A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2019. május 16.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Közös Vámtarifa – Tarifális besorolás – Hallókészülékekhez való csatlakozók – Alkatrészek és tartozékok – Kombinált Nómenklatúra – 8544 42 90, 9021 40 00 és 9021 90 10 vámtarifaalszám”
A C‑138/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vestre Landsret (nyugati fellebbviteli bíróság, Dánia) a Bírósághoz 2018. február 22‑én érkezett, 2018. február 9‑i határozatával terjesztett elő
a Skatteministeriet
és
az Estron A/S
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: C. Toader tanácselnök, A. Rosas (előadó) és L. Bay Larsen bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az Estron A/S képviseletében L. Kjær advokat,
– a dán kormány képviseletében J. Nymann‑Lindegren, meghatalmazotti minőségben, segítője: K. Hagel‑Sørensen advokat,
– az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros és S. Maaløe, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. szeptember 19‑i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel (HL 2008. L 291., 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Skatteministeriet (adóügyi minisztérium, Dánia) és az Estron A/S között a hallókészülékekhez való csatlakozók tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
A HR
3 A Vámegyüttműködési Tanácsot, amely jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), a vámegyüttműködési tanács felállításáról szóló, Brüsszelben 1950. december 15‑én megkötött megállapodás hozta létre. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: a HR‑ről szóló egyezmény) hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.
4 A HR‑ről szóló egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerint minden szerződő fél kötelezettséget vállal többek között arra, hogy tarifa‑ és statisztikai nómenklatúrái megegyeznek a HR‑rel, minden hozzátoldás és változtatás nélkül felhasználja annak valamennyi vámtarifaszáma és ‑alszáma szövegét, és a hozzájuk tartozó kódszámokat, és követi az említett rendszer számozási sorrendjét. Minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra is, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint a HR áruosztályainak, árucsoportjainak és alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítja az utóbbiak hatályát.
5 A WCO a HR‑ről szóló egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR‑bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket.
6 A HR 8544 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése kimondja:
„Ide tartoznak az elektromos huzalok, kábelek és más vezetékek (pl. sodronyok, rudak, szalagok), melyeket elektromos gépekben, készülékekben és felszerelésekben vezetékként használnak, amennyiben azok szigeteltek. Figyelemmel a fenti feltételekre, ide tartoznak mind a belső, mind a külső felhasználású huzalok (pl. föld alatti, tenger alatti, vagy légvezetékek, kábelek). Ezen áruk fogalma a nagyon finom szigetelt huzaloktól a komplexebb típusú vastag vezetékekig terjed.
A nemfém vezetők szintén e vtsz. alá tartoznak.
[…]”
7 A HR 90. árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzése a következő pontosítást tartalmazza:
„Ide tartozik az olyan műszerek és készülékek széles választéka, amelyeket általában gondos kivitel és nagy pontosság jellemez. Legtöbbjüket főleg […] orvosi célra használják.”
8 A 9021 vámtarifaszámra vonatkozó HR magyarázó megjegyzés a következőket írja elő:
„(IV)– Nagyothalló‑készülék
Ezek általában elektromos készülékek egy vagy több mikrofont (erősítővel vagy anélkül) magában foglaló áramkörrel, vevőkészülékkel és elemmel. A vevőkészülék belül vagy a fül mögött viselhető, vagy úgy is tervezhetik, hogy kézzel kell a fülhöz illeszteni.
E vtsz. alá csak a süketség leküzdésére szolgáló készülékek tartoznak; ezért nem tartoznak ide az olyan fejhallgatók, erősítők és hasonlók, amelyeket tárgyalótermekben vagy telefonkezelők által a beszéd hallhatóságának javítására használnak.”
Az uniós jog
9 A KN a HR‑en alapul.
10 A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet (a továbbiakban: 2658/87 rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„Minden KN‑alszámhoz egy nyolc számjegyű kódszám tartozik:
a) az első hat számjegy a [HR] szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifaalszámaihoz kapcsolódó kódszám;
b) a hetedik és nyolcadik számjegy határozza meg a KN‑alszámokat. Ha a [HR] szerinti vámtarifaszám vagy vámtarifaalszám közösségi célból nincs tovább bontva, a hetedik és nyolcadik számjegy »00«.”
