A Törvényszék (hatodik tanács) T-282/08. sz., Grazer Wechselseitige Versicherung AG kontra Európai Bizottság ügyben 2012. február 28-án hozott ítélete ellen a Grazer Wechselseitige Versicherung AG által 2012. május 9-én benyújtott fellebbezés
(C-215/12. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Fellebbező: Grazer Wechselseitige Versicherung AG (képviselő: H. Wollmann ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
1. a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül;
2. a jogvitában maga hozzon végleges határozatot, az Ausztria által a Bank Burgenland privatizációja céljára nyújtott C 56/06 (korábbi NN 77/06) sz. állami támogatásról szóló, 2008. április 30-i 2008/719/EK bizottsági határozatot (HL 2008. L 239., 32. o.) semmisítse meg, és az Európai Bizottságot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére;
3. másodlagosan a 2. pontban foglalt kérelemhez képest, utalja vissza az ügyet a Törvényszékhez, és a költségekről jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen fellebbezés a Törvényszék T-282/08. sz. Bank Burgenland ügyben 2012. február 28-án hozott ítélete ellen irányul. A fellebbező a Törvényszék határozatát teljes egészében támadja. A megtámadott ítélet egyrészről eljárási hibákban szenved, amelyek sértették a fellebbező érdekeit. Másrészről a Törvényszék a határozatában több szempontból is megsértette az uniós jogot. A fellebbező a következő fellebbezési jogalapokra hivatkozik:
Első fellebbezési jogalapjában a Grazer Wechselseitige Versicherung AG az uniós jog megsértésére hivatkozik. A Törvényszék szerint Burgenland tartomány a privatizációs eljárásban nem vehette volna figyelembe a Burgenland tartományt a Bank Burgenland fennálló kötelezettségei vonatkozásában terhelő kártalanító felelősséget. E megfontolások jogilag tévesek. A Törvényszék tévesen alkalmazta a magánbefektető kritériumát. A Törvényszék figyelmen kívül hagyja, hogy Burgenland tartomány kártalanító felelőssége esetén olyan kötelezettségről van szó, amelyet a tartomány a bank tulajdonosa minőségében vállalt. A Bíróság és a Törvényszék más ügyekben - úgymint a Ryanair-ügyben - kialakított ítélkezési gyakorlatával összhangban azon felelősséget, amelyet valamely tagállam gazdasági tevékenység keretében vállalt, a magánbefektető kritériumának alkalmazásakor figyelembe kell venni. Ezenkívül a Törvényszék jogi álláspontja nem egyeztethető össze a támogatásokra vonatkozó közösségi jog hatékony érvényesülésével. A Törvényszék által megkövetelt elv, miszerint az EU-tagállamok a bankok privatizációjakor nem vehetik figyelembe azt, hogy az átvevő a tagállamot mentesíti a fennálló állami garanciák alól, alkalmas arra, hogy az Európában jelenleg fennálló pénzügyi és államadóssági válság kezelése elé jelentős akadályokat gördítsen.
Második fellebbezési jogalapjával a fellebbező úgy érvel, hogy a megtámadott ítélet eljárási hibában szenved, mivel a Törvényszék az egyik lényeges jogalap vonatkozásában nem tett önálló megfontolásokat, hanem teljes mértékben a Bizottság fejtegetéseire utalt. Itt a Bizottság azon téves értékeléséről van szó, miszerint a tartomány ajánlati felhívásának feltételeit (állítólag) érintő hiányosságok nem befolyásolták a benyújtott ajánlatok nagyságát. E jogilag téves értékelés gondolkodás nélküli átvétele révén a Törvényszék ráadásul magát az uniós jogot is megsértette. A Törvényszék figyelmen kívül hagyja, hogy az ajánlati felhívás hibás feltételei ahhoz vezethetnek, hogy az ajánlattevők magasabb ajánlatot tesznek, mint feltételhez nem kötött ajánlati felhívás esetén. A Bank Burgenland privatizációja során a vesztes konzorcium minden valószínűség szerint túlzottan magas vételárat ajánlott, hogy ellensúlyozza saját ajánlatának minőségi hiányosságait (nevezetesen annak veszélyét, hogy a konzorciumnak való értékesítés esetén a tartományt a kártalanító felelősség alapján igénybe veszik). Amennyiben a Törvényszék "a kártalanító felelősség alóli mentesülés" minőségi kritériumát a támogatásokra vonatkozó jog szempontjából elfogadhatatlannak tartja, egyúttal nem tekinthette volna úgy, hogy a konzorcium a Bank Burgenland - támogatástól mentes - piaci árát jól megközelítő értékű ajánlatot adott.
Harmadik fellebbezési jogalapjával a fellebbező a meghallgatáshoz való jogának megsértésére hivatkozik. A Törvényszék nem vizsgálta meg az egyik lényeges jogalapot. Az eljárásban részes felek között nem vitatott, hogy a Bank Burgenland a privatizáció lezárását megelőzően a konzorciumnak való értékesítés esetén is további értékpapírokat bocsátott volna ki 320 millió euró értékben. Ezen értékpapírok a tartomány kártalanító felelősségéből hasznot húztak. A fellebbező ezzel kapcsolatban a 2008. július 17-i keresetében kifejezetten előadta, hogy ezen intézkedés a konzorciumnak egyértelműen nagyobb mértékben kedvezett, mint a fellebbezőnek. A Bizottság a két ajánlat összehasonlításakor ezt nem vette figyelembe. A megtámadott ítéletben a Törvényszék nem vizsgálta meg az érintett jogalapot. Ezáltal a Törvényszék a fellebbező jogalapjait nem vizsgálta meg kimerítően, és megfosztotta a közösségi bíróságot attól, hogy a ráruházott felülvizsgálati jogkört gyakorolhassa.
____________1 - A Törvényszék T-196/04. sz., Ryanair kontra Bizottság ügyben 2008. december 17-én hozott ítélete (EBHT 2008., II-3643. o.).