Language of document : ECLI:EU:F:2012:8

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2012. február 8.

F‑11/11. sz. ügy

Vincent Bouillez és társai

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – A 2010. évi előléptetési időszak – Az előléptetés megtagadása – Az AST csoportba tartozó tisztviselők érdemeinek az előmeneteli pályájuk szerinti összehasonlító vizsgálata – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy mellőzze a személyzeti szabályzat jogellenes végrehajtási rendelkezésének alkalmazását”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott, a Tanács azon határozatainak megsemmisítése iránti kereset, amelyekben a 2010. évi előléptetési időszakban megtagadta a felperesek magasabb besorolási fokozatba történő előléptetését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Tanács maga viseli a saját költségeit, továbbá köteles viselni a felperesek költségeit is.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Elő nem léptetett jelölt panasza – Elutasító határozat – Indokolási kötelezettség– Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. és 45. cikk)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Módozatok – Az AST csoportba tartozó tisztviselők –Az előmeneteli pálya szerint eltérő vizsga

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk; XIII. melléklet, 10. cikk)

3.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Figyelembe vehető körülmények – A viselt felelősségek mértéke

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk (1) bekezdés)

4.      Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – Általános végrehajtási rendelkezések – Az intézmények hatásköre – Korlátok – A magasabb szintű rendelkezésektől való jogellenes eltérés – Megengedhetetlenség

(Személyzeti szabályzat, 110. cikk)

1.      A kinevezésre jogosult hatóságnak az elő nem léptetett tisztviselők részére nem kell megindokolnia az előléptetéssel kapcsolatos határozatokat, indokolnia kell viszont az elő nem léptetett jelölt panaszát elutasító határozatát.

Ennek keretében az indokolás elégséges voltát a megtámadott aktus elfogadásának ténybeli és jogi összefüggései alapján kell megítélni. Mivel az előléptetés a személyzeti szabályzat 45. cikke szerint kiválasztással történik, elegendő, ha a panaszt elutasító határozat indokolása az előléptetés jogi és személyzeti szabályzatbeli feltételeinek a tisztviselő egyedi helyzetére való alkalmazását ismerteti.

Ráadásul a nagyszámú tisztviselőt, illetve alkalmazottat érintő eljárás keretében elfogadott határozat indokolását illetően a kinevezésre jogosult hatóságtól nem lehet megkövetelni azt, hogy a panaszt elutasító határozatában az említett panaszban felhozott kifogásokon túlmenően különösen annak ismertetésével indokolja döntését, hogy miért voltak minden egyes előlépett tisztviselő érdemei jelentősebbek a panaszt benyújtó tisztviselő érdemeinél.

(lásd a 21–23. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑177/03. sz., Strohm kontra Bizottság ügyben 2005. június 2‑án hozot ítéletének 54. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑18/09. sz., Merhzaoui kontra Tanács ügyben 2011. november 10‑én hozott ítéletének 60. pontja; F‑20/09. sz., Juvyns kontra Tanács ügyben 2011. november 10‑én hozott ítéletének 70. pontja.

2.      Az AST csoportba tartozó tisztviselőket illetően a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 10. cikke a különböző előmeneteli pályák szerint eltérő, százalékos referencia‑arányszámokról rendelkezik az egyes besorolási fokozatokhoz tartozó üres álláshelyek meghatározása érdekében. Mivel az adminisztrációnak tiszteletben kell tartania ezen arányszámokat, a kinevezésre jogosult hatóság jogszerűen jár el, amikor az AST csoportba tartozó tisztviselők esetében az érdemeknek az előmeneteli pályánként eltérő összehasonlító vizsgálatát alkalmazza.

Ezzel összefüggésben az előléptetési időszak szempontjából az AST csoportba tartozó tisztviselők érdemeinek előmeneteli pályánként való összehasonlítása nem sérti a személyzeti szabályzat 45. cikkét, mivel a személyzeti szabályzat XIII. mellékletének 10. cikke speciális szabályként eltérést enged a személyzeti szabályzat általános rendelkezéseitől.

(lásd a 31., 32. és 34. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Juvyns kontra Tanács ügyben hozott ítéletének 42. és 43. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat 45. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseiből kitűnik, hogy az előléptethető tisztviselők felelősségének mértéke azon három releváns tényező egyike, amelyet az adminisztrációnak elsődlegesen figyelembe kell vennie az előléptethető tisztviselők érdemeinek összehasonlító értékelésekor.

(lásd a 38. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑53/08. sz., Bouillez és társai kontra Tanács ügyben 2010. május 5‑én hozott ítéletének 52. pontja.

4.      Még ha az intézmények meg is állapíthatják határozattal a személyzeti szabályzat által bevezetett eljárás végrehajtásának módozatait, különösen ha a személyzeti szabályzat kifejezetten előírja e végrehajtási rendelkezések elfogadását, e határozatok jogszerűen nem írhatnak elő olyan szabályokat, amelyek eltérnek a jogszabályi hierarchiában náluk magasabb szinten álló rendelkezésektől, mint amilyenek az általános jogelvek vagy a személyzeti szabályzat rendelkezései.

E tekintetben, amennyiben az intézmény általános jellegű határozata jogellenesen eltér a magasabb szintű rendelkezésektől, ezen intézménynek mellőznie kell ezen általános jellegű határozat alkalmazását. Ez a helyzet különösen akkor, ha az intézménynek a tisztviselő egyedi helyzetéről kell döntenie és egy magasabb szintű szabályt sértő általános végrehajtási rendelkezéssel találja szemben magát: az intézménynek a tisztviselő egyedi helyzetéről a jogellenes általános végrehajtási rendelkezés alkalmazásának mellőzésével kell döntenie.

Így az olyan általános végrehajtási rendelkezés esetén, amely a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 10. cikkének (3) bekezdése szerinti tanúsítványt megszerző, AST csoportba tartozó tisztviselő előmenetelét az asszisztensi feladatok tényleges ellátásától teszi függővé, amelyet az intézmény a személyzeti szabályzat 7. cikkének (1) bekezdésével ellentétesen az AST csoportba tartozó tisztviselők bizonyos kategóriájának tart fenn, különösen ha – ráadásul – a személyzeti szabályzat 45. cikke nem ír elő ilyen feltételt, az intézmény egyáltalán nem alkalmazza tévesen a jogot, ha a jogellenes általános végrehajtási rendelkezések alkalmazásának mellőzésével a személyzeti szabályzat magasabb szintű rendelkezései szerint jár el.

(lásd a 45., 46., 50. és 51. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑61/11. PPU. sz. El Dridi ügyben 2011. április 28‑án hozott ítéletének 61. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑308/04. sz., Ianniello kontra Bizottság ügyben 2007. november 20‑án hozott ítéletének 38. pontja.