AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2013. november 5.

F‑104/11. sz. ügy

Gábor Bartha

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Az EPSO/AD/56/06 nyílt versenyvizsga – A versenyvizsga újbóli megnyitása – Az F‑50/08. sz. ügyben hozott ítélet végrehajtásaként hozott intézkedések”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben Bartha G. elsődlegesen az EPSO/AD/56/06 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága által hozott azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben őt a versenyvizsgának a Közszolgálati Törvényszék ítéletének végrehajtása céljából szervezett új vizsgáin való sikertelen szerepléséről tájékoztatták.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Bartha G. maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Az adminisztrációnak a versenyvizsga újbóli megnyitásáról szóló, a pályázót az új vizsgákon való részvételre nem kötelező határozata – Kizártság

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk (1) bekezdés)

2.      Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – A versenyvizsga‑bizottság azon határozatának megsemmisítése, amely a pályázót nem vette fel a tartaléklistára – A versenyvizsga kizárólag felperes tekintetében történő újbóli megnyitása – Megfelelő végrehajtási mód

(EUMSZ 266. cikk; személyzeti szabályzat, 28. cikk, d) pont)

1.      Az adminisztráció által a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása érdekében hozott intézkedésként elfogadott határozat, amely arra szorítkozott, hogy tájékoztassa a felperest a versenyvizsgának az újbóli megnyitásáról és a megsemmisítést kimondó ítéletben foglalt elveknek megfelelő vizsgabizottság felállításáról, de nem kötelezte a pályázót az új vizsgákon való részvételre, nem tekinthető a felperesre kötelező joghatással járó, érdekeit közvetlenül és azonnal befolyásoló aktusnak, így nem minősül sérelmet okozó aktusnak.

(lásd a 32. és 33. pontot)

2.      A versenyvizsga‑bizottság által hozott, a pályázó nevének tartaléklistára való felvételét mellőző határozat megsemmisítése esetén a megsemmisítést kimondó ítélet akkor tekinthető megfelelően végrehajtottnak, ha sikerül méltányos megoldást találni.

Amikor tartaléklista létrehozása céljából szervezett olyan nyílt versenyvizsgáról van szó, melynek vizsgái jogsértőek valamely pályázó jogainak védelme akkor megfelelő, ha a kinevezésre jogosult hatóság az ő személye tekintetében újból megnyitja az említett versenyvizsgát.

Igaz, hogy a versenyvizsga újbóli megnyitása nem alkalmas sem a megsemmisítést kimondó ítéletben szankcionált jogsértés teljes körű orvoslására, sem az egyenlőség elvének teljes körű tiszteletben tartására, azonban lehetővé teszi a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtását, mivel ez az egyetlen alkalmas megoldás arra, hogy a felperesnek versenyvizsga keretében esélyt biztosítsanak a tisztviselővé való kinevezésre. Ugyanis a személyzeti szabályzat 28. cikkének d) pontjából kitűnik, hogy tisztviselővé csak az nevezhető ki, aki sikeresen teljesített valamely versenyvizsgát.

(lásd a 36., 37., 39., 42. és 43. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 144/82. sz., Detti kontra Bíróság ügyben 1983. július 14‑én hozott ítéletének 33. pontja; a C‑242/90. P. sz., Bizottság kontra Albani és társai ügyben 1993. július 6‑án hozott ítéletének 13. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑173/99. sz., Elkaïm és Mazuel kontra Bizottság ügyben 2000. május 25‑én hozott ítéletének 23. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑42/11. sz., Honnefelder kontra Bizottság ügyben 2012. december 13‑án hozott ítéletének 49. pontja.