Language of document : ECLI:EU:C:2020:117

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (hatodik tanács)

2020. február 27.(*)

„Előzetes döntéshozatal – A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke – 2658/87/EGK rendelet – Vámunió és közös vámtarifa – Tarifális besorolás – Kombinált Nómenklatúra – 8302 41 90 vámtarifaalszám – Fémből készült függönyrudak”

A C‑670/19. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi pénzügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2019. szeptember 10‑én érkezett, 2019. április 9‑i határozatával terjesztett elő

a Gardinia Home Decor GmbH

és

a Hauptzollamt Ulm

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: M. Safjan tanácselnök, C. Toader és N. Jääskinen (előadó) bírák,

főtanácsnok: E. Tanchev,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzatának 99. cikke alapján, indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2010. október 5‑i 861/2010/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2010. L 284., 1. o.) módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 8302 41 90 vámtarifaalszámámak értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Gardinia Home Decor GmbH és a Hauptzollamt Ulm (ulmi fővámhivatal, Németország; a továbbiakban: fővámhivatal) között függönyrudakként behozott fémáruk tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

 Jogi háttér

 A HR és a HR magyarázó megjegyzései

3        A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4        A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a HR‑nómenklatúra alapügyben szóban forgó, 2011. április 13. és 26. között bekövetkezett tényállásra vonatkozó változata 2007. január 1‑jén lépett hatályba.

5        A HR‑nómenklatúra tartalmaz egy „[HR] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” című alfejezetet, amely előírja:

„Az áruknak a [HR]‑Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók:

1.      Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2.      a)      A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

[…]”

6        HR‑nómenklatúra 83. árucsoportjának címe: „Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből”. Az e cím alatt található 1. megjegyzés szerint „[e]zen árucsoport alkalmazásában az áruk nem nemesfémből készült részeit is az áru vtsz.‑a alá kell besorolni. A vasból vagy acélból készült a 7312, 7315, 7317, 7318 vagy 7320 vtsz. alá tartozó áruk vagy, a más nem nemesfémből készült hasonló cikkek (74–76. és a 78–81. Árucsoport) azonban nem tekinthetők az ebbe az árucsoportba tartozó áruk részeinek”.

7        A HR‑nómenklatúra ezen árucsoportban található 8302 vámtarifaszáma az alábbi felépítéssel rendelkezik:

8302


Vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru bútor, ajtó, lépcső, ablak, redőny, karosszéria, nyergesáru, bőrönd, láda, doboz vagy hasonló áru vasalásához, nem nemesfémből; fali ruhaakasztó, kalaphorog és ‑tartó, falikar és hasonló rögzíthető cikk nem nemesfémből; bútorgörgő nem nemesfém szerelvénnyel; automatikus ajtócsukó nem nemesfémből


8302 10

– Sarokvas


8302 20

– Bútorgörgő


8302 30

– Gépjárművasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk



– Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk


8302 41

– – Épülethez használt


8302 42

– – Más, bútorhoz használt


8302 49

– – Más


8302 50

– Fali ruhaakasztó, kalaphorog és ‑tartó, falikar és hasonló rögzíthető árucikk


8302 60

– Automatikus ajtócsukó


8        A HR magyarázó megjegyzéseit a WCO dolgozza ki a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint.

9        A 2007 során elfogadott változatában a HR 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése többek között kimondja:

„E vtsz. alá tartoznak a nem nemesfémből készült olyan fajta vasalások és veretek, amelyek bútorokon, ajtókon, ablakokon, kocsikon stb. tömegesen kerülnek felhasználásra. Ebbe a kategóriába tartozó termékek e vtsz. alá tartoznak még akkor is, ha különleges rendeltetésűek (pl. gépjárművekhez ajtókilincs vagy vasalás). Nem tartoznak azonban e vtsz. alá azok a termékek, amelyek a szóban forgó áruk lényeges szerkezeti elemei, mint az ablakkeretek vagy forgószékek forgó alkatrészei.

