C‑406/10. sz. ügy

SAS Institute Inc.

kontra

World Programming Ltd

(a High Court of Justice [England & Wales] [Chancery Division] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Szellemi tulajdon – 91/250/EGK irányelv – A számítógépi programok jogi védelme – Az 1. cikk (2) bekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése – A védelem terjedelme – Közvetlenül, vagy valamely más eljárás útján történő létrehozás – Szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi program – A funkciók másolása egy második programban, az első program forráskódjához való hozzáférés nélkül – Az első számítógépi program tárgykódjának a visszafejtése – 2001/29/EK irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok – A 2. cikk a) pontja – Számítógépi program használati kézikönyve – Többszörözés valamely más számítógépi programban – A szerzői jog megsértése – Feltétel – A használati kézikönyv szerzője saját szellemi alkotásának a kifejeződése”

Az ítélet összefoglalása

1.        Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 91/250 irányelv – A számítógépi programok jogi védelme – Hatály – A számítógépi program valamely formában történő kifejezése – Fogalom

(91/250 tanácsi irányelv, 1. cikk, (2) bekezdés)

2.        Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 91/250 irányelv – A számítógépi programok jogi védelme – Engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek – A számítógépi program példányának jogszerű felhasználója

(91/250 tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés)

3.        Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog – Számítógépi program használati kézikönyve

(2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, a) pont)

1.        A számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250 irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a számítógépi program keretében a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv és adatfájlformátum nem minősül e program kifejezési formájának, és ekként nem részesülnek ezen irányelv értelmében a számítógépi programok szerzői jogi védelmében.

Ugyanis ha elfogadnánk egy számítógépi program önmagában vett funkcionalitásának szerzői jogi védelmét, ezzel felkínálnánk az ötletek kisajátításának lehetőségét, a műszaki előrehaladás és ipari fejlődés rovására.

Ami a felhasználók által írt alkalmazási programok értelmezése és végrehajtása céljából, valamint az adatoknak sajátos adatfájlformátumban történő írása és olvasása érdekében a számítógépi program keretében használt programnyelvet és adatfájlformátumot illeti, ezek e program elemeinek minősülnek, amellyel a felhasználó az említett program bizonyos funkcióit használja.

Mindazonáltal, amennyiben valamely harmadik személy megszerezné a számítógépi program keretében használt programnyelv vagy adatfájlformátum forráskódjának vagy tárgykódjának egy részét, és ennek a kódnak a segítségével a saját számítógépi programjában hasonló elemeket hozna létre, ez a magatartás a 91/250 irányelv 4. cikkének a) pontja értelmében részleges többszörözésnek minősülhetne.

Végül a programnyelv és adatfájlformátum művekként szerzői jogi védelemben részesülhetnek az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv alapján, ha azok a szerző saját szellemi alkotásai.

(vö. 40., 42., 43., 45., 46. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        A számítógépi programok jogi védelméről szóló 91/250 irányelv 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a személy, aki valamely számítógépi program engedélyezett példányával rendelkezik, a szerzői jog jogosultjának engedélye nélkül megfigyelheti, tanulmányozhatja vagy kipróbálhatja e program működését abból a célból, hogy az említett program elemeinek alapját képező ötleteket és elveket meghatározza, ha az említett engedély keretébe tartozó műveleteket, vagy olyan betáplálási és futtatási műveleteket végez, amelyek szükségesek a számítógépi program használatához, azzal a feltétellel, hogy mindez nem sértheti a szerzői jog jogosultjának az e programon fennálló kizárólagos jogát.

A számítógépi programon fennálló szerzői jog nem sérülhet akkor, ha a jogszerűen engedélyt szerző személynek nem volt hozzáférése az engedély tárgyát képező számítógépi programnak a forráskódjához, hanem tevékenysége kizárólag a programnak az abból a célból történő tanulmányozására, megfigyelésére és kipróbálására korlátozódott, hogy annak funkcionalitását egy második program keretében többszörözze.

(vö. 61., 62. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.        Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 2. cikkének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi program használati kézikönyvében leírt egyes elemeknek valamely más számítógépi programban, vagy e program használati kézikönyvében történő többszörözése az e kézikönyvön fennálló szerzői jog megsértésének minősülhet, ha e többszörözés a szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi programra vonatkozó használati kézikönyv szerzője saját szellemi alkotásának a kifejeződését képezi, mely utóbbi feltétel teljesülését a nemzeti bíróságnak kell ellenőriznie.

(vö. 70. pont és a rendelkező rész 3. pontja)