Language of document :

A Törvényszék (ötödik tanács) T-838/16. sz., BP kontra az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége ügyben 2019. július 11-én hozott ítélete ellen BP által 2019. szeptember 9-én benyújtott fellebbezés

(C-669/19. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: BP (képviselő: E. Lazar ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a fellebbezés alatt álló ítélet rendelkező részének 1., 3. és 4. pontját, következésképpen pedig

biztosítson a fellebbező részére megfelelő kártérítést az okozott nem vagyoni és vagyoni kár miatt;

biztosítson a fellebbező részére megfelelő kártérítést a FRA vele szembeni becsületsértő kijelentéseinek a következményeihez kapcsolódóan, valamint a szakmai és jóhírnevét ért kár miatt;

a FRA-t kötelezze az elsőfokú és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

1)    Első jogalapjával a fellebbező téves jogalkalmazásra, az új jogalap, valamint az eljárási szabályzat 85. cikke értelmében előterjesztett bizonyítékok elfogadhatóságával kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibára, a meghallgatáshoz való jog megsértésére, a tisztességes tárgyalás hiányára, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelem elvének a megsértésére, a jogok korlátozására, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének a megsértésére hivatkozik.

2)    Második jogalapjával a fellebbező téves jogalkalmazásra, az 1049/2001 rendelet1 2. cikke (3) bekezdésének az állítólagos megsértéséhez kapcsolódó kártérítési keresete 112., 115–117., 126., valamint 140–142. pontjával kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibára, az EJEE 8. cikkének a megsértésére, a Bavarian Lager ítélet2 63–65. pontjának a megsértésére, a fellebbező személyes adatainak eredetileg erga omnes részleges, majd teljes nyilvánosságra hozatala tekintetében az indokolási kötelezettség megsértésére, az uniós jogalkotó által az 1049/2001 rendelet és a 45/2001 rendelet3 között teremtett jogi egyensúly megsértésére, valamint a Bavarian Lager ítélet megsértésére hivatkozik.

3)    Harmadik jogalapjával a fellebbező az eljárási szabályzat 134. és 135. cikkének, az indokolási kötelezettségnek, a költségekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatnak a megsértésére, a jogok korlátozására, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének a megsértésére hivatkozik.

4)    Negyedik jogalapjával a fellebbező az eljárási szabályzat 66. cikkének az állítólagos megsértésére, a T-838/16. sz. ítéletből eredő bizonyos érzékeny információk kihagyása iránti kérelem elutasítására, az ítélet ezt követő túlzó megfogalmazására, valamint az ötödik tanács jogellenes összetételére hivatkozik, ugyanis nem volt lehetőség kibővített összetételű tanácsban dönteni vagy hatékonyan szavazni.

____________

1 Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

2 2010. június 29-i Bizottság kontra Bavarian Lager ítélet (C-28/08 P, ECLI:EU:C:2010:378).

3 A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).