Ide tartoznak:

[…]

(D)      Veret, vasalás, szerelvény és hasonló áruk épületekhez[.]

Ebbe a csoportba tartoznak:

[…]

(5)      Függöny, redőny vagy ajtófüggöny szerelékek (pl. rudak, csövek, rozetták, vezetősínek, karikák, bojtakasztók, csiptetők, csúszó‑ vagy futógyűrűk, ütközők); rögzítő horgok, vezetékek és tokok redőnyzsinórokhoz stb.; lépcsőházi szerelvények, mint lépcsőfok burkoló; szőnyegrögzítő csipesz és rúd, korlátgomb.

Függönyhöz vagy szőnyegrögzítő rúdhoz felhasználható, csupán darabokra vágott és kifúrt rudak, csövek és korlátok stb. azonban nem ide, hanem anyaguknak megfelelően osztályozandók.

[…]”

 A KN és a KN magyarázó megjegyzései

10      Az Európai Unióba behozott áruk vámtarifális besorolását a KN szabályozza. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

11      A 2658/87 rendelet 12. cikke előírja, hogy az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1‑jétől alkalmazandó.

12      A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben szóban forgó tényállásra vonatkozó változata a 861/2010 rendeletből eredő változat, amely 2011. január 1‑jén lépett hatályba.

13      A KN bevezető rendelkezésekre vonatkozó első részében az általános szabályokat tartalmazó I. szakasznak „A [KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályokról” címet viselő A. pontja többek között a következőképpen rendelkezik:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1.      Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2.      a)      A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

[…]”

14      A KN „Vámtarifa” című második részében található a „Nem nemesfémek és ezekből készült áruk” megnevezésű XV. áruosztály. Az ezen áruosztályhoz fűzött 2. megjegyzés szövege a következő:

„Az »általánosan használható részek« kifejezés a nómenklatúrában mindenütt az alábbi árukat jelenti:

[…]

c)      8301, 8302 […] vtsz. alá tartozó árukat […]

A 73–76. […] árucsoportokban (kivéve a 7315 vtsz.‑ot) a »rész« vagy »részek« kifejezés nem jelenti a fent meghatározott »általánosan használható részek«‑et.

Az előző bekezdésre, valamint a 83. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontjára figyelemmel, a 82., vagy a 83. árucsoportba tartozó áruk nem tartoznak a 72–76. […] árucsoportba.”

15      Az említett áruosztály tartalmazza a „Vas‑ vagy acéláruk” című 73. árucsoportot. A KN ezen áruosztályhoz tartozó 7306 vámtarifaszámának a szövege a következő:

7306

Más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)


– Vezetékcső, amelyet olaj vagy gáz szállítására használnak:

[…]



– Béléscső és termelőcső olaj‑ vagy gázfúráshoz:

[…]


7306 30

– Más, kör keresztmetszetű hegesztett cső, vasból vagy nem ötvözött acélból


– – Precíziós cső

7306 30 11

– – – Legfeljebb 2 mm falvastagsággal

7306 30 19

– – – 2 mm‑t meghaladó falvastagsággal


– – Más


Menetes vagy menettel ellátható cső (gázcső)

[…]



– – – Más, külső átmérője


– – – – Legfeljebb 168,3 mm

7306 30 72

– – – – – Cinkkel lemezelve vagy bevonva

7306 30 77

– – – – – Más

7306 30 80

168,3 mm‑t meghaladó, de legfeljebb 406,4 mm


16      Ugyanezen XV. áruosztály tartalmazza a „Máshol nem említett különféle áruk nem nemesfémből”című 83. árucsoportot. A KN ezen áruosztályhoz tartozó 8302 vámtarifaszámának a szövege a következő:

8302

Vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru bútor, ajtó, lépcső, ablak, redőny, karosszéria, nyergesáru, bőrönd, láda, doboz és hasonló áru vasalásához, nem nemesfémből; fali ruhaakasztó, kalaphorog és ‑tartó, falikar és hasonló rögzíthető cikk nem nemesfémből; bútorgörgő nem nemesfém szerelvénnyel; automatikus ajtócsukó nem nemesfémből.

