Ideiglenes változat

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE (első tanács)

2016. május 23.

F‑65/09 DEP. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Eljárás – Költségek megállapítása”

Tárgy:      A Közszolgálati Törvényszék Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. november 23‑án hozott ítéletét (F‑65/09, EU:F:2010:149) követően az Európai Bizottság által F‑65/09. számon nyilvántartásba vett ügyben benyújtott, költségek megállapítása iránti kérelem.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az F‑65/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben L. Marcuccio által az Európai Bizottságnak megtérítendő költségek teljes összegét 5000 euróban állapítja meg. Az említett összeget a jelen végzés közlésétől a tényleges megfizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozó késedelmi kamatok terhelnek, amelyek mértéke az Európai Központi Bank által, a főbb refinanszírozási műveleteknél a fizetés esedékességének hónapjának első napján alkalmazott kamatlábnak három és fél százalékponttal növelt mértéke alapján számítandó ki.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – A kérelmező által benyújtott konkrét adatokon vagy ennek hiányában az uniós bíróság méltányos mérlegelésén alapuló költségmegállapítás – Az ügyvéd díjazásának átalányjellege – A bíróság mérlegelési jogkörére gyakorolt hatás hiánya

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 105. cikk, c) pont)

2.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – A feleknél szükségszerűen felmerült költségek – Fogalom – Intézmény által az ügyvédjének fizetett díj – Bennfoglaltság

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, első bekezdés és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)

1.      Az uniós bíróságnak nincs felhatalmazása a felek által saját ügyvédeiknek fizetendő tiszteletdíj megállapítására, csupán azon összeget határozzák meg, amelynek erejéig e díjazás a költségek viselésére kötelezett féllel megtéríttethető. Annak érdekében, hogy meg lehessen ítélni az eljárással kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek szükségszerű jellegét, a kérelmezőnek pontos adatokkal kell szolgálnia. Hasonlóképpen a díjazás átalányjellege nem befolyásolja a Közszolgálati Törvényszéket a költségtérítés címén megtérítendő összeg megállapításában, mivel a bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában kialakult kritériumokra és meghatározott, a felek által benyújtandó konkrét adatokra támaszkodik. Bár az ilyen adatok hiánya nem képezi akadályát annak, hogy a Közszolgálati Törvényszék méltányos mérlegelés alapján állapítsa meg a megtérítendő költségek összegét, ilyen hiány esetén ugyanakkor szükségszerűen szigorúan kell értékelnie a kérelmező követeléseit.

(lásd a 24., 30. és 34. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2004. február 17‑i DAI kontra ARAP és társai végzés, C‑321/99 P‑DEP, nem tették közzé, EU:C:2004:103, 23. pont.

Az Európai Unió Törvényszéke: 2011. március 31‑i Tetra Laval kontra Bizottság végzés, T‑5/02 DEP és T‑80/02 DEP, nem tették közzé, EU:T:2011:129, 68. pont;: 2013. május 28‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑278/07 P‑DEP, EU:T:2013:269, 20. pont.

Közszolgálati Törvényszék: 2009. november 10‑i X kontra Parlament végzés, F‑14/08 DEP, EU:F:2009:149, 22. pont; 2010. április 26‑i Schönberger kontra Parlament végzés, F‑7/08 DEP, EU:F:2010:32, 24. pont; 2011. szeptember 27‑i De Nicola kontra EBB végzés, F‑55/08 DEP, EU:F:2011:155, 40. és 41. pont

2.      A megtérítendő költségek megállapításakor az uniós bíróság figyelembe veszi az ügy összes körülményét a költségek megállapításáról hozott végzés kihirdetéséig, beleértve a költségek megállapításával kapcsolatos eljárás szükségszerűen felmerült költségeit is.

E tekintetben ahogyan az az Európai Unió Bírósága alapokmánya 19. cikkének első bekezdéséből – amely az említett alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazandó – kitűnik, az intézmények szabadon igénybe vehetik ügyvéd segítségét. Az ügyvéd díjazása ezért az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek fogalma alá tartozik, anélkül hogy az intézménynek bizonyítania kellene, hogy e segítség objektíve indokolt volt. Ennélfogva az a tény, hogy az intézmény két meghatalmazott és egy külső ügyvéd közreműködésével járt el, jóllehet nincsen hatással e költségek esetlegesen megtérítendő jellegére – mivel e költségek nem zárhatók ki eleve –, befolyással lehet az eljárással kapcsolatban felmerült, behajtandó költségek végső összegének a meghatározására.

(lásd a 26. és 27. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: 2012. március 23‑i Kerstens kontra Bizottság végzés, T‑498/09 P‑DEP, nem tették közzé, EU:T:2012:147, 15. és 20. pont; 2013. május 28‑i Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑278/07 P‑DEP, EU:T:2013:269, 14. pont.