Language of document : ECLI:EU:F:2010:74

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2010. július 1‑je

F‑40/09. sz. ügy

Radek Časta

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A szóbeli vizsgára bocsátás megtagadása – Felülvizsgálati kérelem – Indokolási kötelezettség – Megkövetelt szakmai tapasztalat – Igazolás késedelmes benyújtása – Az egyenlő bánásmód elve – Megsemmisítés iránti kereset – Kártérítési kereset”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben R. Časta kéri egyrészt a kinevezésre jogosult hatóság 2002. december 22‑i azon határozatának megsemmisítését, amely megerősítette a jog területén meghirdetett EPSO/AD/107/07 versenyvizsga vizsgabizottságának 2008. június 9‑i, a felperes szóbeli vizsgára bocsátását megtagadó határozatát, másrészt az e határozat miatt állítólag elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kárának megtérítését.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi az eljárás összes költségének viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés és 91. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A vizsgára bocsátás megtagadása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Versenyvizsga‑kiírás – Tárgy

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 1. cikk, (1) bekezdés)

4.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A pályázók szakmai tapasztalatának a vizsgabizottság általi értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 2. és 5. cikk)

5.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Kiválasztási szempontok – A pályázók szakmai tapasztalata

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 5. cikk)

6.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – Igazoló iratok benyújtása a vizsgára bocsátás érdekében

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 2. és 5. cikk)

7.      Tisztviselők – Egyenlő bánásmód – Korlátok – Jogellenesen juttatott előny

8.      Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem – A megsemmisítés iránti kérelemnek a kártérítési kérelem elutasítását maga után vonó elutasítása

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

1.      Abban az esetben, ha a fél, akinek az uniós intézmények által szervezett versenyvizsgán való részvétel iránti kérelmét elutasították, az adminisztráció számára kötelező, konkrét rendelkezés alapján az elutasító határozat felülvizsgálatát kéri, a felülvizsgálatot követően a vizsgabizottság által hozott határozat minősül a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése vagy adott esetben a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktusnak. Ugyancsak az e felülvizsgálatot követő határozat meghozatala indítja el a panasz és a kereset benyújtására nyitva álló határidő múlását, anélkül hogy szükség volna annak vizsgálatára, hogy ilyen helyzetben az említett határozat esetleg pusztán megerősítő jellegű aktusnak minősülhet‑e.

(lásd a 27. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben 2002. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑13. o. és II‑55. o.) 39. pontja; T‑375/02. sz., Cavallaro kontra Bizottság ügyben 2005. június 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑151. o. és II‑673. o.) 58. pontja; T‑293/03. sz., Giulietti kontra Bizottság ügyben 2006. január 31‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑5. o. és II‑A‑2‑19. o.) 29. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdése szerint a személyzeti szabályzat alapján hozott minden egyedi, sérelmet okozó határozatnak indokolást kell tartalmaznia. A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem, másrészt a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele. E kötelezettségnek többek között az a célja, hogy az érdekelt számára lehetővé tegye a vele szemben hozott határozat indokainak megismerését, annak érdekében, hogy esetlegesen igénybe vehesse a jogainak és érdekeinek megvédéséhez szükséges jogorvoslati lehetőségeket.

Ami közelebbről a vizsgára bocsátást megtagadó határozatokat illeti, a versenyvizsga-bizottságnak pontosan meg kell jelölnie a versenyvizsga-kiírás azon feltételeit, amelyeket álláspontja szerint nem teljesített a pályázó.

(lásd a 42. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1981., 2861. o.) 22. pontja; C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑3423. o.) 23. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑133/89. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1990. június 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑245. o.) 43. pontja; T‑214/99. sz., Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben 2000. november 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑257. o. és II‑1169. o.) 173. pontja; a fent hivatkozott Gonçalves kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 62. pontja; T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑13. o. és II‑73. o.) 67. pontja; T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑105. o. és II‑541. o.) 43. pontja; T‑145/02. sz., Petrich kontra Bizottság ügyben 2004. március 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑101. o. és II‑447. o.) 54. pontja.

3.      A versenyvizsga-bizottságot köti a versenyvizsga-kiírás szövege és különösen az abban szereplő vizsgára bocsátási feltételek. Ugyanis a versenyvizsga-kiírás fő célja – a személyzeti szabályzat megfogalmazása szerint – az érintettek lehető legpontosabb tájékoztatása az érintett állás betöltéséhez szükséges feltételekről annak érdekében, hogy az érintettek képesek legyenek eldönteni egyrészt azt, hogy érdemes‑e pályázniuk, másrészt azt, hogy a vizsgabizottság eljárásához mely iratoknak van jelentőségük, következésképpen mely iratokat kell csatolni a pályázathoz.

(lásd az 56. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Gonçalves kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 73. pontja; fent hivatkozott Petrich kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 34. pontja.

4.      A versenyvizsga-bizottság feladata, hogy esetről esetre értékelje, hogy az egyes pályázók szakmai tapasztalata megfelel‑e a versenyvizsga-kiírásban megkövetelt szintnek. A vizsgabizottság ebben a tekintetben diszkrecionális jogkörrel rendelkezik a személyzeti szabályzatnak a versenyvizsga eljárásokra vonatkozó rendelkezései keretében a pályázók korábbi szakmai tapasztalatának megítélésében mind e szakmai tapasztalat természetét és időtartamát, mind pedig a betöltendő álláshely követelményeivel való többé vagy kevésbé szoros kapcsolatot illetően. Így a Közszolgálati Törvényszéknek az általa végzett jogszerűségi felülvizsgálat során annak vizsgálatára kell szorítkoznia, hogy e jogkör gyakorlásának keretében nem követtek‑e el nyilvánvaló hibát.

