A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(első tanács)
2011. szeptember 28.
F‑13/10. sz. ügy
Carlo De Nicola
kontra
Európai Beruházási Bank (EBB)
„Közszolgálat – Az Európai Beruházási Bank személyi állománya – Értékelés – Előléptetés – Kártérítési kereset – Elfogadhatóság”
Tárgy: Az EUMSZ 270. cikk és az EBB személyzeti szabályzatának 41. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben C. De Nicola a következőket kéri: elsősorban is az Európai Beruházási Bank fellebbviteli bizottsága 2009. szeptember 23‑i határozatának megsemmisítését; másodsorban a 2008. évi értékelő jelentésének megsemmisítését; harmadsorban az előléptetésről szóló, 2009. március 18‑i határozatok megsemmisítését; negyedszer az előléptetést mellőző határozat megsemmisítését; és ötödször a Bank arra kötelezését, hogy térítse meg a felperesnek okozott állítólagos nem vagyoni és vagyoni kárt.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni az EBB részéről felmerült költségek felét. Az EBB maga viseli saját költségeinek felét.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – A fellebbviteli bizottság állásfoglalásával szembeni kérelmek – Elfogadhatóság – Hatály
(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – Általános hatályú aktus elleni kereset – Az értékelési eljárásra vonatkozó tudnivalók – Elfogadhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
3. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – Határidők – Az ésszerű határidő követelménye – A határidő kezdete
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
4. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – Képviselő békéltető bizottságba való jelölésének elmaradása elleni kereset – A határidő kezdete
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
5. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – A személyzeti szabályzat 91. cikke (1) bekezdésének analógia útján történő alkalmazása – Korlátlan felülvizsgálati jogkör
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (1) bekezdés; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
6. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Kereset – Kártérítési kereset – A fellebbviteli bizottsághoz benyújtott kártérítési kérelmet követő kereset elfogadhatósága
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 41. cikk)
7. Tisztviselők – Kereset – Nem határidőben előterjesztett megsemmisítés iránti kereset – Azonos eredményre irányuló kártérítési kereset – Elfogadhatatlanság
8. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Éves értékelő jelentés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
1. Az Európai Beruházási Bank által létrehozott fellebbviteli bizottságnak a személyi állomány tagjai értékelésével kapcsolatos állásfoglalásával szembeni kérelem nem bír önálló tartalommal, célja pedig, hogy az uniós bírósághoz forduljon azon értékelő jelentéssel, amely ellen az ilyen közigazgatási keresetet benyújtották. Általánosságban a fellebbviteli bizottság határozata nem rendelkezik önálló tartalommal az e bizottság előtt vitatott határozatok összességéhez képest.
(lásd a 44. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑59/09. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2011. március 8‑án hozott ítéletének 131. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzatának 41. cikke a személyi állomány tagjainak mindössze azt teszi lehetővé, hogy egyedi jogviták esetén forduljanak az uniós bírósághoz. Jóllehet a személyi állomány tagjai bizonyos feltételek mellett egyedi jogvita keretében hivatkozhatnak az általános hatályú intézkedések jogellenességére, nem kérhetik közvetlenül a megsemmisítést. E tekintetben némiképpen analógia áll fenn a személyzeti szabályzat 90. cikkének rendelkezéseivel, amelyek értelmében valamely intézkedést akkor lehet sérelmet okozó aktusnak minősíteni, ha az többek között az adminisztráció végleges állásfoglalását tartalmazza a felperes egyéni helyzetére vonatkozóan.
E tekintetben általános hatályú intézkedésnek minősülnek a Bank értékelési eljárására vonatkozó tudnivalók, amelyek a személyek általánosan és absztrakt módon meghatározható csoportja – azaz a Bank alkalmazottai – tekintetében fejtenek ki joghatásokat. Következésképpen a megsemmisítésük iránti kérelem nem tekinthető úgy, mint amely a Bank személyzeti szabályzata 41. cikkének rendelkezései értelmében vett egyedi jogvitára vonatkozik. E tudnivalók tehát nem képezhetik a Bank alkalmazottja által benyújtott közvetlen kereset tárgyát.
