Language of document : ECLI:EU:F:2011:2

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)

2011. január 13.

F‑77/09. sz. ügy

Bart Nijs

kontra

az Európai Unió Számvevőszéke

„Közszolgálat – Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Fegyelmi eljárás – A személyzeti szabályzat 22a. cikke és 22b. cikke – Pártatlanság – Ésszerű határidő”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Nijs elsődlegesen azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a hivatalvesztéséről szóló 2009. január 15‑én hozott határozatot, a Számvevőszék 2007. szeptember 20‑án hozott 81‑2007. sz. határozatát, amely egy ad hoc bizottságot hatalmaz fel a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörének gyakorlására, valamint a kinevezésre jogosult ad hoc hatóság által hozott összes előkészítő határozatot; a felperes másodlagosan azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék „állapítsa meg”, hogy a hivatalvesztés szankció aránytalan.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli a saját költségeit, valamint köteles viselni a Számvevőszék részéről felmerült költségeket is.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – A Közszolgálati Törvényszék hatásköre – Korlátok

(EUMSZ 266. cikk és EUMSZ 270. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 1. cikk)

2.      Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – A jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelezettségszegés fennállásának feltételezésére okot adó tények nyilvánosságra hozatala – A fegyelmi eljárással szembeni védelem – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 22a. cikk, (1) bekezdés és 22b. cikk, (1) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Fegyelmi eljárás – Valamely intézmény, jelen esetben a Számvevőszék tagjaiból álló, kinevezésre jogosult ad hoc hatósághoz előterjesztett jogorvoslat – Megengedhetőség

(EK 247. cikk, (2) bekezdés)

4.      Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Fegyelmi eljárás – Az adminisztráció azon kötelezettsége, hogy a fegyelmi hatáskörét gondosan és pártatlanul gyakorolja

5.      Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek – Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

6.      Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Szankció – A kinevezésre jogosult hatóság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 17. cikk, 17a. cikk és 86–89. cikk)

7.      Tisztviselők – Fegyelmi rendszer – Fegyelmi eljárás – Határidők – Az adminisztráció ésszerű határidőn belül való eljárásának kötelezettsége – Értékelés

(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet)

1.      A Közszolgálati Törvényszéknek nincs hatásköre a fegyelmi szankció megváltoztatására, vagy annak megállapítására, hogy az ilyen szankció aránytalan, továbbá arra, hogy az ügyet visszaküldje az adminisztratív hatóságnak újabb határozat meghozatala céljából. Ugyanis a szankciót kiszabó hatóság feladata, hogy adott esetben az EUMSZ 266. cikk alapján megtegye az esetleges hatályon kívül helyező ítélet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(lásd az 55. pontot)

2.      A személyzeti szabályzat 22b. cikkének (1) bekezdése a személyzeti szabályzat 22a. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére utal, azon információk meghatározása érdekében, amelyek nyilvánosságra hozatala nem szolgálhat fegyelmi eljárás alapjául: ez a két szöveg csak az olyan konkrét tények közlésére vonatkozik, amelyekről az azokat közlő tisztviselő első ránézésre ésszerűen feltételezheti valamely jogellenes tevékenység vagy súlyos kötelességszegés fennállását.

Az e cikkek szerinti nyilvánosságra hozatal miatt csak akkor nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha ezt a feltételt betartják, és ha a nyilvánosságra hozatal az objektivitás és a pártatlanság kötelezettsége által megkövetelt visszafogottsággal – a beosztás méltóságának, a személyek becsületének és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása mellett – történik.

A személyzeti szabályzat 22b. cikkének (1) bekezdésében szereplő védelem nem alkalmazható azon tisztviselők esetében, akik olyan kötelezettségeket szegnek meg, mint az a kötelezettség, amely szerint a legnagyobb gondossággal és rendkívül visszafogottan kell nyilatkozni az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) hatáskörébe tartozó állítások nyilvánosságra hozatala során.

(lásd a 65., 66., 70. és 80. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑23/05. sz., Giraudy kontra Bizottság ügyben 2007. május 2‑án hozott ítéletének 162. pontja.

3.      A Számvevőszék tagjaiból álló, kinevezésre jogosult ad hoc hatóság megfelel a fegyelmi eljárás keretén belüli egyenlő bánásmódra vonatkozóan biztosítandó valamennyi garanciának, mivel az említett tagok esetében megkövetelik, hogy a függetlenség és a pártatlanság valamennyi biztosítékával rendelkezzenek, és e követelménynek a megbízatásuk időtartama alatt is megfeleljenek. A Számvevőszék tagjainak magatartási kódexe azt is előírja, hogy e tagoknak el kell kerülniük azokat a helyzeteket, amelyek érdek‑összeütközéshez vezethetnek.

Ezenkívül minden adminisztratív hatóság köteles betartani a pártatlanság elvét, amire különösen a fegyelmi eljárás területén van szükség.

(lásd a 102. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑125/07. sz., Hau kontra Parlament ügyben 2009. szeptember 29‑én hozott ítéletének 27. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      Az adminisztrációnak a fegyelmi jogkörét gondosan és pártatlanul kell gyakorolnia.

