A Törvényszék (ötödik tanács) T-763/15. sz., Sony Optiarc és Sony Optiarc America kontra Bizottság ügyben 2019. július 12-én hozott ítélete ellen a Sony Optiarc, Inc és a Sony Optiarc America, Inc által 2019. szeptember 20-án benyújtott fellebbezés

(C-698/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Sony Optiarc, Inc, Sony Optiarc America, Inc (a továbbiakban: Sony vagy fellebbezők) (képviselők: N. Levy ügyvéd, R. Snelders ügyvéd, E. M. Kelly Solicitor)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

adjon helyt az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeknek;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére, ideértve az elsőfokú eljárás költségeit is.

Vagylagosan, amennyiben az ügy állása nem teszi lehetővé a Bíróság általi határozathozatalt, a fellebbezők tisztelettel azt kérik, hogy a Bíróság:

az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez;

az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésük alátámasztása érdekében a fellebbezők négy jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: a Törvényszék tévedett, amikor a határozatban (az AT.39639 – „optikailemez-meghajtókˮ-ügyben hozott bizottsági határozat) foglalt indokolást a saját indokolásával helyettesítette.

A határozat azon a megállapításon alapult, hogy a fellebbezők „több különálló jogsértésben” vettek részt, amelyeket egységes és folyamatos jogsértésként is lehetne minősíteni. A Törvényszék elismerte, hogy a határozatban állított egyedi kapcsolatfelvételek közül nem mindegyiket bizonyították be.

Be nem bizonyított kapcsolatfelvételek nem eredményezhetik az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésének megsértését. A Törvényszék mindazonáltal helybenhagyta az egységes és folyamatos jogsértésre vonatkozóan a határozatban tett megállapítást azon az alapon, hogy e nem bizonyított kapcsolatfelvételek általában véve a „bizonyítékok és valószínűsítő körülmények olyan összességénekˮ részét képezik, amelyekre „egészükben véveˮ a Bizottság támaszkodhat. A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy a határozat indokolását a saját indokolásával helyettesítette.

Második jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az egységes és folyamatos jogsértésben való, a fellebbezők terhére rótt időszakban történő részvétel megállapítását korlátozottabb számú kapcsolatfelvételek alapján hagyta helyben, mint amelyeket a határozatban azonosítottak.

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Sony Optiarc folyamatosan részt vett az állítólagos jogsértésben, 2007. július 25. és 2008. október 29. között, annak ellenére, hogy elfogadta, hogy volt egy hozzávetőleg öt hónapos időszak, amelynek vonatkozásában a Bizottság elmulasztotta bizonyítani, hogy sor került volna bármi olyan versenyellenes kapcsolatfelvételre, amelyben a Sony Optiarc is érintett volt.

A Törvényszék érvelése belső ellentmondásokat tartalmaz, amennyiben elfogadja, hogy hozzávetőleg öt hónapon keresztül nem voltak olyan bizonyított kapcsolatfelvételek, amelyekben a Sony Optiarc érintett lett volna, ugyanakkor azt is megállapítja, hogy „a leghosszabb időszak, amely bizonyítottan anélkül telt el, hogy kapcsolatfelvételre került volna sor, csupán három hónapˮ, továbbá hogy „[a] kapcsolatfelvételek között a legtöbb esetben csupán egy hónap telt elˮ.

Harmadik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor egy egységes és folyamatos jogsértést akként kezelt, mint amely szükségképpen magában foglalja különálló jogsértések sorozatát.

A Törvényszék elmulasztotta megállapítani, hogy a Bizottság megsértette a Sony Optiarc védelemhez való jogát, annak ellenére, hogy a Bizottság a határozatban megállapította – anélkül, hogy a kifogásközlésben ezt korábban állította volna –, hogy az állítólagos magatartás nem csupán egységes és folyamatos jogsértésnek minősül, hanem több különálló jogsértésnek is.

A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság megfelelően megindokolta annak megállapítását, hogy a Sony Optiarc több különálló jogsértést követett el.

Negyedik jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, megsértette az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét, továbbá elmulasztotta az indokolást, amikor helybenhagyta, hogy a Sony Optiarc-kal szemben ugyanazon bevételek alapján szabják ki a bírságot, mint amelyek a Quantával szembeni külön bírság alapját képezték.

A Törvényszék megsértette a bírságkiszabási iránymutatásban foglalt azon elvet, amely szerint az eladások értékének „tükröznie kell a jogsértés gazdasági jelentőségétˮ, valamint „a jogsértésben részt vevő egyes vállalkozások egymáshoz viszonyított súlyátˮ, továbbá megsértette az egyenlő bánásmód és az arányosság elvét.

A Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, mivel nem érintette megfelelően azt az érvet, amely szerint a kettős számítás megnövelte a jogsértés gazdasági jelentőségét.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a fellebbezők azon érvét, amely szerint a Bizottság elmulasztotta megindokolni a kialakult gyakorlatától való eltérést.

____________