11 A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.
12 Az alapügyben szóban forgó, 2009. július 8. és 2012. március 29. között bekövetkezett tényállásra a KN‑nek az 1031/2008 rendeletből, a 2009. szeptember 30‑i 948/2009/EK bizottsági rendeletből (HL 2009. L 287., 1. o.; helyesbítés: HL 2010. L 149., 27. o.), a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági rendeletből (HL 2010. L 284., 1. o.; helyesbítés: HL 2011. L 204., 26. o.) és a 2011. szeptember 27‑i 1006/2011/EU bizottsági rendeletből (HL 2011. L 282., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 290., 6. o.; HL 2012. L 52., 32. o.; HL 2012. L 226., 8. o.) eredő változatai alkalmazandók. Mivel ezen egymást követő módosítások a KN e tényállásra alkalmazandó és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések tekintetében releváns rendelkezéseinek szövegét nem érintették, a jelen esetben e nómenklatúra 1031/2008 rendeletből eredő változatát kell figyelembe venni.
13 A KN első része bevezető rendelkezéseket tartalmaz. Ebben a részben az általános rendelkezéseket tartalmazó I. szakasznak „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című A. pontja a következőképpen rendelkezik:
„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.
1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
[…]
6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”
14 A KN „Vámtarifa” címet viselő második része tartalmazza a „Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek televízióhoz; ezek alkatrészei és tartozékai” elnevezésű XVI. áruosztályt.
15 Az ezen áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontja a következőképpen szól:
„1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:
[…]
m) a 90. árucsoportba tartozó áru.”
16 A KN XVI. áruosztálya magában foglalja a 85. árucsoportot, melynek címe „Elektromos gépek és elektromos felszerelések és ezek alkatrészei; hangfelvevő és ‑lejátszó, televíziós kép‑ és hangfelvevő és ‑lejátszó készülékek, és ezek alkatrészei és tartozékai”.
17 A KN 85. árucsoportja alatt szerepel a 8544 vámtarifaszám, amelynek felépítése a következő:
„8544 | Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és egyéb szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is: |
[…] | […] |
8544 42 | ‑ – Csatlakozókkal szerelt: |
8544 42 10 | ‑ – ‑ Távközlésben használt |
8544 42 90 | ‑ – ‑ Más” |
18 A KN második része tartalmazza továbbá az „Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő‑, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; órák és kisórák; hangszerek; mindezek alkatrészei és tartozékai” megnevezésű XVIII. áruosztályt.
19 Ezen áruosztály tartalmazza az „Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő‑, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; mindezek alkatrészei és tartozékai” megnevezésű 90. árucsoportot, amelynek 2. megjegyzése előírja:
„Az e Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel, azokat az alkatrészeket és tartozékokat, amelyeket az ebbe az árucsoportba tartozó gépekhez, készülékekhez, műszerekhez vagy eszközökhöz használnak, az alábbi szabályok szerint kell besorolni:
a) az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk (a 8487, 8548 és 9033 vtsz. alá tartozó kivételével) alkatrészként és tartozékként minden esetben a saját vtsz.‑uk alá tartoznak;
b) más alkatrészeket és tartozékokat, ha kizárólag vagy elsősorban egy meghatározott géphez, műszerhez vagy készülékhez valók, vagy ugyanazon vtsz. alá tartozó több géphez, műszerhez vagy készülékhez használatosak (beleértve a 9010, 9013 vagy 9031 vtsz. alá tartozó árukat is), a megfelelő gép, műszer vagy készülék vtsz.‑a alá kell besorolni;
c) minden más alkatrész és tartozék a 9033 vtsz. alá tartozik.”
20 A KN 90. árucsoportja alatt szerepel a 9021 vámtarifaszám, amelynek felépítése a következő:
„9021 | Ortopédiai készülék, mankó, sebészeti öv és sérvkötő; sín és törésnél alkalmazható más eszköz; műtestrész; hallókészülék, továbbá fogyatékosság vagy rokkantság korrigálására szolgáló és testen viselhető vagy hordozható vagy szervezetbe beültethető más készülék: |
[…] | […] |
9021 40 00 | ‐ Nagyothalló‑készülék, az alkatrész és tartozék kivételével |
[…] | […] |
9021 90 | ‑ Más: |
9021 90 10 | ‑ – Nagyothalló‑készülék alkatrészei és tartozékai |
9021 90 90 | ‑ – Más” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
21 Az Estron a hallókészülék‑ágazat és az ehhez kapcsolódó ágazatok hivatásos beszállítója, amely csatlakozókkal látja el a hallókészülék‑gyártókat.
