MANUEL CAMPOS SÁNCHEZ‑BORDONA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2019. november 26.(1)
C‑625/19. PPU. sz. ügy
Openbaar Ministerie
kontra
XD
(a rechtbank Amsterdam [amszterdami bíróság, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés – 2002/584/IB kerethatározat – Európai elfogatóparancs – Kibocsátó igazságügyi hatóság – Egy svéd ügyész által kibocsátott európai elfogatóparancs – Az európai elfogatóparancs kibocsátására vonatkozó határozat elleni hatékony bírósági jogorvoslat fennállásának feltétele”
1. A Bíróság ismét olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelmekkel szembesül, amelyekben azt kell elbírálni, hogy az ügyészség (a jelen ügyben a svédországi ügyészség) európai elfogatóparancsot „kibocsátó igazságügyi hatóságnak” minősülhet‑e a 2002/584/IB kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében.(2)
2. A kérdést előterjesztő bíróság részéről a jelen ügyben, illetve a C‑626/19. PPU. és C‑627/19. PPU. sz. ügyben felmerülő kétségek kapcsolódnak egy luxemburgi bíróság által előterjesztett kérdésekhez (C‑566/19. PPU. sz. ügy), és különösen a Bíróság OG és PI (lübecki és zwickaui ügyészség) ítéletének értelmezésére vonatkoznak.(3)
3. Ugyanezen említett kétségek merültek fel a belga ügyészséggel (C‑627/19. PPU. sz. ügy) és a francia ügyészséggel (C‑566/19. PPU. és C‑626/19. PPU. sz. egyesített ügyek) kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan szintén a mai napon ismertetem az indítványomat.
4. Konkrétan a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képező kérdés megegyezik a C‑566/19. PPU. sz. üggyel egyesített C‑626/19. PPU. sz. ügyben előterjesztett egyik kérdéssel, amely az ügyészség által büntetőeljárások lefolytatása céljából kibocsátott európai elfogatóparancsokra vonatkozik.
5. Bár az OG (lübecki ügyészség) és a PI (zwickaui ügyészség) egyesített ügyekben,(4) valamint a PF (Litvánia főügyésze) ügyben(5) általam képviselt elvi álláspontom továbbra is fenntartom, a mai napon ismertetett indítványom további részében az OG (lübecki ügyészség) és a PI (zwickaui ügyészség) ítélet, illetve egy további hasonló ügyben 2019. október 9‑én hozott ítélet(6) értelmezésével foglalkozom.
I. Jogi háttér
A. Az uniós jog
6. A kerethatározat (5), (6), (8), (10) és (12) preambulumbekezdésére, valamint az 1. és 9. cikkére hivatkozom, amelyek az OG és PI (lübecki és zwickaui ügyészség) ügyre vonatkozó indítványban szerepelnek.
B. A nemzeti jog
7. A svéd kormány által nyújtott tájékoztatás értelmében a Förordning (2003:1178) om överlämnade till Sverige enligt en europeisk arresteringsorder (valamely személynek európai elfogatóparancs alapján Svédországnak történő átadásáról szóló, 2003. évi 1178. sz. rendelet; a továbbiakban: az európai elfogatóparancsról szóló rendelet) 2. §‑a úgy rendelkezik, hogy az ügyész mind a büntetőeljárás lefolytatása, mind a szabadságvesztés‑büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából kibocsát európai elfogatóparancsot.
8. Az európai elfogatóparancsról szóló rendelet 3. §‑a alapján büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor is kibocsátható európai elfogatóparancs, ha a keresett személy előzetes letartóztatását rendelték el amiatt, hogy legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.
9. A svéd kormány megállapítása szerint az előzetes letartóztatást az ügyész indítványára a bíróság rendeli el. Azt követően, hogy a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatást, az ügyész teljesen függetlenül dönt arról, hogy kibocsátja‑e az európai elfogatóparancsot, különös tekintettel az arányos jellegének értékelésére.
II. A jogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
10. A svéd ügyészség 2019. május 27‑én európai elfogatóparancsot bocsátott ki XD ellen indítandó büntetőeljárások lefolytatása céljából.(7)
11. XD Hollandiában történt elfogását követően, 2019. május 28‑án az európai elfogatóparancsot megküldték a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia) részére, amely úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjeszti elő:
„A […] kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett kibocsátó igazságügyi hatóságnak kell‑e tekinteni a kibocsátó tagállam igazságszolgáltatásában részt vevő, az európai elfogatóparancs kibocsátásával közvetlenül összefüggő feladatainak ellátása során függetlenül eljáró és egy európai elfogatóparancsot kibocsátó ügyészt, ha a kibocsátó tagállamban valamely bíró ezen ügyésznek az európai elfogatóparancs kibocsátása tárgyában történő tényleges határozathozatala előtt megvizsgálta az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételeit és különösen annak arányos jellegét?”