8302 10 00

– Sarokvas

8302 20 00

– Bútorgörgő

8302 30 00

– Gépjárművasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk


– Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk

8302 41

– – Épülethez használt

8302 41 10

– – – Ajtóhoz

8302 41 50

Ablakhoz és franciaablakhoz

8302 41 90

– – – Más

8302 42 00

Más, bútorhoz használt

8302 49 00

– – – Más

8302 50 00

– Fali ruhaakasztó, kalaphorog és ‑tartó, falikar és hasonló rögzíthető árucikk

8302 60 00

– Automatikus ajtócsukó


17      E 8302 vámtarifaszám minden vámtarifaalszáma alá besorolt árura 2,7%‑os szerződéses vámtétel vonatkozik.

18      A Bizottság 2011. május 6‑i közleményéből eredő KN magyarázó megjegyzései (HL 2011. C 137., 1. o., a továbbiakban: a KN magyarázó megjegyzései) a KN 861/2010 rendeletből eredő változatára vonatkoznak. Az említett megjegyzések e kiadása tartalmazza a KN 8302 vámtarifaszámára vonatkozó útmutatásokat, azonban kizárólag a 8302 20 00 vámtarifaalszám értelmében vett „Bútorgörgő” fogalma vonatkozásában.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

19      2011. április 13‑án, 15‑én és 26‑án a Gardinia Home Decor Kínából az Unióba importált különböző hosszúságú fémből készült függönyrudakat, amelyek üregesek voltak, hosszirányú hegesztéssel és kör alakú 16 vagy 20 mm‑es keresztmetszettel rendelkeztek, továbbá felszínük lakkozott vagy galvanizált volt. A rudakat az előállítás szerinti országban egyesével befóliázták, címkével látták el, amelyből megállapítható volt, hogy azokat függönyrúdkénti felhasználásra szánják, és végeiken műanyag dugasszal lezárták, amelyek arra szolgáltak, hogy a rudakat a szállítás és az értékesítésre való bemutatás során védjék a károsodástól, de használhatók voltak egy külön megvásárolandó dekoratív záróelem helyett is.

20      Az említett rudak egy moduláris rendszer részét képezték, amelynek keretében a vevők különböző egyedi elemekből (rúd, dugasz, összekötő, tartó és karikák) függönyrúdkészletet állíthattak össze maguknak. Azokat dobozokba csomagolták és vagy külön, vagy e rendszer egyéb elemeivel együtt, különböző, a függönyrudak számának nem megfelelő darabszámban bevitték az Unió vámterületére.

21      Ezen áruknak a vámjogi szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentése során a Gardinia Home Decor a nemzeti elektronikus vámtarifa (a továbbiakban: EVT) 8302 4200 900 „bútorhoz használt más vasalás, veret, szerelvény és hasonló árucikk” kódját, illetve az EVT 8302 4900 900 „más vasalás, veret, szerelvény és hasonló árucikk” kódját, jelölte meg, amely árukra 2,7%‑os vámtétel vonatkozik.

22      Vámellenőrzés eredményeként az ellenőr megállapította, hogy az érintett függönyrudakat a „vasból vagy nem ötvözött acélból [készült] más csőként” az EVT 7306 3077 800 kódszáma alá kell besorolni, főszabály szerint tehát vámmentesség tárgyát képezik. Mindazonáltal 90,6%‑os dömpingellenes vámot kellett alkalmazni különösen bizonyos, Kínából származó és a KN 7306 30 77 vámtarifaalszám alá tartozó hegesztett vas‑ vagy ötvözetlen acél csövek és csővezetékek behozatalára, a 384/96/EK rendelet 5. cikke alapján lefolytatott eljárást követően a Fehéroroszágból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Thaiföldről, az ugyanezen rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot, illetve 11. cikkének (3) bekezdése alapján lefolytatott időközi felülvizsgálatot követően az Ukrajnából származó egyes hegesztett vas‑ vagy ötvözetlen acél csövek és csővezetékek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről, és a Bosznia‑Hercegovinából, valamint Törökországból származó ugyanezen termékek behozatalára vonatkozó eljárások megszüntetéséről szóló, 2008. december 16‑i 1256/2008/EK tanácsi rendelet (HL 2008. L 343., 11. o.) 1. cikke alapján.

