Language of document :

A Törvényszék (első tanács) T-39/07. sz., ENI kontra Bizottság ügyben 2011. július 13 -án hozott ítélete ellen az ENI SpA által 2011. október 3 -án benyújtott fellebbezés

(C-508/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: ENI SpA (képviselők: G.M. Roberti, D. Durante, R. Arras, E. D'Amico, I. Perego ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül egészében vagy azon részében a megtámadott ítéletet, amelyben ez elutasította az ENI keresetét a T-39/07. sz. ügyben, és, következésképpen:

semmisítse meg részben vagy egészében a 2006. november 29-i bizottsági határozatot (COMP/F/38.638-BR/ESBR ügy);

és/vagy semmisítse meg, vagy legalább is mérsékelje az ENI-re a 2006. november 29-i bizottsági határozatban (COMP/F/38.638-BR/ESBR ügy) kiszabott bírságot;

másodlagosan, helyezze hatályon kívül egészében vagy abban a részében a megtámadott ítéletet, amelyben ez elutasította az ENI keresetét a T-39/07. sz. ügyben, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, hogy ez érdemben döntsön a Bíróság által adott iránymutatások fényében;

kötelezze a Bizottságot a jelen eljárás és a T-39/07. sz. ügyben lefolytatott eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A négy részből álló első jogalap keretében az ENI azt állítja, hogy a Törvényszék többször is jogot sértett, és megszegte a rá háruló indokolási kötelezettséget, valamint az EU alapjogi chartájában és az EJEB által rögzített alapelveket a fellebbező védelemhez való jogának megsértésével. Az ENI a következőkre hivatkozik:

meghatározó befolyás valamely anyavállalat által történő tényleges gyakorlásának vélelme nem igazolt a kartellellenes felelősség felrovása alapjául szolgáló elvek valamint az EJEB ítélkezési gyakorlata által kidolgozott, a vélelemre vonatkozó elvek fényében; a Törvényszék, mindenesetre, nem határozott a keresetben a meghatározó befolyás tényeleges gyakorlása feltételének terjedelme tekintetében kifejtett érvelésről;

a felelősség vélelmének átfordítása céljából az ENI által szolgáltatott bizonyítékokat nem elemezték megfelelően. A Törvényszék ugyanis eltávolodott az e tekintetben a Bíróság és maga a Törvényszék által lefektetett ítélkezési gyakorlat által meghatározott joggyakorlattól;

jóllehet az ítélkezési gyakorlat alapján megállapította a felelősség vélelmének viszonylagos jellegét, a Törvényszék ezt alkalmazva eltért ennek valódi tartalmától, lehetetlenné téve ily módon az ENI számára tőle megkövetelt ellenkező bizonyítást, helyt adva ily módon az objektív felelősség rendszere alkalmazásának;

a Törvényszék indokolás nélkül állapította meg, hogy nem kell értékelnie az ENI által a társaságnak a meghatározó befolyás vélelmezett gyakorlása értelmében a felelősségnek az anyavállalatra történő felrovása tekintetében korlátozott felelőssége elve relevanciája vonatkozásában hivatkozott érveléseket, és tévesen alkalmazta a vállalatok jogutódlásának versenyjogi területére vonatkozó ítélkezési gyakorlatból eredő jogi kritériumokat.

Két részből álló második jogalapja keretében az ENI azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az 1/2003 rendelet1 23. cikkét, az arányosság elvét és az indokolási kötelezettséget. Az ENI elsősorban arra hivatkozik, hogy a Törvényszék:

tévesen értékelte a jogsértés súlyát a bírság meghatározása tekintetében, indokolás nélkül tagadva az ENI által e vonatkozásban benyújtott bizonyítékok, valamint az alkalmazott szorzótényező aránytalan jellege tekintetében kifejtett érvelések relevanciáját;

az ítélkezési gyakorlattól eltávolodva a Syndalnak a megtámadott határozat címzettjei közül történő kizárását a vállalkozások jogutódlására alapozta, és figyelmen kívül hagyta a bírság maximális összegére vonatkozó, ebből eredő következményeket.

____________

1 - HL L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 2. kötet 205. o.