Az Administratīvā apgabaltiesa (Lettország) által 2020. július 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SIA Visma Enterprise kontra Konkurences padome

(C-306/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Administratīvā apgabaltiesa

Az alapeljárás felei

Felperes: SIA Visma Enterprise

Alperes: Konkurences padome

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A jelen ügyben szóban forgó, valamely gyártó és egyes forgalmazók közötti megállapodás (amely értelmében a potenciális ügylet nyilvántartásba vételétől számított 6 – hat – hónapos időtartamban a forgalmazó, akinek részéről a nyilvántartásba vétel a potenciális ügylet előtt megtörtént, elsőbbséget élvez az értékesítési eljárásnak a szóban forgó végfelhasználóval történő lefolytatására, kivéve ha ez utóbbi kifogást emel ellene) – az Európai Unió működéséről szóló szerződés helyes értelmezése alapján – tekinthető-e vállalkozások közötti olyan megállapodásnak, amelynek célja az [EUMSZ] 101. cikk (1) bekezdése értelmében a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása?

A jelen ügyben szóban forgó, valamely gyártó és egyes forgalmazók közötti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett megállapodás hordoz-e olyan elemeket magában, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy e megállapodás nem mentesül-e az általános kartelltilalom alól?

Úgy kell-e tekinteni, hogy a jelen ügyben szóban forgó, valamely gyártó és egyes forgalmazók közötti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett megállapodás kivételt jelent? Azon kivétel, amely lehetővé teszi olyan vertikális megállapodások megkötését, amelyek a szállító számára fenntartott, vagy a szállító által más vevőhöz rendelt kizárólagos területen vagy kizárólagos ügyfélcsoportnak történő aktív értékesítés korlátozását írják elő, amennyiben ez a korlátozás nem korlátozza a vevő ügyfelei általi értékesítést, és amennyiben a szállító (a felperes) piaci részesedése nem haladja meg a 30%-ot, csak a kizárólagos forgalmazási rendszerekre alkalmazandó?

A jelen ügyben szóban forgó, valamely gyártó és egyes forgalmazók közötti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett megállapodásnak a jogsértés tényállását megvalósító eleme állhat-e csak egyetlen gazdasági szereplő jogellenes magatartásából? A jelen ügynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett körülményei között vannak-e az egyetlen gazdasági szereplő kartellben való részvételére utaló valószínűsítő körülmények?

A jelen ügynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett körülményei között vannak-e a forgalmazási rendszeren belüli versenykorlátozásra (torzításra), a felperes javára fennálló előnyre, illetve a versenyre gyakorolt negatív hatásra utaló valószínűsítő körülmények?

A jelen ügynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban értelmezett körülményei között, ha a forgalmazási hálózat piaci részesedése nem haladja meg a 30%-ot (a felperes egy gyártó, ami miatt a piaci részesedése magában foglalja a forgalmazói értékesítési volumenét is), vannak-e a forgalmazási rendszerben és/vagy azon kívül a versenyre gyakorolt negatív hatásokra utaló valószínűsítő körülmények, és e megállapodás a kartelltilalom hatálya alá tartozik?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének (3) bekezdésével és a 2010. április 20-i 330/2010 bizottsági rendelet¹ 2. cikkével összhangban, e rendelet 4. cikkének b) pontjával együttesen értelmezve:

Alkalmazandó-e a mentesség egy olyan forgalmazási rendszerre, amely értelmében i. maga a forgalmazó (kereskedő) választja meg azt a potenciális ügyfelet, amellyel együtt fog működni; ii. a szállító nem határozta meg előzetesen, objektív, egyértelműen ismert és ellenőrizhető kritériumok alapján az ügyfeleknek egy olyan konkrét csoportját, amely számára az egyes forgalmazók a szolgáltatásaikat nyújtják; iii. a szállító a forgalmazó (kereskedő) kérésére a potenciális ügyfeleket fenntartja az említett forgalmazó számára; iv. a többi forgalmazó nem ismeri, illetve őket korábban nem tájékoztatták a potenciális ügyféllel kapcsolatos fenntartásról; illetve amely értelmében v. a potenciális ügyfél fenntartásának és az ebből eredő, egy konkrét forgalmazó javára szolgáló kizárólagos forgalmazási rendszer létrejöttének egyetlen kritériuma az említett forgalmazó kérése, nem pedig a szállító elhatározása; illetve amely értelmében vi. a fenntartás a potenciális ügylet nyilvántartásba vételétől számított 6 – hat – hónapig marad hatályban (amely időszak leteltével a kizárólagos forgalmazás hatálya megszűnik)?

Úgy kell-e tekinteni, hogy a passzív értékesítések korlátozására nem kerül sor, ha a szállító és a forgalmazó között kötött megállapodás magában foglalja azt a feltételt, hogy a vevő (végfelhasználó) kifogást emelhet a hivatkozott fenntartással szemben, azonban őt erről a feltételről nem tájékoztatták? A vevő (végfelhasználó) magatartása érintheti-e (igazolhatja-e) a szállító és a forgalmazó közötti megállapodás feltételeit?

____________

¹ Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. április 20-i 330/2010/EU bizottsági rendelet (HL 2010. L 102., 1. o.).