(lásd az 54. és 55. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 153/79. sz., Bowden és társai kontra Bizottság ügyben 1981. július 16‑án hozott ítéletének 13. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑192/99. sz., Dunnett és társai kontra EBB ügyben 2001. március 6‑án hozott ítéletének 61. és 62. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑120/01 és T‑300/01. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2004. december 16‑án hozott ítéletének 132. pontja; T‑35/05., T‑61/05., T‑107/05., T‑108/05. és T‑139/05. sz., Agne‑Dapper kontra Bizottság ügyben 2006. november 29‑én hozott ítéletének 56. pontja.
3. Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzatának 41. cikke szerinti békéltető eljárás és a Bank igazgatási közleménye szerinti éves értékeléssel kapcsolatos különös fellebbezési eljárás ugyanazt a célt követi, mint a személyzeti szabályzat 90. cikkében létrehozott kötelező, pert megelőző eljárás. Ezen eljárásoknak is az a célja, hogy lehetővé tegyék a viták egyezség útján történő rendezését azzal, hogy lehetőséget teremtenek a Banknak a vitatott aktus visszavonására, illetve a személyi állomány érintett tagjának ezen aktus alapján az indokolás elfogadására, és adott esetben a kereset benyújtásáról való lemondásra. Egyébiránt a Bank szabályzata nem határozza meg a két eljárás közötti összhang megteremtésének részleteit. Az értékelő jelentések tekintetében a valamelyikről vagy mindkettőről való párhuzamos vagy egymást követő lemondás így a személyi állomány érintett tagja mérlegelésére van bízva, azon jelzésértékű határidő tiszteletben tartásának sérelme nélkül, amelyet a vonatkozó igazgatási közlemények a kérelemnek a fellebbviteli bizottsághoz való benyújtására meghatároznak.
Ebben az összefüggésben az attól a naptól számított három hónapos határidő, amikor a sérelmet okozó aktust vagy adott esetben a fellebbezési eljárás kedvezőtlen eredményét az érintett alkalmazottal közölték, illetve amikor a békéltető eljárás meghiúsult, főszabály szerint ésszerűnek tekinthető azonban azzal a feltétellel egyrészt, hogy az esetleges fellebbezési eljárás ésszerű határidőn belül zajlott le, másrészt hogy az érdekelt a békéltetés iránti kérelmét ésszerű határidőn belül terjesztette elő a sérelmet okozó aktusról szóló értesítés kézhezvételét követően. Pontosabban e két választható eljárás létrehozása Bank személyzeti szabályzatának 41. cikkében és a Bankra kötelező említett személyzeti közleményekben szükségszerűen ahhoz a következtetéshez vezet, hogy ha a személyi állomány érintett tagja egymás után kéri a fellebbezési eljárás, majd a békéltető eljárás megindítását, a kereset Közszolgálati Törvényszéknél való megindításának határideje csak abban az időpontban kezdődik, amikor ez utóbbi eljárás meghiúsult, amennyiben a személyi állomány érintett tagja a békéltetés iránti kérelmét a fellebbezési eljárás befejezését követően ésszerű határidőn belül nyújtotta be.
(lásd a 61. és 62. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott De Nicola kontra EBB ügyben hozott ítéletének 136. és 137. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. Az Európai Beruházási Bank egyetlen belső szabálya sem határozza meg azt a határidőt, amely alatt a Bank személyi állománya bírósághoz fordulhat abban az esetben, ha a Bank nem indítja meg a békéltető eljárást, és nem jelöli ki a Bank személyzeti szabályzata 41. cikkében foglalt békéltető bizottság egyik tagját.
Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a Bank jogszerűen nem utasíthatja el a békéltető eljárás megindítását, és a jogbiztonság követelményét sértené az, hogy szabályozás hiányában az a határidő, amely alatt a Bank aktusait meg lehet támadni, a szóban forgó eljárások jellegétől függne, a személyzeti szabályzat 90. cikkéből merítve meg kell állapítani, hogy ha a Bank személyi állománynak tagja azt kéri, hogy a fegyelmi szankciókra vonatkozó jogvitáktól eltérő jogvitákat a békéltető bizottság elé terjesszék, és a Bank nem jelöli ki képviselőjét e bizottságba, e mulasztás a békéltetési kérelem Bankhoz való beérkezésétől számított négy hónapos határidőn belüli az e kérelmet elutasító hallgatólagos határozatnak kell tekinteni. A Bank személyi állományának tagja így ésszerű, a hallgatólagos határozat keletkezésétől számított három hónapos határidővel rendelkezik a Közszolgálati Törvényszékhez való forduláshoz.
(lásd a 74., 75., 77. és 78. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott De Nicola kontra EBB ügyben hozott ítéletének 137. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑49/10. sz., De Nicola kontra EBB ügyben 2011. június 28‑án hozott ítéletének 71. pontja.
5. Az Európai Beruházási Bank személyi állománya tagjainak keresetére analógia útján a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdéséből következő szabályokat kell alkalmazni, amely rendelkezés értelmében a bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, ha a hozzá benyújtott kereset nem olyan aktus ellen irányul, amelyet az adminisztráció a felperes kérelmeinek elutasítása érdekében fogadott el.
(lásd a 91. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑86/08. sz., Voslamber kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott ítéletének 224–239. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
6. A pert megelőző eljárás keretében az adminisztrációnak nem szabad a panaszt megszorítóan értelmezni, hanem azt, épp ellenkezőleg, nyitottan kell megvizsgálnia.
E tekintetben az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzatában található arra vonatkozó útmutatás hiányában, hogy milyen feltételek mellett lehet kártérítéssel kapcsolatban bírósághoz fordulni, meg kell állapítani, hogy a felperes azzal, hogy kártérítési kérelmet nyújt be a Bank fellebbviteli bizottságához, tágabban értelmezve szükségszerűen előzetes kártérítési kérelemmel fordult a Bankhoz.
(lásd a 92. és 95. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑62/01. P. sz., Campogrande kontra Bizottság ügyben 2002. április 23‑án hozott ítéletének 33. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
7. Az a tisztviselő, aki a kinevezésre jogosult hatóság sérelmet okozó határozatát nem támadta meg kellő időben, a jogvesztést nem kerülheti meg oly módon, hogy az e határozat állítólagos jogellenességére alapozott felelősség megállapítása iránti keresetet nyújt be. A felperes tehát kártérítési kérelem útján a nem kívánhatja ugyanazt az eredményt elérni, mint amellyel a megsemmisítés iránti kereset sikeressége is járhatott volna, azonban ezt a keresetet nem terjesztette elő megfelelő időben. Egyébiránt jóllehet a tisztviselő a sérelmet okozó aktus megsemmisítése iránti kérelem nélkül is jogosult – ezen aktus állítólagos jogellenessége alapján – kizárólag az aktussal neki okozott kár megtérítése iránti keresetet megindítani, az ilyen kártérítési kérelem csak akkor elfogadható, ha a szóban forgó aktusra alkalmazható keresetindítási határidőn belül terjesztették elő.
(lásd a 97. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 59/65. sz., Schreckenberg kontra Bizottság ügyben 1966. december 15‑én hozott ítélete; 346/87. sz., Bossi kontra Bizottság ügyben 1989. február 14‑én hozott ítélete;
a Közszolgálati Törvényszék F‑4/07. sz., Skoulidi kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének 50. és 70. pontja.
8. Az uniós bíróságnak nem feladata, hogy a saját értékelésével helyettesítse az értékeléssel megbízott személyek értékelését. Az Európai Beruházási Bank ugyanis, az Unió más intézményeihez és szerveihez hasonlóan, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a személyi állomány tagjainak értékelését illetően. Az uniós bíróság által a Bank személyi állománya tagjainak éves értékelő jelentésében szereplő értékelésekre vonatkozóan végzett jogszerűségi felülvizsgálat kizárólag az esetleges formai hibákra, az értékelést befolyásoló nyilvánvaló ténybeli tévedésekre, valamint a hatáskörrel való esetleges visszaélésre terjed ki.
(lásd a 108. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Voslamber kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 126. pontja.