A Rechtbank Limburg (Hollandia) által 2018. december 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – LB, Stichting Varkens in Nood, Stichting Dierenrecht, Stichting Leefbaar Buitengebied kontra College van burgemeester en wethouders van de gemeente Echt-Susteren, az eljárásban részt vesz: Sebava BV

(C-826/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Rechtbank Limburg

Az alapeljárás felei

Felperesek: LB, Stichting Varkens in Nood, Stichting Dierenrecht, Stichting Leefbaar Buitengebied

Alperes: College van burgemeester en wethouders van de gemeente Echt-Susteren

Az eljárásban részt vesz: Sebava BV

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot és különösen az Aarhusi Egyezmény¹ 9. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha a nyilvánosság (public) (bárki) tekintetében teljes mértékben kizárják az igazságszolgáltatáshoz való jogot, amennyiben e nyilvánosság esetében nem az érintett nyilvánosságról (public concerned) (ügyfelek) van szó?

Az 1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot és különösen az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdését, hogy abból az következik, hogy a nyilvánosság (public) (bárki) számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot az e nyilvánosság tekintetében az említett egyezmény 6. cikkében rögzített eljárási követelmények és részvételi jogok állítólagos megsértése esetén?

Jelentőséggel bír-e ennek körében, hogy az érintett nyilvánosság (public concerned) (ügyfelek) e tekintetben rendelkezik igazságszolgáltatáshoz való joggal, és emellett anyagi jogi jogalapokra is hivatkozhat a bíróság előtt?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot és különösen az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes, ha az érintett nyilvánosság (public concerned) (ügyfelek) tekintetében az említett egyezmény 6. cikke szerinti részvételi jogok gyakorlásától teszik függővé az igazságszolgáltatáshoz való jogot?

A 3. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot és különösen az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (2) bekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, amely az érintett nyilvánosság (public concerned) (ügyfelek) tekintetében kizárja a valamely határozattal szembeni igazságszolgáltatáshoz való jogot, ha e nyilvánosságnak megalapozottan felróható, hogy nem terjesztett elő kifogásokat a határozattervezettel (illetve annak egyes részeivel) szemben?

A 4. kérdésre adandó nemleges válasz esetén:

Teljes mértékben a nemzeti bíróság feladata-e, hogy az egyedi ügy körülményei alapján eldöntse, hogy mit jelent a „megalapozottan felróható” kifejezés, vagy a nemzeti bíróság köteles ezzel kapcsolatban bizonyos uniós jogi garanciákat tiszteletben tartani?

Mennyiben adandó eltérő válasz a 3., 4. és 5. kérdésre, ha a nyilvánosságról (public) (bárki) van szó, amennyiben e nyilvánosság nem jelenti egyben az érintett nyilvánosságot (public concerned) (ügyfelek) is?

____________

¹ A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt és a Közösség nevében a 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezménynek (HL 2005. L 124., 1. o., kihirdette: 2001. évi LXXXI. törvény)