Language of document : ECLI:EU:F:2010:155

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2010. december 1‑je

F‑89/09. sz. ügy

Spyridon Gagalis

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Szociális biztonság – Munkahelyi baleset – Részleges tartós rokkantság – Termálfürdős kúra költségei 75%‑ának átvállalásáról szóló határozat – A kezelésnek a személyzeti szabályzat 72. cikke alapján történő megtérítése és a személyzeti szabályzat 73. cikke szerinti kiegészítő költségtérítés – A tartózkodási költségek megtérítésének kizárása – A kiegészítő költségtérítés megtagadása – A személyzeti szabályzat 73. cikke (3) bekezdésének, valamint a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó közös szabályzat 9. cikkének értelmezése”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. Gagalis azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék egyrészt semmisítse meg a Tanács Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága főigazgatójának a Tanács kinevezésre jogosult hatóságaként hozott 2008. december 9‑i azon határozatát, amelyben megtagadta, hogy az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 73. cikke alapján megtérítse neki a termálfürdős kúrájával kapcsolatos tartózkodási költségek 75%‑át, valamint a panaszát részben elutasító 2009. július 15‑i határozatot, másrészt kötelezze a Tanácsot, hogy fizessen neki 1551,38 eurónyi kiegészítő összeget a késedelmi kamatokkal együtt.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. S. Gagalis viseli az összes költséget.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – A költségek megtérítése

(Személyzeti szabályzat, 72. cikk és 73. cikk, (3) bekezdés; a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat, 9. cikk)

2.      Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés)

1.      A valamely balesettel kapcsolatos ápolási költségek megtérítését, különösen pedig a valamely termálfürdős kúra költségeinek – beleértve a tartózkodási költségeket is – viselése iránti kérelmet illetően a személyzeti szabályzat 73. cikke (3) bekezdésének szövegéből, valamint a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó közös szabályzat 9. cikkének szövegéből kitűnik, hogy e két rendelkezés kapcsolódik a személyzeti szabályzat 72. cikkéhez. Ugyanis, bár a személyzeti szabályzat 73. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében az szerepel, hogy a balesetből adódó költségek csak akkor téríthetők meg, „ha a tisztviselő részére a 72. cikk szerint kifizetett összeg nem fedezi a felmerült költségek egészét”, az említett szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint a balesetből adódó költségek csak azt követően téríthetők meg, „miután a személyzeti szabályzat 72. cikkében említett egészségbiztosítási rendszer megtérítette az arra a rendszerre eső részt az abban lefektetett elvek szerint”.

Következésképpen mind a személyzeti szabályzat 73. cikkének (3) bekezdését, mind a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosításra vonatkozó szabályzat 9. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokban a személyzeti szabályzat 72. cikkének hatálya alá tartozó ellátásokból adódó költségeknek kizárólag kiegészítő jellegű, az egészségbiztosítási rendszerből megtérítendő költségelemek levonásával történő megtérítése szerepel. A balesetbiztosítási rendszer tehát kiegészítő jellegű, és abban nem szerepel olyan ellátásokból adódó költségek megtérítése, amelyekre nem vonatkozik az egészségbiztosítási rendszer, és amelyeket emiatt egyáltalán nem is térítettek meg az egészségbiztosítási rendszerből.

(lásd a 41. és 42. pontot)

2.      A személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdése alapján a személyzeti szabályzat alkalmazásában egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott és a személynek sérelmet okozó minden határozatot indokolni kell. A sérelmet okozó aktus indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyfelől, hogy az érintettnek a szükséges felvilágosítással szolgáljon a határozat megalapozottságáról, másfelől, hogy lehetővé tegye a bírósági felülvizsgálatot. E kötelezettségnek különösen az a célja, hogy lehetővé tegye az érintett számára, hogy megismerje a rá vonatkozóan hozott határozat indokait annak érdekében, hogy adott esetben igénybe tudja venni a jogai és érdekei védelméhez szükséges jogorvoslati lehetőségeket.

Az indokolás kezdeti elégtelenségét orvosolhatják az adminisztráció által – akár az eljárás során – közölt kiegészítő adatok, amennyiben keresetének benyújtása előtt az érintett már rendelkezett indokoláskezdeménynek tekinthető információkkal. Ezenkívül a határozat kellően indokolt akkor, ha a kereset tárgyát képező aktus kibocsátásának körülményeit az érintett tisztviselő ismeri, és az aktusból megértheti a vele szemben hozott intézkedés terjedelmét.

(lásd a 65. és 67. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑105. o. és II‑541. o.) 43. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑145/02. sz., Petrich kontra Bizottság ügyben 2004. március 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑101. o. és II‑447. o.) 54. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑132/03. sz., Casini kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑253. o. és II‑1169. o.) 36. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.