22 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy a csatlakozók olyan csatlakozóval ellátott szigetelt elektromos huzalok, amelyek a hallókészülékek alkatrészei. A hallókészülék olyan, áramkörrel ellátott elektromos, hallást elősegítő készülék, amely mikrofonból, igen kis méretű hangszóróból, valamint akkumulátorból áll. A mikrofon felfogja a hangot, amelyet ezt követően a csatlakozó segítségével, amelyet az Estron kifejezetten hallókészülék‑modellekhez fejlesztett ki, a hangszórón keresztül felerősít és továbbít. A hallókészülék mikrofonját csatlakozó köti össze a készülék hangszórójával, és a csatlakozó – az akusztikus, zajhoz kapcsolódó, elektromos és mechanikai jellemzőkkel – a hangjelet a mikrofontól a hangszóróhoz továbbítja.
23 Az alapügyben szóban forgó csatlakozókat két, egyenként hét, nemesfémmel bevont, zománcozott, színezett huzalból álló huzal alkotja. Az elektromos hangjelek a csatlakozón keresztül a hallókészülék hangszórójához jutnak. Ezt követően a mikrofonon keresztül begyűjtött hang az egyik végen elektromos impulzusokká alakul, míg a másik végen hanggá alakul vissza.
24 A csatlakozó mindegyik végére „dugasz” van felszerelve, amely több olyan érintkezőcsapból áll, amelyek pontosan az adott hallókészülék‑típushoz tervezett elektromos csatlakozókhoz készültek. Egy adott hallókészülék‑modell csatlakozója nem használható valamely másik hallókészülék‑modellhez.
25 Az alapügyben szóban forgó csatlakozókat melegalakítás útján megformázzák, amely olyan meleg hőmérsékleten történő gyártási folyamat, amely lehetővé teszi a termék kívánt formára alakítását, amelynek révén az az emberi fülhöz illeszkedő alakot vesz fel. E csatlakozók, amelyek a hallókészülék hangszórója és a mikrofon közötti kapcsolatot biztosítják, egyúttal arra is szolgálnak, hogy a hallókészülék fülre akasztható legyen, pontosan azon a helyen rögzítve a hallókészüléket, ahol annak lennie kell, annak biztosítása érdekében, hogy azt a felhasználó funkcionálisan viselni tudja. Az alapügyben szóban forgó csatlakozók minden egyes modell esetében több különböző méretben érhetők el. E csatlakozókat ezen túlmenően kifejezetten a jobb, illetve a bal fülhöz illeszkedően alakították ki.
26 2009. július 8. és 2012. március 29. között az Estron vámáru‑nyilatkozatokat nyújtott be, amelyekben az alapügyben szóban forgó csatlakozókat „nagyothalló‑készülék alkatrészei[ként] és tartozékai[ként]” a KN 9021 90 10 vámtarifaalszáma alá sorolta be, amely vámmentesség alá tartozik.
27 A SKAT (adóhatóság, Dánia) az általa lefolytatott vizsgálatot követően 2012. július 6‑án úgy határozott, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozókat a KN 8544 42 90 vámtarifaalszáma alá kell besorolni, amely alszám alá tartozó árukat 3,3%‑os vám terheli. Az adóhatóság ennek megfelelően a bejelentett csatlakozók vonatkozásában 825 150,74 dán koronának (DKK) (hozzávetőleg 110 500 euró) megfelelő összegű vámot szabott ki az Estron társasággal szemben.
28 Az Estron a Landsskatteretten (nemzeti adóügyi bizottság, Dánia) előtt vitatta e határozatot, amely a 2013. április 10‑i határozatában megállapította, hogy az említett csatlakozókat a 9021 90 10 vámtarifaalszáma alá kell besorolni, ebből következően pedig törölte a vámtartozást.