23      2014. március 5‑i határozatában a fővámhivatal többek között jóváhagyta az ellenőr által megállapított besorolást, és a behozott függönyrudakra a vizsgált időszakra vonatkozóan vámok utólagos beszedése útján 7957,51 euró összegű dömpingellenes vámot határozott meg. Egyébiránt 2016. november 28‑i határozatában, mint megalapozatlant, elutasította a Gardinia Home Decor e vám megállapítása ellen irányuló panaszát.

24      A Finanzgericht Baden‑Württembergnél (baden‑württembergi pénzügyi bíróság, Németország) keresetet indítottak ez utóbbi határozattal szemben.

25      Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy keresetének alátámasztására a Gardinia Home Decor úgy érvel, hogy a behozatalkor az alapügyben szóban forgó áruk a kiegészítő elemekkel együttesen kerültek bemutatásra, úgymint a dugaszokkal, a tartóelemekkel és a karikákkal, amelyek lehetővé tették annak könnyű megállapítását, hogy függönyrudakként kerülnek majd felhasználásra. E társaság szerint nem bír jelentőséggel, hogy a kiegészítő elemek darabszáma nem felelt meg a behozott rudak darabszámának, mivel az ilyen eltérés a moduláris rendszer keretében történő értékesítéshez kapcsolódik. Hozzáteszi, hogy e függönyrudak rendeltetése egyébiránt egyértelműen kitűnik a mindegyik függönyrúd csomagolásán található címkéből is. Állítja, hogy „a KN 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései” a fémcsövek formájában megjelenő függönyrudakat kifejezetten az e vámtarifaszám alá tartozók áruként említik, és hogy a csupán darabokra vágott csövek e megjegyzésekben történő kizárása a jelen esetben nem bír jelentőséggel, mivel ez érintett csövek megfelelő műanyag dugaszokkal rendelkeznek.

26      A fővámhivatal elsődlegesen azt vitatja, hogy a KN 8302 41 90 vámtarifaalszámának besorolása csak akkor lett volna lehetséges, ha az érintett rudakat a falra vagy a plafonra történő rögzítéshez szükséges tartóelemekkel egységként hozták volna be. Álláspontja szerint e rudakat nem lehet a HR értelmezésére vonatkozó általános szabályok 2. szabálya a) pontjának második mondata szerinti „összeszereletlen vagy szétszerelt” függönyrendszerként besorolni, mivel a vám elé állítás időpontjában nem lehetett tudni, hogy mely alkatrészekkel kell azokat összeszerelni. Egyébiránt egyes behozatalok kizárólag a függönyrudakat érintették.

27      E hivatal továbbá úgy érvel, hogy a tarifális besorolás az áruk objektív jellegén, nem pedig a rendeltetésükön vagy a csomagolásukon alapul. Márpedig a behozott csövek nem rendelkeznek olyan sajátosságokkal – mint például csúsztatószerelvényhez szükséges furatokkal, bemarásokkal vagy hosszanti barázdákkal –, amelyek lehetővé tették volna a függönyrudakként való rendeltetésük meghatározását, és a végekre rögzített műanyag védődugókat nem kizárólag e függönyrudak esetében használják. A HR 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzései megerősítik, hogy a csupán darabokra vágott és kifúrt csövekből álló függönyrudak az anyaguknak megfelelően osztályozandók.

