Language of document : ECLI:EU:F:2008:103

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(második tanács)

2008. szeptember 4.

F‑147/06. sz. ügy

Adriana Dragoman

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A szóbeli vizsgára bocsátás megtagadása”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Dragoman a román nyelvű jogász‑nyelvészek (AD 7) felvételi tartaléklistájának összeállítására irányuló EPSO/AD/44/06‑CJ nyílt versenyvizsga vizsgabizottságának a felperes b) írásbeli vizsgadolgozatára 18/40‑es osztályzatot adó határozatának, valamint a vizsgabizottság 2006. november 29‑én hozott, a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasító határozatának megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Munkaszervezés

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel – A vizsgabizottság tagjainak a vizsgák tárgyilagos értékeléséhez szükséges képesítése

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – A közösségi intézmények azon kötelezettsége, hogy minden pályázó számára biztosítsák a vizsgák zavartalan és szabályos lefolytatását

4.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Jelentkezés elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Az eljárás titkosságának tiszteletben tartása

(EK 253. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés; III. melléklet, 6. cikk)

5.      Tisztviselők – Versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Az alkalmassági listára való felvételt mellőző határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

6.      Tisztviselők – Felvétel – Alkalmazandó szabályok – A nemzeti jog felhívhatósága – Kizártság

1.      A személyzeti szabályzat egyetlen rendelkezése sem tiltja, hogy a versenyvizsga‑bizottság munkanyelvként a francia nyelvet használja.

(lásd a 43. és 44. pontot)

2.      Ahhoz, hogy a vizsgabizottság megfeleljen a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek és III. melléklete 3. cikkének, a vizsgabizottság összetételének biztosítania kell a vizsga során a pályázók teljesítményének tárgyilagos értékelését a tőlük elvárt szakmai képességre tekintettel.

Az írásbeli vizsga javítólapjain a javítók által elkövetett helyesírási és mondatszerkesztési hibák – a jellegüknél fogva és figyelembe véve a számos részvevőből álló versenyvizsga vizsgabizottságára nehezedő megterhelést – nem tehetik kétségessé a vizsgabizottság tagjainak szakmai képességeit és tárgyilagosságát.

(lásd a 49. és 52. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑160/99. sz., Svantesson és társai kontra Tanács ügyben 2001. szeptember 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑175. o. és II‑799. o.) 32. pontja.

3.      A gondos ügyintézés és az egyenlő bánásmód elve értelmében a közösségi intézmény minden pályázó esetében köteles biztosítani a versenyvizsga lehető legzavartalanabb és legszabályszerűbb lefolytatását. Ennek érdekében az adminisztráció köteles ügyelni a versenyvizsga megfelelő megszervezésére.

Mindazonáltal a versenyvizsga‑bizottság összetételének közzététele a vizsgák kezdete előtt három nappal – a versenyvizsga‑kiírásban előírt hozzávetőleg tizenöt nap helyett – nem teheti jogellenessé a versenyvizsga‑bizottság azon határozatát, amely bizonyos osztályzatot ad a pályázónak, ha e pályázó nem bizonyítja, hogy eltérő osztályzatot kaphatott volna, ha a vizsgabizottság összetételét az említett kiírásban előírt határidőn belül megismerte volna.

(lásd a 67–69. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑44/92. sz., Delloye és társai kontra Bizottság ügyben 1993. március 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑221. o.) 24. pontja; T‑102/98. sz., Papadeas kontra Régiók Bizottsága ügyben 1999. november 9‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑211. o. és II‑1091. o.) 68. pontja.

4.      A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó, az EK 253. cikkben és a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdésében előírt kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem; másrészt a határozat bírósági felülvizsgálatának lehetővé tétele.

A versenyvizsga‑bizottság határozatait illetően ezen indokolási kötelezettségnek mindazonáltal összeegyeztethetőnek kell lennie a versenyvizsga‑bizottság eljárására a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján vonatkozó titkossággal. Ezen titkosság célja a versenyvizsga‑bizottság függetlenségének és eljárása tárgyilagosságának biztosítása, valamint a versenyvizsga‑bizottságnak az akár a közösségi adminisztráció, akár az érintett pályázók, akár harmadik személyek részéről történő beavatkozástól vagy nyomásgyakorlástól való védelme. E titkossággal ezért ellentétes mind a versenyvizsga‑bizottság tagjai egyéni álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele.

A versenyvizsga‑bizottság eljárásának kötelező titkosságára tekintettel a pályázó által a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatai elégséges indokolásának minősül. Az ilyen indokolás nem sérti a pályázók jogait. Lehetővé teszi a számukra, hogy megismerjék a teljesítményük értékelését, és adott esetben ellenőrizzék, hogy tényleg nem kapták meg a versenyvizsga‑kiírásban a bizonyos vizsgákra bocsátáshoz vagy az összes vizsgára bocsátáshoz előírt számú pontot.

(lásd a 75–78. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1981., 2861. o.) 22. pontja; C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑3423. o.) 23. és 24. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑13. o. és II‑73. o.) 67. pontja; T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑105. o. és II‑541. o.) 43. és 44. pontja; T‑19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben 2004. február 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑25. o. és II‑107. o.) 27., 32. és 33. pontja.

5.      A versenyvizsga‑bizottság a vizsgák eredményének értékelése terén rendelkezésére álló széles mérlegelési jogkörére tekintettel a valamely pályázó vizsgára bocsátását mellőző határozatának indokolásában nem köteles közelebbről meghatározni, hogy a pályázó mely válaszait ítélte elégtelennek, vagy kifejteni, hogy ezeket a válaszokat miért ítélte elégtelennek.

Ennélfogva a vizsgabizottság eleget tesz az őt terhelő indokolási kötelezettségnek, ha közli a pályázóval az írásbeli vizsgán elért osztályzatot, átadja neki az írásbeli dolgozatot, valamint az erre a vizsgára vonatkozó értékelőlapot, amely értékelőlap lehetővé teszi, hogy a pályázó megismerje a vizsgabizottság által elfogadott értékelési szempontokat és tudomást szerezzen a teljesítményének minőségére vonatkozó, előzetesen elfogadott szempontok szerinti értékelésről.

(lásd a 79., 82. és 84. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítéletének 34. pontja.

6.      A közösségi tisztviselők felvételi eljárása kizárólag a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek, és a személyzeti szabályzat végrehajtására elfogadott jogi aktusoknak van alávetve. E körülmények között a versenyvizsga‑bizottság határozatával szemben a pályázó nem hivatkozhat eredményesen a nemzeti jog vizsgabizottság általi megsértésére.

(lásd a 88. és 89. pontot)