csavart találtak az e légi járatot üzemeltető repülőgép egyik gumiabroncsában, amely az érintett gumiabroncs cseréjét tette szükségessé.
10 A W. Pauels által indított kereset alapján az Amtsgericht Köln (kölni helyi bíróság, Németország) arra kötelezte a Germanwingset, hogy fizessen W. Pauels részére 250 eurót, valamint kamatait, és megállapította, hogy a repülőgépabroncsban a kifutópályán található csavar által okozott kár a légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, annak tényleges befolyása alá tartozó körülmény. Határozatának alátámasztására az Amtsgericht Köln (kölni helyi bíróság) hozzátette, hogy az elemzése összhangban van a jogalkotó akaratával is, amint azt a kifutópálya ellenőrzésének fennállása is mutatja, és az annak elvégzésére irányuló törvényes kötelezettség.
11 A Germanwings e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Landgericht Kölnhöz (kölni regionális bíróság). Álláspontja szerint az Amtsgericht Köln (kölni helyi bíróság) túlzottan kiterjesztette a tényleges befolyása alá tartozó körülményeket. E tekintetben úgy érvel, hogy a repülőtér kifutópályájának használata az általános légi forgalomnak, nem pedig egy adott légi fuvarozó valamely tevékenységének tudható be. Megállapítja, hogy a kifutópályák takarítása sem tartozik a légi fuvarozó feladatai közé, és az utóbbi tényleges befolyásán kívül esik.
12 A Landgericht Köln (kölni regionális bíróság) álláspontja szerint a jogvita megoldása attól függ, hogy a 261/2004 rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (3) bekezdése szerint a gumiabroncs kifutópályán található csavar miatti sérülése az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozik‑e, és jellegénél vagy eredeténél fogva az érintett légi fuvarozó tényleges befolyásán kívül esik‑e.
13 Megállapítja, hogy számos korábbi eljárásban úgy határozott, hogy valamely repülőgépabroncs kifutópályán található szög vagy más hasonló tárgyak által okozott sérülése „rendkívüli körülménynek” minősül, amennyiben az ilyen idegen testek jelenléte a légi fuvarozó tényleges befolyásán kívül eső veszély, tehát külső eseménynek minősül a légi jármű bizonyos alkatrészeinek a rendszeres karbantartás ellenére idő előtt jelentkező hibájától eltérően.
14 Mindazonáltal hivatkozik más bíróságok ezzel ellenkező ítélkezési gyakorlatára is, többek között a 2014. november 14‑i Siewert végzést (C‑394/14, EU:C:2014:2377) követően, megállapítva, hogy valamely repülőgépabroncs kifutópályán található idegen test miatti sérülése nem hasonlítható az e végzés szerinti utaslépcsővel való összeütközéssel, hanem inkább a 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítéletben (C‑315/15, EU:C:2017:342) szereplő madárral való ütközéssel hasonlítható össze. E tekintetben megjegyzi, hogy a kifutópályák takarítása a repülőtér biztonságát érinti, nem tartozik tehát a légi fuvarozó felelősségi körébe.
15 Szükségesnek ítéli tehát a Bírósághoz való fordulást, megállapítva, hogy ha a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti „rendkívüli körülménynek” minősítés kerül megállapításra a jelen esetben, az további bizonyítást igényel a részéről.
16 E körülmények között a Landgericht Köln (kölni regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„A [261/2004 rendelet] 5. cikkének (3) bekezdése szerinti rendkívüli körülmény‑e a repülőgépabroncs futópályán található csavar (idegen test) által okozott sérülése […]?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
17 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 261/2004 rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy a repülőgépabroncs kifutópályán található idegen test – például mozgó törmelék – által okozott sérülése az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülmények” fogalmába tartozik‑e.
18 Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a járat törlése vagy jelentős – azaz legalább háromórás – késése esetére meghatározza a légi fuvarozóknak a 261/2004 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettségeit (lásd: 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
19 E rendelet (14) és (15) preambulumbekezdése, valamint az 5. cikkének (3) bekezdése Bíróság általi értelmezésének megfelelően a légi fuvarozó mentesül az utasoknak a 261/2004 rendelet 7. cikke szerint nyújtandó kártalanítás kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy a légi járat törlését vagy az érkezéskor legalább háromórás késését olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni (lásd: 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), és hogy – ilyen körülmény bekövetkezésekor – a helyzethez igazított, valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vevő intézkedést elfogadta annak elkerülése érdekében, hogy e körülmény az érintett légi járat törléséhez vagy annak jelentős késéséhez vezessen, azonban nem követelhető meg, hogy az adott időpontban a vállalkozásának kapacitását tekintve elviselhetetlen áldozatokat hozzon (lásd ebben az értelemben: 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 29. és 34. pont).
