A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2011. március 24.

F‑104/09. sz. ügy

Diego Canga Fano

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2009. évi előléptetési időszak – Előléptetést mellőző határozat – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Nyilvánvaló értékelési hiba – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben D. Canga Fano az őt a 2009. évi előléptetési időszakban AD 13 besorolási fokozatba elő nem léptető határozat megsemmisítését kéri, valamint azt, hogy a Tanácsot kötelezzék az őt állítólagosan ért szakmai hátrány és nem vagyoni károk megtérítéseként 200 000 euró megfizetésére.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes viseli az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Eljárás

1.      A személyzeti szabályzat 45. cikkében az adminisztráció számára az előléptetésre jelölt tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata tekintetében elismert széles mérlegelési jogkört annak szükségessége korlátozza, hogy a jelöltek gondos és pártatlan összehasonlító vizsgálatát a szolgálat érdekében és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően végezzék el. E vizsgálatot a gyakorlatban az egyenlőség alapján és összehasonlítható információforrásokból és adatokból kiindulva kell elvégezni.

E tekintetben, a kinevezésre jogosult hatóságot megillető széles mérlegelési jogkörnek biztosítandó hatékony érvényesülést megőrizve, valamely elő nem léptetett tisztviselő érdemei mérlegelésének hibás volta akkor nyilvánvaló, ha az könnyen észlelhető és egyértelműen kimutatható azon szempontok alapján, amelyeknek a jogalkotó az előléptetés terén hozott határozatokat alá kívánta rendelni.

(lásd a 34. és 35. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑132/03. sz., Casini kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítéletének 53. pontja.

2.      A tisztviselők értékelési eljárására irányadó szabályok ugyanis nem írják elő, hogy az értékelőknek nyilatkozniuk kell azon kérdésben, hogy az értékelt tisztviselő megérdemli‑e az előléptetést. Amikor az értékelők saját kezdeményezésre javasolják valamely munkatársuk előléptetését, olyan véleményt nyilvánítanak, amely a kinevezésre jogosult hatóságot semmilyen mértékben nem köti, mivel az előléptetésre csupán azt követően kerülhet sor, hogy megtörtént az adott intézmény ugyanabba a besorolási fokozatba előléptethető tisztviselői érdemeinek összehasonlító vizsgálata. Következésképpen egyrészt az ilyen megjegyzésnek nem lehet ugyanakkora súlya, mint annak, amely az értékelő által értékelendő tényezőkből következik. Másrészt a kinevezésre jogosult hatóságnak joga van akkor előléptetni a tisztviselőt, amikor azt indokoltnak tartja, még az értékelő jelentésben szereplő, előléptetést támogató megjegyzés hiányában is.

(lásd a 60. pontot)