29 Az adóügyi minisztérium a kérdést előterjesztő bíróság előtt vitatta e határozatot arra hivatkozva, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozókat a KN 8544 vámtarifaszáma alá kell besorolni. E minisztérium álláspontja szerint e csatlakozókat a KN „Egyéb” címet viselő 8544 42 90 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.
30 A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy az alapeljárásban részt vevő felek egyetértenek abban, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozók a Bíróság által az „Alkatrészek” fogalma kapcsán kialakított ítélkezési gyakorlatnak megfelelően hallókészülék‑alkatrésznek minősülnek.
31 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a dán kormány álláspontja szerint az a körülmény, hogy e csatlakozók hallókészülék-alkatrésznek minősülnek, nem jelenti azt, hogy azok a KN 9021 vámtarifaszáma alá sorolhatók.
32 A dán kormány e tekintetben kifejtett érvelése szerint a KN 90. árucsoportjához tartozó 2. sz. megjegyzés a) pontjában foglalt, a 84., 85., illetve 91. árucsoporton belüli valamely vámtarifaszámra történő utalást a Közös Vámtarifában szereplő négy számjegyű vámtarifaszámok alá tartozó árukra történő hivatkozásként kell érteni. E hivatkozás következésképpen nem foglalja magában a hat és nyolc számjegyű vámtarifaalszámokat. Mivel az alapügyben szóban forgó csatlakozók nem sorolhatók be a KN 90. árucsoportjába tartozó négy számjegyű vámtarifaszám alá, azokat az említett árucsoport 2. sz. megjegyzésének a) pontja alapján a KN 8544 vámtarifaszáma alá kell sorolni.
33 A KN 90. árucsoportja 2. sz. megjegyzése a) pontjának ezen szó szerinti értelmezését többek között a KN értelmezésére irányadó 6. általános szabály, amely különbséget tesz a „vámtarifaszámok” és a „vámtarifaalszámok” között, valamint a KN 85. árucsoportjának megjegyzései is alátámasztják. Az említett árucsoport „megjegyzésekre”, „alszámos megjegyzésekre” és „kiegészítő megjegyzésekre” oszlik, amelyek a négy‑, a hat‑, illetve a nyolcjegyű kódokra vonatkoznak.
34 Az Estron álláspontja szerint az alapügyben szóban forgó csatlakozók hallókészülék-alkatrésznek minősülnek, ahogyan az „alkatrész” kifejezést a Bíróság ítélkezési gyakorlatában, ezen belül a 2007. február 15‑i RUMA ítéletben (C‑183/06, EU:C:2007:110, 32. pont) értelmezte. Ezen ítélkezési gyakorlat értelmében az alapügyben szóban forgó csatlakozókat a KN 9021 40 vámtarifaszáma alá kell besorolni.
35 A KN 9021 40 vámtarifaszáma a szövegét tekintve ugyanakkor kifejezetten kizárja az alkatrészeket és tartozékokat, amelyeket a KN 9021 90 vámtarifaszáma alá kell sorolni. Ebből következően az Estron álláspontja szerint az alapügyben szóban forgó csatlakozóknak azon 9021 90 10 vámtarifaalszám alá kell tartozniuk, amelyben a „Nagyothalló‑készülék alkatrészei és tartozékai” felsorolásra kerülnek.
36 Az Estron vitatja, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozók csatlakozókkal felszerelt szigetelt huzalokként besorolhatók a KN adóügyi minisztérium által hivatkozott 8544 vámtarifaszáma alá. Az a körülmény, hogy e csatlakozók a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően hallókészülékek „alkatrészének” minősülnek, azt jelzi, hogy a „huzalokként” való besorolásuk kizárt. Ezen túlmenően a forma, anyag és az egyedi érintkező csapok azt támasztják alá, hogy az említett csatlakozók hallókészülék „alkatrészének”, nem pedig szigetelt huzalnak minősülnek.