III. A Bíróság előtti eljárás
12. Az ügy 2019. augusztus 22‑én érkezett meg a Bírósághoz. Mivel XD fogva tartásban van, a kérdést előterjesztő bíróság kérte az ügy sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelyet a Bíróság engedélyezett.
13. XD, a holland és svéd kormány, a holland ügyészség és a Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.
14. 2019. október 24‑én tartották meg a C‑566/19. PPU., C‑626/19. PPU. és a C‑627/19. PPU. sz. ügyek együttes tárgyalását. A tárgyaláson megjelent JR, YC, XD, ZB, a luxemburgi ügyészség, a holland ügyészség, a holland, a francia, a svéd, a belga, az ír, a spanyol, az olasz és a finn kormány, valamint a Bizottság.
IV. Elemzés
A. Előzetes megfontolás
15. A jelen ügyben előterjesztett kérdés megegyezik a C‑626/19. PPU. sz. ügy első kérdésével, amellyel kapcsolatban a véleményemet a szintén a mai napon ismertetett indítványban fejtem ki.
16. Éppen ezért teljes egészében a szóban forgó indítványra hivatkozom. Abban nemcsak az ügyész által elrendelt európai elfogatóparancsok bírósági felülvizsgálatát (amelyről a jelen előzetes döntéshozatal szól), hanem azt is megvizsgálom, hogy az ügyészségi szervezet tagjai a kerethatározat értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóságnak” minősülhetnek‑e
17. A jelen eljárásban a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) egyértelműnek tekinti, hogy a svéd ügyészség kibocsáthat európai elfogatóparancsot, mert rendelkezik a függetlenség azon jellemezőivel, amelyek a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóságot” meghatározzák.
18. Mivel a jelen ügyben a svéd ügyészség függetlensége nem képezte vita tárgyát, nem áll rendelkezésre annak megállapításához szükséges információ, hogy alkotmányos jogállása és szervezeti, illetve működési struktúrája alapján a hivatkozott szervezet tagjai rendelkeznek‑e a Bíróság által a 2019. május 27‑i PF (Litvánia főügyésze) ítéletben megkövetelt tulajdonságokkal.(8) Nem tudok tehát állást foglalni e tekintetben.
B. Az ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs bírósági felülvizsgálatáról
19. A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott információ alapján a jelen ügyben az ügyész az európai elfogatóparancsot azt követően bocsátotta ki, hogy a bíróság, amely már megvizsgálta az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételeit és konkrétan annak arányos jellegét, elrendelte a nemzeti elfogatóparancsot.
20. A helyzet ennélfogva a C‑626/19. PPU. sz. ügy helyzetéhez hasonló, amelynek vizsgálata annak megállapítására vezetett, hogy a nemzeti elfogatóparancs kibocsátásakor végzett bírósági felülvizsgálat jellegénél fogva nem felelhet meg „a hatékony bírói jogvédelemhez kapcsolódó követelményeknek”, amelyre az OG és PI (lübecki és zwickaui ügyészség) ítélet 75. pontja hivatkozik, amely mindig az érintett személy által kért jogvédelmet jelenti, és olyan eljárásban nyilvánul meg, amelyben az érintett személy a védelemhez való jogának gyakorlása során közreműködhetett és részt vehetett.(9)
21. Következésképpen, azon vizsgálat, amely a kerethatározat 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „kibocsátó igazságügyi hatóság” szerinti minősítésre érdemes ügyész által elrendelt európai elfogatóparancs kibocsátási feltételeinek teljesítésére irányul, megelőzheti az európai elfogatóparancs kibocsátását, nem zárja ki azonban a keresett személy azon jogát, hogy a szóban forgó európai elfogatóparancs ellen bírósági jogorvoslatot terjesszen elő az európai elfogatóparancs kibocsátását (kivéve, ha az a büntetőeljárást veszélyezteti), vagy az arról szóló értesítést követően.
V. Végkövetkeztetés
22. A fent kifejtettek értelmében azt javaslom a Bíróságnak, hogy a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia) számára a következő választ adja:
„Valamely tagállamnak az igazságszolgáltatásban részt vevő és független jogállással rendelkező ügyészsége által kibocsátott európai elfogatóparancs értelmében keresett személynek jogorvoslati lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy amint a szóban forgó elfogatóparancsot kibocsátották (kivéve, ha ezzel a büntetőeljárást veszélyeztetik) vagy erről értesítették, az adott állam bírája vagy bírósága előtt azt megtámadhassa, anélkül hogy az átadását meg kellene várnia.”