28      A kérdést előterjesztő bíróság önmaga megállapítja, hogy abban az esetben, ha az alapeljárás tárgyát képező áruk nem sorolhatók a KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá, azokat vitathatatlanul a KN 7306 30 77 vámtarifaalszám alá kell sorolni, és pontosítja, hogy álláspontja szerint a Gardinia Home Deco által ezen áruk vámáru‑nyilatkozatában megadott vámtarifaalszámok nem bírnak jelentőséggel.

29      E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság először is egy sor megfontolást ad elő az olyan fémből készült áruk KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá történő besorolása mellett, amelyek az alapügy tárgyát képező áruk objektív jellemzőivel bírnak. Különösen a KN azon áruosztálya alá tartozó megjegyzésekre – amely alá e vámtarifaalszám tartozik – és a HR 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésekre alapít, amelyekben a függönyrudak kifejezetten említésre kerülnek.

30      Másodszor e bíróság azt vizsgálja, hogy abban az esetben, ha az kerül megállapításra, hogy az ilyen áru jellemzői önmagukban nem teszik lehetővé a függönyrudakként való felhasználás megállapítását, mindazonáltal azok a KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá sorolhatók‑e, ha az e rendeltetésre utaló kiegészítő elemekkel kerülnek behozatalra, akkor is, ha egyrészt ezen más cikkekkel nem egységet képezve csomagolják azokat be, másrészt pedig nem azok számának megfelelő darabszámban kerülnek behozatalra, figyelembe véve a moduláris rendszer keretében történő használatukat.

31      E körülmények között a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi pénzügyi bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

„1)      Úgy kell‑e értelmezni a [KN] 8302 41 vámtarifaalszámát, hogy az olyan árukat is magában foglal, amelyeket egy moduláris rendszerhez tartozó függönyrúdként különböző hosszúságban hoznak be, amelyek üregesek, hosszirányú hegesztéssel, és teljes hosszukban azonos, kör alakú, 16, illetve 20 mm‑es keresztmetszettel rendelkeznek, felületük lakkozott vagy galvanizált, egyesével fóliába vannak csomagolva és címkével vannak ellátva, amelyből kitűnik, hogy azokat függönyrúdkénti felhasználásra szánják, és amelyek végeit műanyag dugasszal zárják le, amely arra szolgál, hogy a rudakat a szállítás és a bemutatás során védje a károsodástól, amely azonban használható egy egyébként külön megvásárolandó dekoratív záróelem helyett is?

2)      Amennyiben az első kérdésre nemleges válasz adandó:

Az első kérdésre adott válasz eltérő‑e, amennyiben a rudakat további elemekkel együtt hozzák be, amelyekből kitűnik a függönyrúdkénti rendeltetés, még ha az elemeket nem is csomagolják egybe készletként, és nem is megfelelő darabszámban hozzák be?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

32      A Bíróság eljárási szabályzatának 99. cikke értelmében, ha a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés azonos egy olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már határozatot hozott, vagy az ilyen kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, vagy ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen észszerű kétségnek, a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat.

33      A jelen ügyben ezt a rendelkezést kell alkalmazni.

 Az első kérdésről

34      Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN 8302 41 90 vámtarifaalszámát, hogy az olyan árukat – mint amelyek az alapügyben szerepelnek – is magában foglal, amelyeket egy moduláris rendszerhez tartozó függönyrúdként különböző hosszúságban hoznak be, amelyek üregesek, hosszirányú hegesztéssel, és teljes hosszukban azonos, kör alakú, 16, illetve 20 mm‑es keresztmetszettel rendelkeznek, felületük lakkozott vagy galvanizált, egyesével vannak csomagolva és címkével vannak ellátva, amelyből kitűnik, hogy azokat függönyrúdkénti felhasználásra szánják, és amelyek végeit műanyag dugasszal zárják le, amely arra szolgál, hogy a rudakat a szállítás és az eladásra történő bemutatás során védje a károsodástól, amely azonban használható egy egyébként külön megvásárolandó dekoratív záróelem helyett is.

