A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2010. szeptember 14.
F‑52/09. sz. ügy
Delfina Da Silva Pinto Branco
kontra
az Európai Unió Bírósága
„Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – Próbaidős tisztviselő – Elbocsátás a próbaidő végén – Védelemhez való jog – Képességek értékelése – Bírósági felülvizsgálat”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján előterjesztett kereset, amelyben D. Da Silva Pinto Branco azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Bíróság 2008. október 24‑i, a próbaidejének végén történő elbocsátásáról szóló határozatát, valamint kötelezze az intézményt az ezen elbocsátás miatt keletkezett nem vagyoni kárának megtérítésére.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – A tisztviselő próbaideje során hozott intézkedések – Kizártság
(Személyzeti szabályzat, 34., 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Felvétel – Próbaidő – Elbocsátás a próbaidő végén – A próbaidős tisztviselő és az értékelő meghallgatás iránti kérelme – Megtagadás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása elvének, a gondoskodási kötelezettségnek és a segítségnyújtási kötelezettségnek a megsértése – Hiány
(Személyzeti szabályzat, 24. cikk és 34. cikk, (3) bekezdés)
3. Tisztviselők – Felvétel – Próbaidő – Az eredmények értékelése – A próbaidős tisztviselő képességeinek értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 34. cikk)
1. Csak a felperesre kötelező joghatással járó, érdekeinek – jogi helyzete lényeges megváltoztatásával történő – közvetlen és azonnali befolyásolására alkalmas jogi aktusok vagy intézkedések minősülnek sérelmet okozónak. Olyan aktusok vagy határozatok esetén, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen pedig belső eljárás során történik, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek megtámadható aktusoknak, amelyek az eljárás lezárásaként rögzítik az intézmény végleges álláspontját, a végső határozat előkészítésére irányuló közbenső intézkedések azonban nem. Következésképpen a tisztviselők keresetei esetében a határozatok előkészítő aktusai nem minősülnek a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktusnak. Ez a helyzet a próbaidős tisztviselő elbocsátását megalapozó próbaidőt értékelő jelentés és az értékelésért felelős bizottság által adott vélemény esetén.
(lásd a 32–34. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑69/92. sz., Seghers kontra Tanács ügyben 1993. június 24‑én hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑651. o.) 28. pontja; T‑324/02. sz., McAuley kontra Tanács ügyben 2003. december 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑337. o. és II‑1657. o.) 28. pontja; T‑394/03. sz., Angeletti kontra Bizottság ügyben 2006. április 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑95. o. és II‑A‑2‑441. o.) 36. pontja; T‑95/04. sz., Lavagnoli kontra Bizottság ügyben 2006. május 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑121. o. és II‑A‑2‑569. o.) 33. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑27/06. és F‑75/06. sz., Lofaro kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. május 24‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑155. o. és II‑A‑1‑835. o.) 58. pontja.
2. A próbaidős tisztviselő elbocsátása esetén a próbaidős tisztviselő, valamint az értékelő meghallgatás iránti kérelmének a kinevezésre jogosult hatóság általi elutasítása nem minősülhet a védelemhez való jog tiszteletben tartása elve, a kontradiktórius eljárás elve, a gondoskodási kötelezettség vagy a személyzeti szabályzat 24. cikke megsértésének.
A személyzeti szabályzat 34. cikkének (3) bekezdésében foglalt védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve ugyanis nem jelentheti azt, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak általános kötelezettsége az elbocsátásról szóló határozat meghozatala előtt a próbaidős tisztviselő meghallgatása, még akkor sem, ha az értékelésért felelős bizottságnak ez a kívánsága.
A gondoskodási kötelezettség, amely a személyzeti szabályzat által az intézmény és alkalmazottai közötti viszonyok tekintetében meghatározott kölcsönös jogok és kötelezettségek egyensúlyát tükrözi, magában foglalja, hogy az adminisztrációnak, amikor a tisztviselő helyzetéről határoz, figyelembe kell vennie az összes releváns körülményt, amely a döntését befolyásolhatja, és ennek során nemcsak a szolgálati érdekre, hanem a tisztviselő érdekeire is tekintettel kell lennie. Ez a helyzet akkor, amikor a hatóság rendelkezésére állnak a próbaidőt értékelő jelentések, valamint az érintett által e jelentésekre tett észrevételek, vagyis egyrészt a szolgálati érdekre, másrészt az érintett próbaidős tisztviselő érdekére vonatkozó adatok.
Végül az adminisztrációt a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján terhelő segítségnyújtási kötelezettség alapján az intézmény köteles segítséget nyújtani a tisztviselőnek a harmadik személyek ellene irányuló cselekedetei esetén, azonban e kötelezettség nem vonatkozik a tisztviselőnek az adminisztráció saját aktusaival szembeni védelmére, amelyek felülvizsgálata a személyzeti szabályzat más rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.
(lásd az 50–53. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 10/72. és 47/72. sz., di Pillo kontra Bizottság egyesített ügyekben 1973. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1973., 763. o.) 16. pontja; 417/85. sz., Maurissen kontra Számvevőszék ügyben 1987. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 551. o.) 12. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑96/95. sz., Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben 1997. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑35. o. és II‑97. o.) 120. pontja.
3. A próbaidőnek az a célja, hogy az adminisztráció számára lehetővé tegye a tisztviselő valamely meghatározott feladatra való alkalmasságának, a feladatai végzése során tanúsított hozzáállásának és a szolgálatban nyújtott teljesítményének konkrét megítélését. A próbaidő végén az adminisztrációnak képesnek kell lennie azon kérdés eldöntésére, hogy a próbaidős tisztviselő megérdemli‑e, hogy az általa betölteni kívánt beosztásban véglegesítsék. Ez a határozat a próbaidős tisztviselő képességeinek és magatartásának átfogó értékelését foglalja magában, amely a próbaidő során megállapított pozitív és negatív elemeket egyaránt figyelembe veszi.
Az adminisztráció széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a próbaidős tisztviselő képességeinek és teljesítményének a szolgálati érdek alapján való értékelését illetően. A Közszolgálati Törvényszéknek tehát – a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés esetének kivételével – nem feladata, hogy a próbaidő eredményét és a közösségi közszolgálatban való véglegesítésre pályázó személy képességeit illetően az intézmények értékelését a saját értékelésével váltsa fel.
(lásd az 59. és 61. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 112. pontja;
a Bíróság 290/82. sz., Tréfois kontra Bíróság ügyben 1983. november 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1983., 3751. o.) 24. pontja.