A tribunal du travail francophone de Bruxelles (Belgium) által 2020. július 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – L. F. kontra S. C. R. L.
(C-344/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal du travail francophone de Bruxelles
Az alapeljárás felei
Felperes: L. F.
Alperes: S. C. R. L.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv1 1. cikkét, hogy a vallás és a meggyőződés ugyanazon védett szempont két oldalát jelenti, vagy épp ellenkezőleg úgy, hogy a vallás és a meggyőződés különböző szempontoknak minősülnek, mivel egyfelől a vallási szempontot – az ahhoz kapcsolódó meggyőződést is ideértve –, másfelől pedig a meggyőződésre vonatkozó szempontot – bármilyenek is legyenek azok – jelentik?
2) Abban az esetben, ha úgy kell értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 1. cikkét, hogy a vallás és a meggyőződés ugyanazon védett szempont két oldalát jelenti, ez akadályát képezi-e annak, hogy ugyanezen irányelv 8. cikke alapján, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem szintje csökkenésének megakadályozása érdekében a nemzeti bíróság továbbra úgy értelmezzen egy olyan belső jogszabályt, mint amilyen a loi du 10 mai 2007 tendant à lutter contre certaines formes de discrimination (a hátrányos megkülönböztetés bizonyos formáival szembeni küzdelemre vonatkozó, 2007. május 10-i törvény) 4. cikkének 4° bekezdése, hogy a vallási, világnézeti és politikai meggyőződések különböző védett szempontoknak minősülnek?
3) Úgy kell-e értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a valamely vállalkozás munkahelyi szabályzatában foglalt szabály, amely tiltja a munkavállalók számára, hogy „[bármilyen] módon – […] szavakkal, […] öltözködéssel, [vagy] más módon – [ki]fejezzék […] a vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződéseiket, bármilyenek legyenek is azok”, közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amennyiben e belső szabály konkrét alkalmazásából vagy az tűnik ki, hogy:
a) a női munkavállaló, aki egy (konnotációt hordozó) jel – a jelen esetben fejkendő – látható módon történő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik olyan munkavállalóhoz képest, aki nem tartozik semmilyen valláshoz, nincsen semmilyen világnézeti meggyőződése, politikailag független, és akinek ennélfogva semmilyen szüksége nincs arra, hogy valamilyen politikai, világnézeti vagy vallásos jelet viseljen?
b) vagy, hogy a női munkavállaló, aki egy (konnotációt hordozó) jel – a jelen esetben fejkendő – látható módon történő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik olyan munkavállalóhoz képest, akinek van valamilyen világnézeti vagy politikai meggyőződése, azonban kisebb szüksége van – vagy akár semmilyen szüksége nincs – arra, hogy azt egy (konnotációt hordozó) jel viselésével nyilvánosan megjelenítse?
c) vagy, hogy a női munkavállaló, aki egy (konnotációt hordozó) jel – a jelen esetben fejkendő – látható módon történő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik olyan munkavállalóhoz képest, aki egy másik valláshoz – vagy akár ugyanahhoz – tartozik, azonban kisebb szüksége van – vagy akár semmilyen szüksége nincs – arra, hogy azt egy (konnotációt hordozó) jel viselésével nyilvánosan megjelenítse?
d) vagy, hogy azon megállapításból kiindulva, hogy valamely meggyőződésnek nincs szükségszerűen vallási, világnézeti vagy politikai jellege, valamint hogy az más jellegű (művészeti, esztétikai, sport, zenei stb.) is lehet, a női munkavállaló, aki egy (konnotációt hordozó) jel – a jelen esetben fejkendő – látható módon történő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik olyan munkavállalóhoz képest, akinek a vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződéstől eltérő egyéb meggyőződése lehet, és aki azt az öltözködéssel jelenítené meg?
e) vagy, hogy azon elvből kiindulva, hogy a vallási meggyőződésének kinyilvánítására vonatkozó szabadság negatív aspektusa azt is jelenti, hogy az egyén nem kötelezhető a vallási hovatartozásának vagy meggyőződésének felfedésére, a női munkavállaló, aki egy olyan fejkendő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, amely önmagában nem e vallás egyedi szimbóluma, mivel egy másik női munkavállaló azt esztétikai, kulturális okok vagy akár valamely egészségügyi ok miatt is viselheti, és amely nem feltétlenül különbözik az egyszerű bandana kendőtől, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik olyan munkavállalóhoz képest, aki szavakkal fejezi ki a vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződését, mivel a fejkendőt viselő női munkavállaló számára ez a vallásszabadság még súlyosabb megsértését jelenti az EJEE 9. cikkének (1) bekezdése alapján, mivel – hacsak teret nem engedünk az előítéleteknek – az, hogy egy fejkendő valamilyen meggyőződést fejez ki, nem nyilvánvaló, és arra a leggyakrabban csak akkor derülhet fény, ha a viselőjét arra kötelezik, hogy a viselés indokát fedje fel a munkáltatója előtt?
f) a női munkavállaló, aki egy (konnotációt hordozó) jel – a jelen esetben fejkendő – látható módon történő viselésével kívánja a vallásszabadságát gyakorolni, kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik, vele azonos meggyőződésű munkavállalóhoz képest, aki úgy dönt, hogy e meggyőződést a szakáll viselésével fejezi ki (amit a munkahelyi szabályzat – az öltözködéssel történő kifejezéssel szemben – szó szerint nem tilt)?
____________
1 HL 2000. L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.