37 A KN 90. árucsoportjához tartozó 2. sz. megjegyzés a) pontja e tekintetben nem bír jelentőséggel. E megjegyzés a HR rendelkezései és a KN értelmezését szolgáló 6. általános szabály értelmében a négy számjegyű vámtarifaszámokra és hat számjegyű vámtarifaalszámokra egyaránt alkalmazandó. Valamely alkatrészt, amely önmagában a KN 90. árucsoportjában szereplő valamely vámtarifaalszám, nevezetesen a KN 9021 90 vámtarifaalszám alá tartozó terméknek minősül, tehát e vámtarifaalszám alá kell besorolni.
38 E körülmények között a Vestre Landsret (nyugati fellebbviteli bíróság, Dánia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) A [KN‑nek] – a KN értelmezését szolgáló 1. és 6. általános szabállyal összefüggésben értelmezett – 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontját akként kell‑e értelmezni, hogy »[az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk alkatrészként és tartozékként« fordulat] az említett árucsoportokon belül található négy számjegyű vámtarifaszámok alá tartozó árukra vonatkozik, vagy a megjegyzést úgy kell értelmezni, hogy az a 84., 85., 90. és 91. árucsoporton belül a megfelelő alszámos megjegyzésekre (az első hat számjegy) is vonatkozik?
2) A jelen ügy tárgyát képezőkhöz hasonló csatlakozókat a KN 8544 42 90, a KN 9021 40 00 vagy a KN 9021 90 10 vámtarifaalszám alá kell‑e besorolni?
3) A [KN] XVI. áruosztály[á]hoz tartozó 1. megjegyzés m) pontját akként kell‑e értelmezni, hogy a 90. árucsoportba tartozó áruk egyidejűleg nem sorolhatók be a 84. és 85. árucsoportba is?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
39 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN 90. árucsoportjához tartozó, a KN értelmezését szolgáló 1. és 6. általános szabállyal összefüggésben értelmezett 2. megjegyzés a) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az abban foglalt „az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk alkatrészként és tartozékként” fordulat kizárólag az ezen árucsoportok négy számjegyű kódjaira vonatkozik, vagy az az említett árucsoportok hat és nyolc számjegyű kódjaira is irányadó.
40 A KN 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontja akként rendelkezik, hogy „az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk (a 8487, 8548 és 9033 vtsz. alá tartozó kivételével) alkatrészként és tartozékként minden esetben a saját vtsz.‑uk alá tartoznak”.
41 A dán kormány álláspontja szerint az alapügyben szóban forgó csatlakozók önmagukban nem minősülnek a KN 90. árucsoportjába tartozó négy számjegyű vámtarifaalszám alá sorolható áruknak, hanem azok csupán a KN azon nyolc számjegyű 9021 90 10 vámtarifaalszáma alá tartozó árunak minősülnek, amelyben a „Nagyothalló‑készülék alkatrészei és tartozékai” felsorolásra kerülnek. A KN 90. árucsoportjába tehát nem tartalmaz olyan négy számjegyű vámtarifaszámot, amelynek szövege az alapügyben szóban forgó csatlakozókra vonatkozna. Ezzel szemben e csatlakozók önmagukban a KN 85. árucsoportjába tartozó négy számjegyű vámtarifaalszám, nevezetesen azon 8544 vámtarifaalszám alá sorolható áruknak minősülnek, amelyben a „Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a koaxiális kábel is) és más szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is” felsorolásra kerül.
42 Így meg kell vizsgálni, hogy a KN 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontjában szereplő „vámtarifaszám” kifejezés kizárólag a négy számjegyű kódokra utal, vagy az a hat és nyolc számjegyű kódokra is vonatkozik.
43 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az említett megjegyzés szövegében a „vámtarifaszám” kifejezés, nem pedig a „vámtarifaalszám” kifejezés szerepel.
44 Márpedig a 2658/87 rendelet 3. cikke különbséget tesz a KN „vámtarifaszámai” és „vámtarifaalszámai” között. E rendelkezésből az következik, hogy a KN átveszi a HR vámtarifaszámainak és vámtarifaalszámainak hat számjegyű osztályozását, egyúttal kiegészíti azt egy hetedik és nyolcadik számjeggyel saját alosztályozásának a kialakítása érdekében (lásd ebben az értelemben: 2014. november 20‑i Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 3. pont; 2016. április 28‑i Oniors Bio ítélet, C‑233/15, EU:C:2016:305, 3. pont).
