A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)

2011. július 20.

F‑116/10. sz. ügy

Sandro Gozi

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Segítségnyújtási kötelezettség – A személyzeti szabályzat 24. cikke – Nemzeti bíróság előtti peres eljárásban felmerült ügyvédi költségek megtérítése”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben S. Gozi azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság megtagadta a felperesnél valamely olaszországi bírósági eljárásban ügyvédi költségként felmerült 24 480 euró megtérítését, valamint kéri a Bizottság kötelezését az említett összeg megfizetésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. S. Gozi viseli az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Hatály

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

2.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Végrehajtás – Feltétel – Az érdekelt előzetes kérelme – Kivétel

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

3.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Végrehajtás – Feltétel – Az érdekelt előzetes kérelme – A kérelem elfogadhatóságának feltételei

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

4.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk, első bekezdés)

5.      Tisztviselők – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – Az intézkedés valamely intézmény általi megtagadásának jogszerűsége

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

1.      Mivel a személyzeti szabályzat 24. cikkének célja az, hogy a jelenre és a jövőre nézve is biztonságot nyújtson a tisztviselőknek annak érdekében, hogy a szolgálat általános érdekében jobban teljesíthessék feladataikat, az intézmények segítségnyújtási kötelezettsége nem korlátozódik az aktív tisztviselőkre, hanem az összes tisztviselőre vonatkozik, ideértve a személyes okokkal indokolt szabadságon lévő tisztviselőket is.

(lásd a 12. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 229/84. sz., Sommerlatte kontra Bizottság ügyben 1986. június 12‑én hozott ítéletének 19. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑34/96. és T‑163/96. sz., Connolly kontra Bizottság egyesített ügyekben 1999. május 19‑én hozott ítéletének 130. pontja.

2.      Főszabály szerint a tisztviselő feladata, hogy segítségnyújtás iránti kérelemmel forduljon az intézményhez, kivéve, ha bizonyos kivételes körülmények olyan jellegűek, hogy az intézmény az érdekelt előzetes kérelme nélkül, saját kezdeményezésre köteles meghatározott segítségnyújtási tevékenységet végezni.

(lásd a 13. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság fent hivatkozott Sommerlatte kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 20. pontja.

3.      A tisztviselő részéről elfogadható a segítségnyújtás iránti kérelem még akkor is, ha pontosabb tájékoztatás nyújtása nélkül csupán megemlíti a személyzeti szabályzat 24. cikke szerinti segítségnyújtási kötelezettséget, vagy fordítva, ha e cikk említése nélkül kérelmének szóhasználatából egyértelműen kitűnik, hogy e segítséget kívánja igénybe venni.

Másfelől e cikk második bekezdése keretében, amely lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy megtérítsék nekik azon károkat, amelyek a beosztásuk vagy feladataik ellátása miatt őket ért fenyegetés, becsületsértés vagy rágalmazás következtében keletkeznek, az a körülmény, hogy e segítségnyújtás iránti kérelem egyszerűen az ügyvédi költségek megtérítése iránti kérelem formáját ölti, nincs hatással az említett kérelem minősítésének.

Emellett, ha a tisztviselő főszabály szerint jogosult segítségnyújtási iránti kérelemmel fordulni azon intézményhez, amelyhez a rá vonatkozó büntetőeljárás kezdete óta tartozik, mivel a személyzeti szabályzat 24. cikkének célja többek között pontosan a beosztásuk vagy feladataik ellátása miatt bírósági eljárás alá vont tisztviselők védelme, önmagában az a tény, hogy az érintett csupán a rá vonatkozó bírósági eljárás befejezésekor fordult az intézményhez, nem akadálya annak, hogy segítségnyújtási iránti kérelmet terjeszthessen elő.

(lásd a 14., 16. és 17. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 224/87. sz., Koutchoumoff kontra Bizottság ügyben 1989. január 26‑án hozott ítélete;

az Elsőfokú Bíróság T‑59/92. sz., Caronna kontra Bizottság ügyben 1993. október 26‑án hozott ítéletének 65. pontja.

4.      A szolgálat rendjével és nyugalmával összeegyeztethetetlen esemény bekövetkeztekor az adminisztráció a személyzeti szabályzat 24. cikkének első bekezdésében szereplő segítségnyújtási kötelezettség alapján köteles a kellő határozottsággal fellépni, valamint az ügy körülményei alapján szükséges gyorsasággal és gondossággal reagálni a tények megállapítása és azokból a megfelelő következtetéseknek az ügy ismeretében való levonása érdekében.

Mindazonáltal, jóllehet a személyzeti szabályzat 24. cikkének első bekezdésében szereplő segítségnyújtási kötelezettség – a személyzeti szabályzatba foglalt – lényeges garanciát jelent a tisztviselő számára, arra is szükség van, hogy a felperes előterjessze azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján első ránézésre valószínűsíthető, hogy ezek a támadások a tisztviselőt beosztása vagy feladatainak ellátása miatt érték, és az alkalmazandó nemzeti jog alapján jogellenesek. Ha ugyanis ezeket a tisztviselőkkel szembeni követelményeket nem írnák elő, az adminisztráció köteles volna a tisztviselő számára segítséget nyújtani, amint a tisztviselő panaszt terjeszt elő a feladatai teljesítésével állítólag összefüggő tények miatt, függetlenül e tények természetétől, a panasz komolyságától vagy eredményességének valószínűségétől.

(lásd a 23. és 24. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 180/87. sz., Hamill kontra Bizottság ügyben 1988. október 5‑én hozott ítélete; a fent hivatkozott Koutchoumoff kontra Bizottság ügyben hozott ítélete;

az Elsőfokú Bíróság T‑67/99. sz., K kontra Bizottság ügyben 2000. június 27‑én hozott ítéletének 34–42. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑75/09. sz., Wenig kontra Bizottság ügyben 2010. november 23‑án hozott ítéletének 48. pontja.

5.      Ha az intézmény megtagadja a személyzeti szabályzat 24. cikkén alapuló intézkedés meghozatalát, ennek jogszerűségét a döntés meghozatalának pillanatában az intézmény rendelkezésére álló tények fényében kell értékelni.

(lásd a 25. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság fent hivatkozott Koutchoumoff kontra Bizottság ügyben hozott ítélete.