A Commissione tributaria regionale per il Veneto (Olaszország) által 2019. június 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Regione Veneto kontra HD

(C-468/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione tributaria regionale per il Veneto

Az alapeljárás felei

Felperes: Regione Veneto

Alperes: HD

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az EUMSZ 36. cikk szerinti „kulturális javakat” a 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ 2. cikkének 1. pontjában előírt kritérium alapján kell-e meghatározni, amely szerint az e javaknak a nemzeti jogszabályokban előírt meghatározása képezi a döntő tényezőt?

Ezen túlmenően a „kulturális javak” EUMSZ 36. cikkben előírt védelme kiterjed-e a 2000/53/EK irányelv² szerinti „veteránjárművekre (oldtimer)”?

Következésképpen a fent hivatkozott uniós jogi rendelkezések – a saját védelmi céljaik érdekében – figyelembe veszik-e azokat a járműveket is, amelyeket az olasz jog az eredeti állapotuk megőrzésére irányuló kötelezettség miatt „történeti értéket képviselő, vagy a gyűjtők számára értéket jelentő járműveknek” minősít?

A „kulturális javak” – köztük a „veteránjárművek (oldtimer)” – EUMSZ 36. cikkben előírt és a 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontjában, valamint az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) preambulumbekezdésében hivatkozott védelmet – az Európai Bizottság által 2005. szeptember 29-én elfogadott közúti közlekedésbiztonsági cselekvési program 26. pontjában foglaltakkal összefüggésben – lehet-e akként értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hátrányosan megkülönböztető jellegű adómentességet alkalmazzanak, amennyiben azt csak a „különös történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára különös értéket jelentő” járművek számára tartja fenn, holott bizonyos belföldi területeken – a kizárólag az e területeken alkalmazandó regionális és tartományi jogszabályok alapján – szélesebb körű mentességet biztosít a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő” valamennyi jármű számára?

Az előző kérdésre adott nemleges válasz esetén: a fent hivatkozott uniós jogi rendelkezések mindenesetre lehetővé teszik-e, hogy az állami jogszabályok a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművek” esetében e járművek elavultsága miatt kedvezőtlen és hátrányosan megkülönböztető jellegű adóztatást írjanak elő, amely – a járművek szennyezőbb kibocsátása miatt – fokozza az adóterhet, ekként pedig mérsékli az e járművek számára biztosított védelmet, ami megakadályozza hasznosításukat, tulajdonosukat pedig eltántorítja a megőrzésüktől?

Az áruk szabad mozgásának az EUSZ 52. cikk (2) bekezdésében és az EUMSZ 30. cikkben kimondott elve, valamint a vámokkal azonos hatású díjak ezen elvvel összefüggő tilalma – figyelemmel a Bíróság ítélkezési gyakorlatában ezen a területen kialakított kritériumokra – lehetővé teszi-e valamely tagállam számára, hogy a „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművekként” elismert járművekre hátrányosan megkülönböztető jellegű, a tagállam teljes területén nem egységes adóztatást írjon elő, amely e járművek tulajdonjogának azon átruházásait sújtja, amelyekre a tagállam adómentességet élvező területén lakóhellyel rendelkező és a tagállam adókötelezettséget megállapító területén lakóhellyel rendelkező adóalanyok között kerül sor?

Ellentétes-e a közös európai térségben garantált alapvető szabadságokat védő EUMSZ 18., EUMSZ 19., EUMSZ 20., EUMSZ 21., EUMSZ 45. és EUMSZ 49. cikkel, valamint a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetésnek a 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvben³ előírt tilalmával az, hogy a tagállamon belül alkalmazott kedvezőtlen és hátrányosan megkülönböztető jellegű adóztatás kizárólag a lakóhelyük alapján alkalmazzon megkülönböztetést és szankciókat a történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő járművek tulajdonosaival szemben?

Végezetül, a közös európai térségben a bírák szabadságának, autonómiájának és függetlenségének az EUSZ 2. cikkben rögzített és védett, a „tisztességes eljárás” védelmét szolgáló elve lehetővé teszi-e a tagállamok számára, hogy törvényben akadályozzák meg, hogy a bírák autonóm módon elismerjék egy jármű „történeti értéket képviselő és a gyűjtők számára értéket jelentő” jellegét annak meghatározása céljából, hogy ez a jármű adómentességet élvez-e vagy sem, ekként pedig, hogy arra kötelezzék a bírákat, hogy az ezzel kizárólagosan megbízott magánszemély által e tekintetben elfogadott döntéseket vegyék figyelembe?

____________

¹     A tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/60/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL 2014. L 159., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 147., 24. o.; HL 2015. L 302., 112. o.).

²     Az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2000. L 269., 34. o.).

³     A személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelv (HL 2000. L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás: 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.).