Language of document :

A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-379/06. sz., Kaimer GmbH & Co. Holding KG, Sanha Kaimer GmbH & Co. KG, Sanha Italia Srl. kontra Európai Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítélete ellen a Kaimer GmbH & Co. Holding KG és társai által 2011. május 27-én benyújtott fellebbezés

(C-264/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Kaimer GmbH & Co. Holding KG, Sanha Kaimer GmbH & Co. KG, Sanha Italia Srl. (képviselő: J. Brück Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-379/06. sz., Kaimer és társai kontra Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az a keresetet elutasította, és semmisítse meg az ellenérdekű fél 2006. szeptember 20-i határozatát (a C (2006) 4180. számú dokumentum, COMP/F-1/38.121 - "szerelvények"-ügy);

-    másodlagosan a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-379/06. sz., Kaimer és társai kontra Bizottság ügyben 2011. március 24-én hozott ítéletét annyiban, amennyiben az a keresetet elutasította, és csökkentse az ellenérdekű fél 2006. szeptember 20-i határozatának (a C (2006) 4180. számú dokumentum, COMP/F-1/38.121 - "szerelvények"-ügy) 2. cikkében megállapított bírságot;

-    harmadlagosan újbóli határozathozatalra utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

-    az ellenérdekű felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Törvényszék azon ítélete ellen irányul, amelyben a Törvényszék az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/F-1/38.121 - "szerelvények"-ügy) 2006. szeptember 20-án hozott C (2006) 4180 végleges bizottsági határozat ellen a fellebbezők által benyújtott keresetet részben elutasította.

A fellebbezők összesen három jogalapra hivatkoznak:

Első jogalapjukkal azt kifogásolják, hogy a Törvényszék elferdített bizonyítékokat. A Törvényszék a jogsértés kezdetének általa elfogadott időpontját egy bizonyos bizonyítékkal támasztja alá. E bizonyíték egyértelmű szövegével ellentétben a Törvényszék azt a jogsértés kezdetére vonatkozó bizonyítékként értelmezi. A bizonyíték helyes mérlegeléséből azonban éppen ennek ellenkezője következik, azaz hogy a fellebbezők piaci magatartását illetően a piacon bizonytalanság állt fenn. A bizonyítékok helyes mérlegelése további bizonyításfelvétel nélkül közvetlenül az irat alapján lehetséges.

Második jogalapjukkal a fellebbezők az engedékenység iránti kérelmek bizonyító erejének téves értékelését kifogásolják. A második jogalap indokolása két részből áll. Egyrészről a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az engedékenység iránti kérelmeknek különös bizonyító erőt tulajdonított. A jelen eljárásban irányadó engedékenység iránti kérelmek esetén olyan kérelmezőkről van szó, amelyeknek hozzáadott értéket jelentő bizonyítékokkal kellett szolgálniuk a Bizottság számára ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mértékű bírságcsökkentésben részesüljenek. E helyzet ahhoz vezetett, hogy a kérelmezőkre túlzott mértékű teher hárult, éppen ezért e kérelmeknek nincs különös bizonyító ereje. A Törvényszék az ítéletének indokolásában e körülményre nem tért ki.

Másrészről a Törvényszék nem tisztázta az egyes engedékenység iránti kérelmek közötti ellentmondást, ami az ítélet hibás és hiányos indokolásához vezetett. Az eljárásban elsőként engedékenység iránti kérelmet benyújtó fél a fellebbezőket nem a jogsértés résztvevőiként nevezte meg, noha kimerítő vallomást tett, és ezáltal a bírságot teljes mértékben elengedték. A fellebbezőkkel szembeni kifogások az ezt követően engedékenység iránti kérelmet benyújtó felek nyilatkozatain alapulnak. Ha éppen a Bizottsággal elsőként együttműködő vállalkozás nyilatkozatának tulajdonítunk különös bizonyító erőt, ezen ellentmondást tisztázni kellett volna.

Harmadik jogalapjukkal a fellebbezők az Alapjogi Chartának és az Emberi Jogok Európai Egyezményének ("EJEE") megsértését kifogásolják. A fellebbezők szerint e felsőbbrendű jogszabályok két tekintetben sérültek. Egyrészről a kartell miatti bírságkiszabási eljárásban a hitelesség Törvényszék általi ellenőrzése nem tesz eleget az Alapjogi Charta és az EJEE által a hatékony jogorvoslat vonatkozásában felállított követelményeknek. Ezzel összefüggésben a fellebbezők a Bizottság bírságot kiszabó határozatainak legalábbis a büntetőjoghoz hasonló jellegére utalnak. Másrészről maga a Bizottság eljárása sem felel meg az EJEE és az Alapjogi Charta előírásainak. Ennek alátámasztása érdekében a fellebbezők előadják, hogy a Bizottság megállapítja a releváns tényállást, elmarasztalja a vállalkozásokat, és végül maga dönt még a szankcióról és annak mértékéről is. Az ilyen eljárás csak akkor lenne elfogadható, ha a Bizottság határozatait a Törvényszék teljes mértékben felülvizsgálná. Amint a harmadik jogalapot alátámasztó első elem keretében kifejtésre került, a Bizottság határozatainak Törvényszék általi felülvizsgálata a nyilvánvaló ellentmondásokra korlátozódik, és maga a Törvényszék közvetlenül nem tesz a tényállásra vonatkozó megállapításokat.

____________