45 E megkülönböztetés továbbá magából a KN‑ből és különösen a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályokból következik. Így a KN értelmezésére vonatkozó 6. általános szabály értelmében az ugyanazon vámtarifaszám alszámai alá történő árubesorolást e vámtarifaalszámok árumegnevezései, az alszámokhoz, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz kapcsolódó megjegyzések megfogalmazása alapján kell meghatározni.
46 Ily módon úgy tűnik, hogy az uniós jogalkotó meg kívánta különböztetni a KN vámtarifaszámait annak vámtarifaalszámaitól, és hogy a „vámtarifaszámok” kifejezésnek a KN 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontjában való használata azt jelzi, hogy ezen megjegyzés nem vonatkozik a „vámtarifaalszámokra”.
47 A Bíróság ítélkezési gyakorlatából továbbá egyrészt az következik, hogy a „vámtarifaszám” kifejezés a négy számjegyű kódokra utal, míg magukat a hat és nyolc számjegyű kódokat a „vámtarifaalszám” kifejezéssel jelölik. Másrészt a KN‑en belül a négy számjegyű vámtarifaszámok magukban foglalják a hat és nyolc számjegyű vámtarifaalszámokat (lásd ebben az értelemben: 2016. június 9‑i MIS‑ítélet, C‑288/15, EU:C:2016:424, 30. pont; 2017. október 19‑i Lutz ítélet, C‑556/16, EU:C:2017:777, 39. pont; 2018. február 22‑i SAKSA ítélet, C‑185/17, EU:C:2018:108, 32. pont; 2018. április 12‑i Medtronic ítélet, C‑227/17, EU:C:2018:247, 39. és 44. pont; 2018. szeptember 6‑i Kreyenhop & Kluge ítélet, C‑471/17, EU:C:2018:681, 8. és 45. pont).
48 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 90. árucsoportjához tartozó, a KN értelmezését szolgáló 1. és 6. általános szabállyal összefüggésben értelmezett 2. megjegyzés a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban foglalt „az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk alkatrészként és tartozékként” fordulat kizárólag az ezen árucsoportok négy számjegyű kódjaira vonatkozik.
A második kérdésről
49 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló hallókészülékekhez való csatlakozókat a KN 8544 42 90 vámtarifaalszáma, 9021 40 00 vámtarifaalszáma vagy 9021 90 10 vámtarifaalszáma alá kell besorolni.
50 E tekintetben hangsúlyozni kell egyrészt, amint az a jelen ítélet 45. pontjából következik, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják, hogy az ugyanazon vámtarifaszám alszámai alá történő árubesorolást e vámtarifaalszámok árumegnevezései, az alszámokhoz, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz kapcsolódó megjegyzések megfogalmazása alapján kell meghatározni, mivel az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: 2018. július 12‑i Profit Europe ítélet, C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564, 25. pont).
51 Másrészt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (2014. június 12‑i Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 34. pont; 2016. február 25‑i G. E. Security ítélet, C‑143/15, EU:C:2016:115, 44. pont).
52 Ezenfelül a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az áru rendeltetése objektív kritériumot képezhet a besoroláshoz, amennyiben az szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján értékelendő (2016. március 17‑i Sonos Europe ítélet, C‑84/15, EU:C:2016:184, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
53 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozók kétségtelenül hallókészülék‑alkatrésznek minősülnek.
54 E tekintetben a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az „alkatrészek” fogalma azt feltételezi, hogy létezik egy egész, amelynek működéséhez ezek elengedhetetlenek (lásd ebben az értelemben: 2007. február 15‑i RUMA ítélet, C‑183/06, EU:C:2007:110, 31. pont; 2013. december 12‑i HARK ítélet, C‑450/12, EU:C:2013:824, 36. és 37. pont; 2014. november 20‑i Rohm Semiconductor ítélet, C‑666/13, EU:C:2014:2388, 44. és 45. pont).
55 A KN 9021 40 00 vámtarifaalszámát illetően úgy tűnik, hogy mindenesetre az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozók nem tartozhatnak e vámtarifaalszám alá, mivel ez utóbbi a nagyothalló‑készülékekre vonatkozik, az „alkatrészek és tartozékok kivételével”.
