A Spetsializiran nakazatelen sad (Bulgária) által 2018. május 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Emil Milev elleni büntetőeljárás

(C-310/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Spetsializiran nakazatelen sad

Az alap-büntetőeljárás résztvevői

Emil Milev

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Összeegyeztethető-e a 2016/343 irányelv¹ 3. cikkével, 4. cikke (1) bekezdésének második mondatával, 10. cikkével, (16) preambulumbekezdésének negyedik és ötödik mondatával és a (48) preambulumbekezdésével, valamint a Charta 47. és 48. cikkével az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely valamely „előzetes letartóztatás” kényszerintézkedés fenntartását (a vádlott letartóztatását követő négy hónappal) „megalapozott gyanú” fennállásától teszi függővé, amely úgy értendő, mint annak „prima facie” megállapítása, hogy a vádlott elkövethette-e a szóban forgó bűncselekményt?

Vagy pedig az a nemzeti ítélkezési gyakorlat egyeztethető össze a fent említett rendelkezésekkel, amely „megalapozott gyanú” alatt annak erős valószínűségét érti, hogy a vádlott elkövette a szóban forgó bűncselekményt?

Összeegyeztethető-e a 2016/343 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második mondatával, 10. cikkével, (16) preambulumbekezdésének negyedik és ötödik mondatával és a (48) preambulumbekezdésével, valamint a Charta 47. cikkével az a nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely előírja a bíróság számára – amely a már elrendelt „előzetes letartóztatás” kényszerintézkedés módosítására irányuló kérelemről határoz –, hogy a terhelő és a mentő bizonyítékok összehasonlítása nélkül indokolja határozatát, még akkor is, ha a vádlott védője e tekintetben érveket terjesztett elő – mivel e korlátozás egyetlen indoka, hogy a bírónak meg kell őriznie pártatlanságát arra az esetre, ha az érdemi vizsgálat céljából ezen ügyet rá osztanák ki?

Vagy pedig az a nemzeti ítélkezési gyakorlat egyeztethető össze a fent említett rendelkezésekkel, amely szerint a bíróság a bizonyítékokat részletesen és konkrétan vizsgálja, és a vádlott védőjének érveire egyértelmű választ ad, még akkor is, ha így kockáztatja, hogy nem vizsgálhatja az ügyet, sem a bűnösségre vonatkozóan nem hozhat végleges határozatot, ha az említett ügyet az érdemi vizsgálat céljából rá osztják – ami azzal járna, hogy más bíró vizsgálja az ügyet érdemben?

____________

¹ A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 65., 1. o.).