A közigazgatási vizsgálat lefolytatásával megbízott tisztviselő feladata szükségszerűen magában foglalja a tényállás és a releváns körülmények megállapítását, és azoknak a jelentőségük meghatározása érdekében való értékelését, valamint a fegyelmi eljárás keretében felhasználható bizonyítékok bizonyító erejének értékelését. Ez a mérlegelési jogkör változó lehet annak függvényében, hogy milyen természetűek a szankcionálható fegyelmi vétségek és az azok által szükségessé tett vizsgálatok. A közigazgatási vizsgálat lefolytatásával megbízott tisztviselő által végzett vizsgálatok szükségessé teszik, hogy ez a tisztviselő értékelje azokat a tényeket, amelyek a beosztás méltóságának tiszteletben tartását – ami valamennyi tisztviselő lényeges kötelezettsége –sértőnek minősülhetnek, annak érdekében, hogy ezáltal az adott esetben megállapítsák a releváns tényállást. Amennyiben ennek a tisztviselőnek megtiltanák ezen értékelés lefolytatását, az az ilyen tényállásra vonatkozó minden közigazgatási vizsgálatot megakadályozna.

(lásd a 110., 115. és 118. pontot)

5.      A pert megelőző eljárás céljának védelme érdekében – amely cél szerint az adminisztráció számára lehetővé kell tenni a határozatának felülvizsgálatát, és ezáltal a viták peren kívüli rendezését – a Közszolgálati Törvényszék már kimondta, hogy a panasz és a kereset összhangjának szabálya csak akkor érvényesülhet, ha a kereset a panasz tárgyát vagy annak jogcímét megváltoztatja; a „jogcím” fogalmát tágan kell értelmezni, abban az értelemben, hogy azon a megtámadott aktus belső jogszerűségének vagy külső jogszerűségének vitatását kell érteni. Következésképpen a jogellenességi kifogást és az imperatív jogalapokat leszámítva akkor van szó a jogvita jogcímének megváltoztatásáról, és ebből következően az összhangra vonatkozó szabály megsértése miatti elfogadhatatlanságról, ha a felperes, aki panaszában csupán a neki sérelmet okozó aktus alaki érvényességét vitatja, ideértve annak eljárási oldalát, keresetében érdemi jogalapokra hivatkozik, vagy pedig fordítva, ha a felperes azután, hogy panaszában kizárólag a neki sérelmet okozó aktus érdemi jogszerűségét vitatja, olyan keresetlevelet nyújt be, amelyben az aktus alaki érvényességére vonatkozó jogalapok szerepelnek, beleértve annak eljárásjogi vonatkozásait is.

(lásd a 129. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑45/07. sz., Mandt kontra Parlament ügyben 2010. július 1‑jén hozott ítéletének 110., 119. és 120. pontja.

6.      A személyzeti szabályzat által bevezetett fegyelmi rendszer nem hoz létre meghatározott kapcsolatot a szankció és az elkövetett kötelezettségszegés között. Amennyiben bizonyítják a tisztviselőnek felrótt tények valóságát, a kinevezésre jogosult hatóság feladata a megfelelő fegyelmi szankció kiválasztása, és az uniós bíróság e hatóság értékelését – a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés esetének kivételével – nem helyettesítheti a sajátjával.

Az intézmények joggal várják el a bizonyos szintű besorolási fokozattal rendelkező tisztviselőktől, hogy azok belátóan és körültekintően járjanak el. Ennélfogva a sértő kijelentéseket tartalmazó írásokat készítő és azokat széles körben terjesztő tisztviselő a személyzeti szabályzat 17. cikkének és 17a. cikkének kétszeri nyilvánvaló megsértéséért felelős. Az ilyen tisztviselő esetében nem aránytalan a hivatalvesztés szankció alkalmazása.

(lásd a 131., 132. és 135. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑12/94. sz., Daffix kontra Bizottság ügyben 1997. december 18‑án hozott ítéletének 63. és 89. pontja; T‑259/97. sz., Teixeira Neves kontra Bíróság ügyben 2000. szeptember 12‑én hozott ítéletének 108. pontja.

7.      A gondos ügyintézés elvéből következik, hogy a fegyelmi hatóságnak körültekintően kell lefolytatnia a fegyelmi eljárást, és úgy kell eljárnia, hogy minden további jogi aktust az előzőhöz képest ésszerű határidőn belül meghozzon. Azt a kérdést, hogy a megindított vizsgálatot kellő körültekintéssel végezték‑e, befolyásolja az a körülmény, hogy többé‑kevésbé hosszú idő telt‑e el a vélt fegyelmi vétség elkövetése és az eljárás megindításáról szóló határozat meghozatala között.

Mindazonáltal az ésszerű határidő betartása elvének megsértése főszabály szerint nem teszi indokolttá a közigazgatási eljárás végén meghozott határozat megsemmisítését. Az ésszerű határidő elvének megsértése ugyanis csak abban az esetben érinti a közigazgatási eljárás érvényességét, ha a túlzott időmúlás befolyásolhatja a közigazgatási eljárás végén elfogadott határozat tartalmát. Ez pontosan így van a szankció kiszabására irányuló eljárásokban, amennyiben a túlzott időmúlás befolyásolhatja az érintett személyek hatékony védekezésre vonatkozó képességét.

(lásd a 141. és 146. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑39/00. P. sz., SGA kontra Bizottság ügyben 2000. december 13‑án hozott végzésének 44. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑67/01. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2004. január 13‑án hozott ítéletének 36. pontja és 40. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

a Közszolgálati Törvényszék F‑124/05. és F‑96/06. sz., A és G kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. január 13‑án hozott ítéletének 390. és 392. pontja.