(lásd az 58. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑115/89. sz., González Holguera kontra Parlament ügyben 1990. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑831. o., kivonatos közzététel) 54. pontja; T‑158/89. sz., Van Hecken kontra CES ügyben 1991. november 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑1341. o.) 22. pontja; fent hivatkozott Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 69–71. pontja; fent hivatkozott Petrich kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 37. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑121/05. sz., De Meerleer kontra Bizottság ügyben 2007. június 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑161. o. és II‑A‑1‑865. o.) 116. pontja.

5.      A versenyvizsga során a pályázó szakmai tapasztalatára vonatkozóan személyesen a pályázó által készített iratok az utóbbinak a saját tapasztalatára vonatkozó véleményét jelentik, mivel ezen iratok tartalma az önéletrajz tartalmának felel meg. Mivel ezek az iratok főszabály szerint nem alkalmasak az olyan objektív ellenőrzésre, amely a vizsgabizottság számára lehetővé tenné a megkövetelt szakmai tapasztalat alapos vizsgálatát, azokat nem a szakmai tapasztalat feltételét igazoló iratoknak, hanem csupán a pályázó önéletrajza részének lehet tekinteni.

(lásd a 64. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑420/04. sz., Blackler kontra Parlament ügyben 2006. szeptember 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑185. o. és II‑A‑2‑943. o.) 49. pontja.

6.      A versenyvizsga-bizottság a vizsgára bocsátási feltételek teljesülésének ellenőrzése során csak azokat az adatokat veheti figyelembe, amelyeket a pályázók jelentkezési lapjukon és a pályázat alátámasztására a pályázók által kötelezően benyújtandó igazoló iratokban közöltek. A vizsgabizottság nem kötelezhető arra, hogy saját maga kutatást folytasson annak ellenőrzése érdekében, hogy a pályázók eleget tesznek‑e a versenyvizsga-kiírásban foglalt összes feltételnek. Ennélfogva ha a versenyvizsga-kiírás egyértelmű rendelkezései félreérthetetlenül előírják, hogy a pályázathoz igazoló iratokat kell mellékelni, e kötelezettségnek valamely pályázó általi nem teljesítése nem jogosíthatja, és még kevésbé kötelezheti a versenyvizsga-bizottságot vagy a kinevezésre jogosult hatóságot, hogy a versenyvizsga-kiírással ellentétesen járjon el.

(lásd a 67. és 71. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑255/90. P. sz., Burban kontra Parlament ügyben 1992. március 31‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., I‑2253. o.) 12. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Carrasco Benítez kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 77. pontja; fent hivatkozott Gonçalves kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 74. pontja; fent hivatkozott Petrich kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 45. és 49. pontja.

7.      Az egyenlő bánásmód elvét összhangba kell hozni a jogszerűség elvével, miszerint senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogellenes magatartásra előnyök szerzése végett. A versenyvizsga más, az eljárásban félként nem szereplő, pályázóival szemben elkövetett esetleges jogsértés alapján a Közszolgálati Törvényszék nem állapíthat meg valamely pályázóval szembeni hátrányos megkülönböztetést, és ebből következően vele szemben elkövetett jogsértést. Az ilyen megközelítés a „jogellenességben való egyenlő bánásmód” elvének elismerését jelentené. Márpedig a jogellenességben nem állhat fenn egyenlőség, mivel a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve nem alapozhatja meg a jogellenes bánásmód hátrányos megkülönböztetéstől mentes alkalmazásához való jogot.

(lásd a 88. és 89. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 134/84. sz., Williams kontra Számvevőszék ügyben 1985. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 2225. o.) 14. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑327/94. sz., SCA Holding kontra Bizottság ügyben 1998. május 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑1373. o.) 160. pontja; T‑23/99. sz., LR AF 1998 kontra Bizottság ügyben 2002. március 20‑án hozott ítéletének (EBHT 2002., II‑1705. o.) 367. pontja; T‑13/99. sz., Pfizer Animal Health kontra Tanács ügyben 2002. szeptember 11‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., II‑3305. o.) 479. pontja; T‑120/04. sz., Peróxidos Orgánicos kontra Bizottság ügyben 2006. november 16‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., II‑4441. o.) 77. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑4/07. sz., Skoulidi kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑47. o. és II‑A‑1‑229. o.) 81. pontja.

8.      A tisztviselői keresetek esetében el kell utasítani a kár jóvátételére irányuló kereseti kérelmet, amennyiben az szorosan összefügg az – akár elfogadhatatlanság, akár megalapozatlanság miatt – elutasított megsemmisítés iránti kereseti kérelemmel.

(lásd a 94. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑273/94. sz., N kontra Bizottság ügyben 1997. május 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑97. o. és II‑289. o.) 159. pontja; T‑214/02. sz., Martínez Valls kontra Parlament ügyben 2003. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑229. o. és II‑1117. o.) 43. pontja; T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 207. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑114/07. sz., Wenning kontra Europol ügyben 2009. szeptember 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑363. o. és II‑A‑1‑1935. o.) 210. pontja.