2020. október 23-án benyújtott kereset – Ciprus kontra Európai Parlament és Tanács
(C-549/20. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Ciprusi Köztársaság (képviselő: Erini Neofytou)
Alperesek: Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa
Kereseti kérelmek
a Bíróság semmisítse meg az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1055 európai parlamenti és tanácsi rendelet1 1. cikkének 3. pontját abban a részében, amely az 1071/2009 rendelet5. cikke (1) bekezdése b) pontjának helyébe lép, illetve, másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy ítélné meg, hogy ez nem lehetséges, semmisítse meg teljes egészében az (EU) 2020/1055 rendelet 1. cikkének 3. pontját;
másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy ítélné meg, hogy nem lehet részlegesen megsemmisíteni a megtámadott rendeletet, amint az az első kereseti kérelemben szerepelt, semmisítse meg teljes egészében az 1071/2009/EK rendeletnek, az 1072/2009/EK rendeletnek és az 1024/2012/EU rendeletnek a közúti fuvarozási ágazati fejleményekre tekintettel történő módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1055 európai parlamenti és tanácsi rendeletet;
az Európai Parlamentet és az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztására a felperes hét megsemmisítési jogalapra hivatkozik.
Első megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az EUMSZ 3. cikk (3) bekezdésével, az EUMSZ 11.cikkel, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkével, az EUSZ 3. cikk (1) bekezdésével, az EUMSZ 208. cikk (2) bekezdésével, az EUMSZ 216. cikk (2) bekezdésével, valamint a párizsi megállapodással összefüggésben értelmezett EUMSZ 90. cikket.
Második megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az arányosság elvét, amint azt az EUSZ 5. cikk (4) bekezdése, valamint az EU-Szerződéshez és az EUM-szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 1. cikke rögzíti.
Harmadik megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, amint azt az EUMSZ 18. cikk, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikke, a tagállamok Szerződések előtti egyenlőségének az EUMSZ 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott elve, valamint – ha a Bíróság relevánsnak ítéli – az EUMSZ 95. cikk (1) bekezdése rögzíti.
Negyedik megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az EUMSZ 91. cikk (1) bekezdését.
Ötödik megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az EUMSZ 91. cikk (2) bekezdését, valamint az EUMSZ 90. cikket az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésével és az EUMSZ 94. cikkel összefüggésben.
Hatodik megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették a vállalkozás szabadságát és a letelepedés szabadságát, amint azt az EUMSZ 49. cikk, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 15. és 16. cikke rögzíti.
Hetedik megsemmisítési jogalap: a felperes azt állítja, hogy az alperesek megsértették az EUMSZ 58 cikk (1) bekezdését az EUMSZ 91. cikkel és másodlagosan az EUMSZ 56. cikkel összefüggésben.
____________
1 HL 2020. L 249., 17. o.