56 Ezzel szemben a KN 9021 90 10 vámtarifaalszáma kifejezetten hivatkozik a nagyothalló‑készülékek alkatrészeire és tartozékaira.
57 Az alapügyben szóban forgó csatlakozók tarifális besorolásához emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt a HR, másrészt pedig a KN magyarázó megjegyzései hasznos eligazítást nyújtanak, jóllehet az ilyen magyarázó megjegyzések csupán értelmező jellegűek, és nem rendelkeznek kötelező erővel (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26‑i Stryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 45. pont).
58 Ezen túlmenően meg kell jegyezni, hogy amint arra a Bíróság a jelen ítélet 40. pontjában emlékeztet, a KN 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontja akként rendelkezik, hogy „az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk (a 8487, 8548 és 9033 vtsz. alá tartozó kivételével) alkatrészként és tartozékként minden esetben a saját vtsz.‑uk alá tartoznak”.
59 Az első kérdésre adott válaszra tekintettel meg kell vizsgálni, hogy az alapügyben szóban forgó csatlakozókat úgy kell‑e tekinteni, mint amelyek a KN „Szigetelt elektromos huzal[ra] (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel[re] (a koaxiális kábel[re] is) és más szigetelt elektromos vezeték[re], csatlakozóval vagy anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel[re], elektromos vezetékkel összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is” vonatkozó 8544 vámtarifaszáma alá tartoznak, vagy amelyeket annak az „Ortopédiai készülék[re], mankó[ra], sebészeti öv[re] és sérvkötő[re]; sín és törésnél alkalmazható egyéb eszköz[re]; műtestrész[re]; hallókészülék[re], továbbá fogyatékosság vagy rokkantság korrigálására szolgáló és testen viselhető, hordozható vagy szervezetbe beültethető más készülék[re]” vonatkozó KN 9021 vámtarifaszáma foglalja magában.
60 E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy a KN 9021 vámtarifaszámának szövege kétségtelenül csak a nagyothalló‑készülékekre hivatkozik kifejezetten, nem pedig azok alkatrészeire. Ugyanakkor, amint az a jelen ítélet 56. és 57. pontjából következik, a KN 9021 9010 vámtarifaalszáma kifejezetten említi a „hallókészülékek alkatrészeit és tartozékait”, amelyek egyébként a KN 9021 40 00 vámtarifaalszám alól kifejezetten ki vannak zárva. E két vámtarifaalszám szövege ily módon, úgy tűnik, azon az elgondoláson alapul, hogy a KN 9021 vámtarifaszám magában foglalja a hallókészülékek alkatrészeit és tartozékait. A KN XVIII. áruosztályának és 90. árucsoportjának szövege egyébként kifejezetten hivatkozik az azokban szereplő műszerek és készülékek „alkatrészei[re] és tartozékai[ra]”.
61 Másodszor, meg kell jegyezni, hogy az 9021 vámtarifaszámhoz fűzött HR magyarázó megjegyzés hivatkozik a nagyothalló‑készülékekre. E magyarázó megjegyzésben ez utóbbi készülékek általában elektromos készülékek egy vagy több mikrofont (erősítővel vagy anélkül) magában foglaló „áramkörrel”, vevőkészülékkel és elemmel.
62 Harmadszor, a Bíróság a KN 9021 vámtarifaszámát illetően többek között a HR 90. árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzésére támaszkodva már kimondta, hogy az ezen vámtarifaszám alá sorolt árukat a gondos kivitel és a nagy pontosság jellemzi, ami megkülönbözteti azokat a hagyományos áruktól (lásd ebben az értelemben: 2017. április 26‑i Stryker EMEA Supply Chain Services ítélet, C‑51/16, EU:C:2017:298, 47. pont).
63 Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által tett, a jelen ítélet 22–25. pontjában hivatkozott ténymegállapításokból az következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozók objektív jellemzőikre és tulajdonságaikra tekintettel a gyártási módszerük és különleges felhasználásuk alapján az azokat jellemző gondos kivitel és nagy pontosság folytán eltérnek a hagyományos áruktól, különösen a KN 8544 vámtarifaszáma alatt szereplő szigetelt elektromos huzaloktól, kábelektől és más szigetelt elektromos vezetéktől.