35      Először is hangsúlyozni kell, ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. A nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez, a kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát az alapügy tárgyát képező áruknak a Bírósághoz előterjesztett kérdésekre adott válasz elemeire tekintettel történő besorolása (lásd különösen: 2019. május 15‑i Korado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 33. és 34. pont; 2019. május 16‑i Estron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 67–69. pont).

36      Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok előírják egyrészt, hogy az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni, másrészt pedig, hogy az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címeit csak jelzésértékűeknek kell tekinteni. Egyébiránt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen: 2016. március 3‑i Customs Support Holland ítélet, C‑144/15, EU:C:2016:133, 26. és 27. pont; 2019. május 16‑i Estron ítélet, C‑138/18, EU:C:2019:419, 50. és 51. pont; 2019. szeptember 5‑i TDK‑Lambda Germany ítélet, C‑559/18, EU:C:2019:667, 26. pont).

37      A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik továbbá, hogy ha a besorolás kizárólag az érintett áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján nem lehetséges, ezen áru rendeltetése akkor lehet a besorolás objektív szempontja, ha az szorosan az adott áru lényegéhez kapcsolódik, és e kapcsolat az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapítható (lásd ebben az értelemben különösen: 2014. július 17‑i Sysmex Europe ítélet, C‑480/13, EU:C:2014:2097, 31. és 32. pont; 2016. május 12‑i Toorank Productions ítélet, C‑532/14 és C‑533/14, EU:C:2016:337, 35. pont; 2019. szeptember 5‑i TDK‑Lambda Germany ítélet, C‑559/18, EU:C:2019:667, 27. pont).

38      Végül a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy annak ellenére, hogy nincs kötelező erejük, a KN és az HR magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd különösen: 2017. október 19‑i Lutz ítélet, C‑556/16, EU:C:2017:777, 40. pont; 2018. november 15‑i Baby Dan ítélet, C‑592/17, EU:C:2018:913 55. pont; 2019. május 15‑i Korado ítélet, C‑306/18, EU:C:2019:414, 35. pont).

39      A jelen esetben meg kell állapítani előzetesen, hogy az alapügyben szóban forgó áruk mintáinak vizsgálatát követően a kérdést előterjesztő bíróság azokat – különösen a Bíróság elé terjesztett első kérdés értelmében – „függönyrudakként behozott fémáruknak” minősíti. E minősítés alapja olyan tiszta ténymegállapítás, amelyet a Bíróság nem kérdőjelezhet meg az előzetes döntéshozatali eljárásban, annál is inkább, mivel az nem az ilyen minősítést vizsgálta, hanem kizárólag az érintett áruk tarifális besorolását (lásd analógia útján: 2006. február 16‑i Proxxon ítélet, C‑500/04, EU:C:2006:111, 25. pont).

40      Ezen összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy az alapügyben szóban forgó árukat a KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá, vagy ha nem ebbe, akkor a 7306 30 77 vámtarifaalszám alá kell‑e besorolni. Az így megállapított sorrendet illetően e bíróság helytállóan megállapítja, hogy a KN XV. áruosztályának bevezetésében szereplő 2. megjegyzés harmadik bekezdéséből kitűnik, hogy az annak 83. árucsoportja alá tartozó áruk főszabály szerint nem tartoznak a 73. árucsoportba, így először is az ezen első árucsoport egyik specifikusabb alszáma alá történő besorolást kell figyelembe venni mielőtt az ezen második árucsoport egyik alszáma alá történő besorolást vizsgálnánk.

41      A kérdést előterjesztő bíróság helytállóan abból az elvből indul ki, hogy az alapügyben szóban forgó tarifális besorolás nem attól függ, hogy az érintett áru önmagában tekinthető‑e nem nemesfémből készült árunak vagy ilyen áru puszta részének, mivel különösen a HR XV. áruosztályában található 83. árucsoport bevezetésében szereplő 1. megjegyzés előírja, hogy ezen árucsoport alkalmazásában „az áruk nem nemesfémből készült részeit is az áru vtsz.‑a alá kell besorolni” (lásd analógia útján: 2006. február 16‑i 2006, Proxxon ítélet, C‑500/04, EU:C:2006:111, 32. pont), azon kivételekre tekintettel, amelyek a jelen esetben nem bírnak jelentőséggel, figyelembe véve az e bíróság által javasolt besorolást.

