Language of document : ECLI:EU:F:2010:87

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(első tanács)

2010. július 9.

F‑91/09. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Kártérítési kérelem benyújtásának ésszerű határideje – Elkésettség”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben L. Marcuccio többek között azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék először is nyilvánítsa nemlétezővé, másodlagosan semmisítse meg a Bizottság azon hallgatólagos határozatát, amellyel elutasította a Bizottság egészségügyi szolgálatának a felperes orvosi vizsgálatára vonatkozó 2003. december 9‑i feljegyzésével állítólag a felperesnek okozott kár megtérítésére irányuló 2008. szeptember 9‑i kérelmet; másodszor semmisítse meg és nyilvánítsa nemlétezővé a Bizottság 2009. június 30‑i azon határozatát, amellyel elutasította az említett hallgatólagos határozattal szembeni 2009. március 16‑i panaszt; harmadszor kötelezze a Bizottságot arra, hogy az állítólagos károk megtérítéseként fizessen a felperesnek 300 000 eurót vagy a Közszolgálati Törvényszék által ezen a címen méltányosnak és igazságosnak ítélt ettől eltérő összeget és annak a 2008. szeptember 9‑i kérelem Bizottság általi kézhezvételét követő naptól számított, évenként tőkésített 10%‑os kamatát.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A felperes viseli a felmerült összes költséget.

Összefoglaló

Tisztviselők – Kereset – Határidők – Intézményhez intézett kártérítési kérelem – Ésszerű határidő betartása – Értékelési szempontok

(A Bíróság alapokmánya, 46. cikk; személyzeti szabályzat, 90. cikk)

A tisztviselők vagy alkalmazottak feladata, hogy minden olyan kérelemmel, amely az Uniónak betudható kár ez utóbbi általi megtérítésére irányul, a kifogásolt helyzetről való tudomásszerzéstől számítva ésszerű határidőn belül forduljanak az intézményhez. A határidő ésszerű jellegét minden ügy sajátos körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, különös tekintettel a jogvitának az érintett szempontjából felmerülő tétjére, az ügy bonyolultságára és a jelen lévő felek magatartására.

E tekintetben figyelembe kell venni a Bíróság alapokmányának 46. cikkében a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó ügyekben meghatározott ötéves elévülési idő kínálta összehasonlítási lehetőséget is, noha e határidő csupán az Unió és alkalmazottai közötti jogvitákban alkalmazandó. Az érintetteknek, ha megítélésük szerint jogsértő hátrányos megkülönböztetés éri őket, ésszerű határidőn belül – amely nem haladhatja meg a kifogásolt helyzetről való tudomásszerzéstől számított öt évet – az intézményhez kell fordulniuk azt kérve, hogy hozza meg az e helyzet orvoslására alkalmas intézkedéseket, és vessen véget annak.

Az ötéves határidő azonban nem minősül olyan merev és sérthetetlen határnak, amelyen belül valamennyi kérelem elfogadható függetlenül az ügy körülményeitől és attól az időtől, amely alatt a felperes benyújtotta kérelmét az adminisztrációnak.

(lásd a 32–35. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 9/75. sz., Meyer‑Burckhardt kontra Bizottság ügyben 1975. október 22‑én hozott ítéletének (EBHT 1975., 1171. o.) 7., 10. és 11. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑45/01. sz., Sanders és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3315. o.) 62. pontja; T‑144/02. sz., Eagle és társai kontra Bizottság ügyben 2004. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2004., II‑3381. o.) 60., 65. és 66. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint 71. pontja; T‑114/08. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. június 26‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑53. o. és II‑B‑1‑313. o.) 28. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑125/05. sz., Tsarnavas kontra Bizottság ügyben 2007. február 1‑jén hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑43. o. és II‑A‑1‑231. o.) 71., 76. és 77. pontja.