64 Negyedszer, figyelembe kell venni az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozók rendeltetését, mivel e rendeltetés, amint az a jelen ítélet 52. pontjából következik, a besorolás objektív szempontja lehet, ha szorosan az említett áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható.
65 A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság által tett ténymegállapítások alapján továbbá úgy tűnik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozókat kifejezetten hallókészülékekhez készültek. Ezen túlmenően nem vitatott, hogy az említett csatlakozókat kifejezetten hallókészülékekbe történő beépítésre tervezték.
66 Ennélfogva a KN 90. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés a) pontjából az következik, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozók a KN 9021 vámtarifaszáma alá tartozhatnak. Ezenfelül, mivel a KN 9021 90 10 vámtarifaalszáma kifejezetten említi a hallókészülékek alkatrészeit és tartozékait, az ilyen csatlakozók az említett vámtarifaalszám alá sorolhatók.
67 Emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (2014. június 12‑i Lukoyl Neftohim Burgas ítélet, C‑330/13, EU:C:2014:1757, 27. pont; 2016. február 25‑i G. E. Security ítélet, C‑143/15, EU:C:2016:115, 41. pont).
68 Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló csatlakozók tarifális besorolása ugyanis az uniós jog valamely konkrét ügyre való alkalmazását jelenti. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az EUMSZ 267. cikk alapján eljárva a Bíróság hatásköre kizárólag a Szerződések értelmezésére, valamint az Unió intézményei által hozott aktusok érvényességére és értelmezésére terjed ki.
69 A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy – azon információkra figyelemmel, amelyeket a Bíróság az e kérdést előterjesztő bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul nyújtott – elvégezze az alapügyben szóban forgó csatlakozók tarifális besorolását.
70 A fenti megfontolásokra tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy – azon információkra figyelemmel, amelyeket a Bíróság az e kérdést előterjesztő bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul nyújtott – elvégezze az alapügyben szóban forgó csatlakozók tarifális besorolását.
A harmadik kérdésről
71 A harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy ha valamely áru a KN 90. árucsoportjába tartozik, az egyidejűleg nem tartozhat annak 84. és 85. árucsoportjába is?
72 A KN XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontja úgy rendelkezik, hogy a KN 90. árucsoportjába tartozó áruk nem tartoznak az említett áruosztályba.
73 Meg kell állapítani, hogy a KN XV. áruosztálya tartalmazza a KN 84. és 85. árucsoportját. Ami a KN 90. árucsoportját illeti, az annak a XV. áruosztályában szerepel.
74 A KN XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontjának szövegéből az következik, hogy ha valamely áru a KN 90. árucsoportjába tartozik, az nem tartozhat a KN említett áruosztályába.
75 Ebből következően, ha valamely áru a KN 90. árucsoportjába tartozik, a KN XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontja alapján kizárt, hogy az egyidejűleg a KN azon 84. és 85. árucsoportjába tartozzon, amelyeket a KN XVI. áruosztálya foglal magában.
76 A fentiekre figyelemmel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely áru a KN 90. árucsoportjába tartozik, az egyidejűleg nem tartozhat annak 84. és 85. árucsoportjába is.
A költségekről
77 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
1) A 2008. szeptember 19‑i 1031/2008/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 90. árucsoportjához tartozó, a Kombinált Nómenklatúra értelmezését szolgáló 1. és 6. általános szabállyal összefüggésben értelmezett 2. megjegyzés a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az abban foglalt „az ebbe az árucsoportba, valamint a 84., 85. vagy 91. árucsoportba tartozó áruk alkatrészként és tartozékként” fordulat kizárólag az ezen árucsoportok négy számjegyű kódjaira vonatkozik.
2) A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy – azon információkra figyelemmel, amelyeket a Bíróság az e kérdést előterjesztő bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul nyújtott – elvégezze az alapügyben szóban forgó csatlakozók tarifális besorolását.
3) Az 1031/2008 rendelettel módosított 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra XVI. áruosztályához tartozó 1. megjegyzés m) pontját úgy kell értelmezni, hogy ha valamely áru a Kombinált Nómenklatúra 90. árucsoportjába tartozik, az egyidejűleg nem tartozhat annak 84. és 85. árucsoportjába is.
Aláírások