42      E tekintetben a „[KN] értelmezésére vonatkozó általános szabályok” 1. szabályában megállapított elemzési keret alapján meg kell állapítani, hogy az olyan árura, mint amelyről az alapügyben szó van, kifejezetten sem a KN 8302 vámtarifaszámának szövege, sem pedig a XV. áruosztály vagy a KN 83. árucsoport megfelelő megjegyzésének szövege nem vonatkozik. Nem szerepel továbbá ezen áruosztály és ezen árucsoport címei között sem.

43      Mindazonáltal a 8302 vámtarifaszám felépítéséből és a KN 8302 41 90 vámtarifaalszám megfogalmazásából kitűnik, hogy az utóbbi kiegészítő jellegű, mivel az épülethez használt nem nemesfém, „az ajtóhoz” és az „ablakhoz és franciaablakhoz” használttól eltérő, „más” vasalásra, veretre és hasonló árura vonatkozik. Ennélfogva nem kizárt, hogy az uniós jogalkotó az ezen vámtarifaalszám alá azon árukat kívánta besorolni, mint amelyekről az alapügyben szó van (lásd analógia útján: 2018. április 12‑i Medtronic ítélet, C‑227/17, EU:C:2018:247, 43. pont; 2018. július 12‑i Profit Europe ítélet, C‑397/17 és C‑398/17, EU:C:2018:564, 38. pont).

44      Ráadásul a HR 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése jelentős útmutatást ad az érintett áru besorolását illetően. E megjegyzés második bekezdése (D) pontjának (5) alpontja kimondja ugyanis, hogy függöny […] vagy ajtófüggöny szerelékek (pl. rudak, csövek, rozetták, vezetősínek, karikák, bojtakasztók, csiptetők, […] gyűrűk, ütközők)” az e vámtarifaszám alá tartozó nem nemesfém készült „veret, vasalás, szerelvény és hasonló áruk épületekhez” alatt szerepelnek azonban „a függönyhöz […] felhasználható, csupán darabokra vágott és kifúrt rudak, csövek és korlátok stb. azonban nem ide, hanem anyaguknak megfelelően osztályozandók”.

45      Ebből következik, hogy a nem nemesfémből készült függönyrudakat főszabály szerint a KN 8302 vámtarifaszáma alá kell besorolni, és pontosabban annak 8302 41 90 vámtarifaszáma alá, hacsak e függönyrudak nem csupán darabokra vágott és kifúrt rudakból vagy csövekből állnak.

46      Ezen értelmezést megerősíti az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2017. augusztus 11‑i 2017/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2017. L 210., 1. o.), amely ratione temporis nem alkalmazandó az alapeljárásra, azonban a jelen ügyre analógia útján alkalmazható útmutatásokat tartalmaz. E rendelet melléklete kimondja ugyanis, hogy az olyan „[a]lumíniumból készült rúd[at] (ún. »zuhanyfüggönytartó rúd«), amely függöny felfüggesztésére szolgál” és két csúsztatható alumíniumcsőből áll, és rugós szerkezetet tartalmaz, amelyet arra szántak, hogy a két csövet a falhoz nyomja, „a 8302 41 90 KN‑kód alá, épülethez használt más nem nemesfém vasalás, veret, szerelvény és hasonló áru gyanánt kell besorolni”, különösen mivel „[o]bjektív jellemzői (a [többek között] a kinyújthatóság; a csak kisebb tömegű tárgyakat, pl. egy függönyt elbíró szerkezet) alapján az árucikket függönyrúdnak” szánták, és „[a]függönyrudak a 8302 vámtarifaszám alá tartoznak (lásd még a HR‑magyarázat 8302 vámtarifaszámhoz tartozó bejegyzése második bekezdése (D) pontjának (5) alpontját)”.