20 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülményeknek” minősíthetők az olyan események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek (lásd ebben az értelemben: 2008. december 22‑i Wallentin‑Hermann ítélet, C‑549/07, EU:C:2008:771, 23. pont; 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 22. pont), e két feltétel pedig kumulatív jellegű (2018. április 17‑i Krüsemann és társai ítélet, C‑195/17, C‑197/17–C‑203/17, C‑226/17, C‑228/17, C‑254/17, C‑274/17, C‑275/17, C‑278/17–C‑286/17 és C‑290/17–C‑292/17, EU:C:2018:258, 34. pont).
21 Azon kérdést illetően, hogy valamely repülőgép abroncsainak sérülése, amelyek annak működésének elengedhetetlen elemei, „rendkívüli körülménynek” minősíthető‑e a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében, először is meg kell állapítani, hogy az adott légi jármű bizonyos alkatrészeinek idő előtti, akár váratlan hibája főszabály szerint annak működéséhez kapcsolódó esemény (lásd ebben az értelemben: 2015. szeptember 17‑i van der Lans ítélet, C‑257/14, EU:C:2015:618, 41. és 42. pont; 2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 23. pont).
22 A légi fuvarozók ugyanis rendszeresen találkoznak ilyen hibával, a légi közlekedés különleges feltételeire és a légi járművek technológiai fejlettségi szintjére figyelemmel (lásd ebben az értelemben: 2008. december 22‑i Wallentin‑Hermann ítélet, C‑549/07, EU:C:2008:771, 24. pont; 2014. november 14‑i Siewert végzés, C‑394/14, EU:C:2014:2377, 19. pont; 2015. szeptember 17‑i van der Lans ítélet, C‑257/14, EU:C:2015:618, 37. és 42. pont).
23 E tekintetben nem vitatott, hogy a légi járművek gumiabroncsai le‑ és feszálláskor igen erős igénybevételnek, ennélfogva állandó sérülésveszélynek vannak kitéve, amely igazolja a különösen szigorú rendszeres ellenőrzéseket, amelyek a légiközlekedési vállalkozások rendes működési feltételei között szerepelnek.
24 Így az érintett hiba eredete kizárólag az idegen testtel való ütközés, aminek bizonyítása a légi fuvarozó feladata, mivel e hiba nem tekinthető a repülőgép működési rendszeréhez kapcsolódónak.
25 Ez a helyzet áll fenn többek között a légi járat madárral való ütközése okán történő sérülésekor (2017. május 4‑i Pešková és Peška ítélet, C‑315/15, EU:C:2017:342, 24. pont), továbbá mint az alapügyben, a gumiabroncs repülőtér kifutópályáján található idegen test – például mozgó törmelék – által okozott sérülésekor.
26 Ennélfogva valamely gumiabroncs kizárólag a repülőtér kifutópályáján található idegen testtel való ütközése által okozott hibája a jellegénél vagy az eredeténél fogva nem tekinthető az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak. Egyébiránt a légi fuvarozóra a fel‑ és leszálláskor – többek között a sebességhez és a fedélzeti utasok biztonságra vonatkozó követelményhez kapcsolódóan – háruló sajátos kötöttségekre tekintettel, valamint azon tény okán, hogy a kifutópályák karbantartása nem tartozik a hatáskörébe, az említett körülmény nem tartozik a tényleges befolyása alá.
27 Következésképpen az ilyen hibát a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek” kell minősíteni.
28 Amint az a főtanácsnok indítványának 78. pontjából kitűnik, az ilyen következtetés megfelel a 261/2004 rendelettel követett, az utasok magas szintű védelmére irányuló célkitűzésnek – amint az a rendelet (1) preambulumbekezdésében pontosításra került –, ugyanis azt foglalja magában, hogy a légi fuvarozókat ne ösztönözzék arra, hogy tartózkodjanak a megkövetelt intézkedések meghozatalától azzal, hogy légi járataik fenntartását és pontosságát az e járatok biztonságával összefüggő célkitűzéshez képest előnyben részesítsék.
