Language of document :

A Bundesverwaltungsgericht (Németország) által 2019. október 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bundesrepublik Deutschland kontra SE

(C-768/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesverwaltungsgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Bundesrepublik Deutschland

Alperes: SE

Az eljárásban részt vesz: Der Vertreter des Bundesinteresses beim Bundesverwaltungsgericht

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az olyan menedékkérő esetében, aki azon gyermeke nagykorúvá válását megelőzően, akivel a származási országban családi kötelék állt fenn, és akinek kiegészítő védelmi jogállását a nagykorúvá válása előtt előterjesztett, védelem iránti kérelem alapján a nagykorúvá válását követően elismerték (a továbbiakban: védelemben részesülő), beutazott a védelemben részesülő fogadó tagállamába, és ott szintén nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: menedékkérő), egy olyan nemzeti szabályozás alapján, amely a védelemben részesülőből kiindulva levezetett kiegészítő védelem elismeréséhez való jog biztosításához a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének j) pontját veszi alapul, azon kérdés szempontjából, hogy a védelemben részesülő a 2011/95/EU irányelv1 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében „kiskorú”-e, a menedékkérő menedékjog iránti kérelme tárgyában hozott határozat meghozatalának időpontját vagy valamely korábbi időpontot kell-e figyelembe venni, például azt az időpontot, amikor

    a)    a védelemben részesülő kiegészítő védelmi jogállását elismerték,

    b)    a menedékkérő benyújtotta a menedékjog iránti kérelmét,

    c)    a menedékkérő beutazott a fogadó tagállamba vagy

    d)    a védelemben részesülő benyújtotta a menedékjog iránti kérelmét?

Arra az esetre,

a)    ha a kérelem benyújtásának időpontja irányadó:

E tekintetben a védelem írásban, szóban vagy más módon kinyilvánított kérelmezését, amely a menedékjog iránti kérelem tekintetében hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság tudomására jutott (menedékjog iránti kérelem) vagy a nemzetközi védelem iránt hivatalosan előterjesztett kérelmet kell figyelembe venni?

b)    ha a menedékkérő beutazásának időpontja vagy a menedékjog iránti kérelemnek a menedékkérő általi benyújtásának időpontja irányadó: Jelentőséggel bír-e, hogy a későbbi időpontban kiegészítő védelemben részesülőként elismert védelemben részesülő által előterjesztett védelem iránti kérelemről ebben az időpontban még nem döntöttek?

3)    a)    Milyen követelményeket kell támasztani a lenti 1. pontban ismertetett helyzetben abból a célból, hogy a menedékkérő esetében olyan „családtag[ról]” (a 2011/95/EU irányelv 2. cikkének j) pontja) legyen szó, aki „nemzetközi védelem iránti kérelemmel összefüggésben […] [ugyanazon] tagállamban” tartózkodik, amelyben az a személy tartózkodik, aki nemzetközi védelemben részesül, és akivel a családi kötelék „már a származási országban is” fennállt? Ez feltételezi-e különösen azt, hogy a védelemben részesülő és a menedékkérő között az Alapjogi Charta 7. cikke értelmében vett családi élet a fogadó tagállamban folytatódott, vagy e tekintetben elegendő a védelemben részesülő és a menedékkérő puszta egyidejű jelenléte a fogadó tagállamban? A szülő akkor is családtagnak minősül-e, ha a beutazás a konkrét ügy körülményei alapján nem arra irányult, hogy ténylegesen gyakorolják a 2011/95/EU irányelv 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében vett, olyan személyért való felelősséget, aki nemzetközi védelemben részesül, és aki még kiskorú és nem házas?

    b)    Amennyiben a harmadik kérdés a) pontjára azt a választ kell adni, hogy a védelemben részesülő és a menedékkérő között a fogadó tagállamban folytatódnia kellett az Alapjogi Charta 7. cikke értelmében vett családi életnek, van-e jelentősége annak, hogy milyen időpontban folytatódott a családi élet? E tekintetben különösen figyelembe kell-e venni azt, hogy a családi élet a menedékkérő beutazását követő egy bizonyos határidőn belül, a menedékkérő menedékjogi iránti kérelme benyújtásának időpontjában vagy olyan időpontban folytatódott, amikor a védelemben részesülő még kiskorú volt?

4)    Megszűnik-e a menedékkérőnek a 2011/95/EU irányelv 2. cikke j) pontjának harmadik francia bekezdése értelmében vett családtagi minősége a védelemben részesülő nagykorúvá válásával, valamint a kiskorú és nem házas személyért való felelősség ezzel összefüggő megszűnésével? Az erre a kérdésre adandó nemleges válasz esetén: E családtagi minőség (és az ehhez kapcsolódó jogok) ezen időpontot követően időbeli korlátozás nélkül fennmarad-e, vagy egy bizonyos határidő elteltével (ha igen: mely határidő elteltével?) vagy bizonyos események bekövetkezésével (ha igen: mely események bekövetkezésével?) megszűnik?

____________

1 A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.).