47      A jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság helytállóan állapítja meg, hogy az alapügyben szóban forgó fémcsövek címkézése, amely jelöli a függönyrudakként való rendeltetésüket, nem meghatározó e csövek KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá történő besorolásakor. Nem vitatott ugyanis, hogy sem a KN 8302 vámtarifaszám megfogalmazása, sem a KN 83. árucsoportjának bevezetésében szereplő megjegyzések nem utalnak az áru megjelölésére, következésképpen ennek a körülménynek nincs meghatározó befolyása az áruk KN szerinti besorolására (lásd analógia útján: 2007. január 9‑i Juers Pharma végzés, C‑40/06, EU:C:2007:2, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2016. december 15‑i LEK ítélet, C‑700/15, EU:C:2016:959, 45. pont).

48      Mindazonáltal az e bíróság által tett ténymegállapítások alapján úgy tűnik, hogy az alapügyben szóban forgó áru a nem nemesfémből készült függönyrudak objektív jellemzőivel bír, és a KN 8302 41 90 vámtarifaalszám alá sorolható. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat megállapítja ugyanis, hogy az érintett csöveket egyesével befóliázták, és a végeiken műanyag dugasszal lezárták, amelyek dekoratív záróelemként is szolgálhattak, amely egy olyan felhasználásra utal, amely tekintetében az áru külső megjelenése, azaz a díszítő funkció betöltése jelentős kritérium, azzal szemben, amely a csőként való felhasználás esetében lenne megállapítható. Egyébiránt úgy tűnik, hogy még ha nem is rendelkeznek csúsztatószerelvényhez szükséges furatokkal, bemarásokkal vagy hosszanti barázdákkal, amint arra a fővámhivatal a kérdést előterjesztő bíróság előtt hivatkozott, az érintett csövek felszíne mindazonáltal galvanizált vagy lakkozott, amely azoknak réz színnel márványozott vagy színes kinézetet kölcsönöz, így nem csupán darabokra vágott csövekről van szó a HR 8302 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése második bekezdése (D) pontja (5) alpontjának végén előírt kivétel értelmében.

49      Egyébiránt a fővámhivatal által a kérdést előterjesztő bíróság előtt vitatottakkal ellentétben az a körülmény, hogy az érintett árut nem minden alkalommal a falra vagy a plafonra történő rögzítését lehetővé tévő tartóelemmel hozták be, önmagában nem veszi el ettől az árutól a nem nemesfémből készült függönyrúd objektív jellemzőit. A KN vagy annak, illetve a HR magyarázó megjegyzéseinek a megfogalmazásából ugyanis nem tűnik ki, hogy e körülmény megakadályozhatja valamely olyan árunak, mint amely az alapügyben szerepel, a KN 8302 4190 vámtarifaalszám alá történő besorolását.

50      A fenti megfontolásokra tekintettel azt kell válaszolni az első kérdésre, hogy a 2658/87 rendeletnek a 861/2010 végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a nem nemesfémből készült függönyrudak a 8302 41 90 vámtarifaalszám alá tartoznak, feltéve hogy e függönyrudak nem csupán darabokra vágott és kifúrt rudakból vagy csövekből állnak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak érdekében, hogy maga végezze el az alapügyben szóban forgó áruk tarifális besorolását, a Bíróság által az ezen kérdésre adott válasz elemeire tekintettel.

 A második kérdésről

51      Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdésre nem szükséges válaszolni.

 A költségekről

52      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:

A vám és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2010. október 5i 861/2010/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a nem nemesfémből készült függönyrudak a 8302 41 90 vámtarifaalszám alá tartoznak, feltéve hogy e függönyrudak nem csupán darabokra vágott és kifúrt rudakból vagy csövekből állnak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak érdekében, hogy – a Bíróság által az első előterjesztett kérdésre adott válasz elemeire tekintettel – maga végezze el az alapügyben szóban forgó áruk tarifális besorolását.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: német.