29 E megállapítást nem kérdőjelezi meg a 2014. november 14‑i Siewert végzésben (C‑394/14, EU:C:2014:2377) elfogadott megoldás, amely során a Bíróság úgy határozott, hogy valamely repülőtér mobil utaslépcsőjének valamely légi járművel való összeütközése nem minősíthető a 261/2004 rendelet 5. cikkének (3) bekezdése értelmében vett „rendkívüli körülménynek”.
30 Az ilyen berendezést ugyanis szükségszerűen a légiutas‑szállítás keretében alkalmazzák, lehetővé téve az utasok számára, hogy beszálljanak a légi járműbe, és kiszálljanak abból (2014. november 14‑i Siewert végzés, C‑394/14, EU:C:2014:2377, 19. pont), és az ilyen berendezés elhelyezése az érintett légi járművek legénységével történő együttműködésben zajlik. Ennélfogva az említett körülmény nem tekinthető sem az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe nem tartozónak, sem pedig a tényleges befolyásán kívül esőnek.
31 Ugyanakkor, amint arra a jelen ítélet 19. pontja emlékeztet, valamely „rendkívüli körülmény” bekövetkezésekor a légi fuvarozó csak akkor mentesül az utasok 261/2004 rendelet 7. cikke szerinti kártalanításának kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy a helyzethez igazított, valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vevő intézkedést elfogadta annak elkerülése érdekében, hogy e körülmény az érintett légi járat törléséhez vagy annak jelentős késéséhez vezessen, azonban nem követelhető meg, hogy az adott időpontban a vállalkozásának kapacitását tekintve elviselhetetlen áldozatokat hozzon.
32 E tekintetben kitűnt a tárgyaláson, hogy a repülőgépabroncsok rendszeres karbantartás és a cserére irányuló szabványosított eljárások alá tartoznak, amelyek keretében a légi fuvarozók az általuk kiszolgált repülőtereken – ideértve a nem fő repülőtereiket is – a gumiabroncsaik cseréjére irányuló szerződéseket köthetnek a légijármű‑karbantartó vállalkozásokkal, amelyek az említett gumiabroncsok cserére során elsőbbséget biztosítanak.
33 Ennélfogva az olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, az érintett légi fuvarozó feladata annak bizonyítása, hogy valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vette annak elkerülése érdekében, hogy a repülőtér kifutópályán található idegen test okán sérült gumiabroncs cseréje ne vezessen az érintett légi járat jelentős késéséhez, aminek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
34 E körülmények között azt kell válaszolni a kérdésre, hogy a 261/2004 rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a repülőgépabroncs kifutópályán található idegen test – például mozgó törmelék – által okozott sérülése az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülmények” fogalmába tartozik.
Mindazonáltal a légi fuvarozó – amelynek légi járata az ilyen „rendkívüli körülmény” okán jelentősen késett – annak érdekében, hogy mentesüljön az utasoknak a 261/2004 rendelet 7. cikke szerint nyújtandó kártalanítás kötelezettsége alól, köteles bizonyítani, hogy valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vette annak elkerülése érdekében, hogy a repülőtér kifutópályáján található idegen test – például mozgó törmelék – okán sérült gumiabroncs cseréje ne vezessen az érintett légi járat jelentős késéséhez.
A költségekről
35 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11‑i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a repülőgépabroncs kifutópályán található idegen test – például mozgó törmelék – által okozott sérülése az e rendelkezés értelmében vett „rendkívüli körülmények” fogalmába tartozik.
Mindazonáltal a légi fuvarozó – amelynek légi járata az ilyen „rendkívüli körülmény” okán jelentősen késett – annak érdekében, hogy mentesüljön az utasoknak a 261/2004 rendelet 7. cikke szerint nyújtandó kártalanítás kötelezettsége alól, köteles bizonyítani, hogy valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vette annak elkerülése érdekében, hogy a repülőtér kifutópályáján található idegen test – például mozgó törmelék – okán sérült gumiabroncs cseréje ne vezessen az érintett légi járat jelentős késéséhez.
Aláírások
i A jelen szöveg 34. pontjában és rendelkező részében az első elektronikus közzétételt követően nyelvi módosítás történt.