AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. július 11.

F‑111/10. sz. ügy

AN

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – A tisztviselő jogai és kötelezettségei – Az Unió érdekeit sértő esetleges jogellenes tevékenység feltételezésére okot adó tények – A tisztviselőnek a felettese vagy az OLAF tájékoztatására irányuló kötelezettsége – A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdése értelmében vett védelem iránti kérelem – Lelki zaklatás”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben AN lényegében az Európai Bizottságnak a felperes felettesei által a felperesnek címzett két feljegyzésben szereplő bizonyos megjegyzések törlésére, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 22a. cikkének (3) bekezdésében előírt védelem biztosítására, valamint a véleménye szerint általa elszenvedett megtorlással kapcsolatban igazgatási eljárás megindítására irányuló kérelmét elutasító határozatának megsemmisítését kéri. A felperes ezenfelül az általa állítólagosan elszenvedett kár megtérítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. AN maga viseli a saját költségeit, köteles továbbá viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők keresetei – Előzetes igazgatási panasz – Fogalom – A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó minősítés

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők keresetei – Előzetes igazgatási panasz – Sérelmet okozó aktus megléte – A panasz közvetlen benyújtására irányuló kötelezettség

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) és (2) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – A jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények nyilvánosságra hozatala – A fegyelmi eljárással szembeni védelem – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk, (3) bekezdés; 1999/396 bizottsági határozat, 2. cikk)

4.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom – A valamely tisztviselőnek címzett kedvezőtlen észrevételek– Kizártság – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk)

5.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom – Pletykák – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk)

1.      Valamely tisztviselő „kérelmet” vagy „panaszt” tartalmazó levelének jogi minősítése a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, és független a felek szándékától. E tekintetben a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerinti panasznak, nem pedig kérelemnek minősül az a levél, amellyel a tisztviselő kifejezi a neki sérelmet okozó határozat vitatására irányuló szándékát.

(lásd a 62. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑205/95. sz., Cordiale kontra Parlament ügyben 1998. április 30‑án hozott ítéletének 34. és 38. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑76/09. sz., AH kontra Bizottság ügyben 2011. február 15‑én hozott ítéletének 38. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság valamely határozata sérelmet okoz a tisztviselőnek, akkor ez utóbbinak, ha az aktus megsemmisítését, módosítását vagy visszavonását akarja kérni, nem a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet kell benyújtania, hanem a 90. cikk (2) bekezdésében szereplő panaszeljárást kell igénybe vennie.

(lásd a 77. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑65/07. sz., Aayhan és társai kontra Parlament ügyben 2009. április 30‑án hozott ítéletének 40. pontja.

3.      A személyzeti szabályzat 22a. cikkének (3) bekezdésében előírt, a csalás, a korrupció és a Közösségek érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről és módjairól szóló 1999/396 határozat 2. cikkében is szereplő védelmet bármiféle alaki követelmény nélkül biztosítani kell a jogellenes tevékenység fennállásának feltételezésére okot adó tényekre vonatkozóan információkkal szolgáló tisztviselők számára, és ezt pusztán amiatt kell biztosítani, mert a tisztviselő az említett információkkal szolgált.

Az említett védelem mindazonáltal nem minden, a tisztviselő számára esetlegesen sérelmet okozó határozattal, hanem csak az általa eszközölt információközléssel kapcsolatos határozatokkal szemben kínál védelmet a számára.

(lásd a 86. és 90. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑2/09. sz., Menghi kontra ENISA ügyben 2010. február 24‑én hozott ítéletének 139. pontja.

4.      A valamely tisztviselőnek címzett kedvezőtlen észrevételek nem sértik a tisztviselő személyiségét, méltóságát, illetve épségét, amennyiben azokat árnyaltan fogalmazták meg, továbbá amennyiben az iratokból nem tűnik ki, hogy azok az objektív tényekkel mindenféle kapcsolatot nélkülöző tisztességtelen vádaskodásokon alapulnak.

(lásd a 98. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Menghi kontra ENISA ügyben hozott ítéletének 110. pontja.

5.      Az – akár megalapozottnak bizonyuló – pletyka nem tekinthető a valamely tisztviselővel szemben alkalmazott lelki zaklatás bizonyítékának, illetve az adminisztrációnak felróható bármiféle magatartás fennállására szolgáló bizonyítéknak.

(lásd a 100. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑496/93. sz., Allo kontra Bizottság ügyben 1995. június 8‑án hozott ítéletének 48. pontja.