Language of document : ECLI:EU:F:2011:122

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)

2011. július 19.

F‑105/10. sz. ügy

Eberhard Bömcke

kontra

Európai Beruházási Bank

„Beavatkozás – Az alapkereset elfogadhatatlansága – Perbeli jogképesség – A beavatkozás tárgya – A beavatkozáshoz fűződő érdek – Személyzeti képviselő felmentése – Ad litem (perbeli) megbízás”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk és az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzatának 41. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben E. Bömcke elsősorban a 2010. október 12‑i azon határozat megsemmisítését kéri, amely felmentette őt a személyzeti képviselő tisztségéből.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az Európai Beruházási Bank (EBB) személyzeti képviselői testületének beavatkozási kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék megengedte, hogy J.‑P. Bodson, E. Kourgias, M. Sutil és P. Vanhoudt beavatkozzon az F‑105/10. sz., Bömcke kontra EBB ügybe, az EBB kérelmeinek támogatására. A Közszolgálati Törvényszék ideiglenesen helyt adott az E. Bömcke és az EBB által benyújtott, egyes iratok vagy iratrészek bizalmas kezelése iránti kérelmeknek. A hivatalvezető a feleknek megküldött valamennyi eljárási irat nem bizalmas változatát juttatja el a beavatkozóknak. A bizalmas kezelés iránti kérelemmel kapcsolatban a beavatkozók később megállapítandó határidőn belül nyújthatják be esetleges kifogásaikat. A Közszolgálati Törvényszék e kérelem megalapozottságáról jelenleg nem határoz. A beavatkozók később megállapítandó határidőn belül nyújthatják be beavatkozási beadványukat, a későbbi – adott esetben a bizalmas kezelés iránti kérelem megalapozottságáról szóló határozatot követő – kiegészítés lehetőségének sérelme nélkül. Az EBB személyzeti képviselőinek testülete maga viseli saját költségeit. A Közszolgálati Törvényszék a felperesek részéről felmerült költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Eljárás – Beavatkozás – Az alapkereset elfogadhatatlanságának hatásai

2.      Eljárás – Beavatkozási kérelem – Alaki követelmények – A felperes kérelmeinek támogatására vagy elutasítására irányuló kérelmek

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 109. cikk, 2. §, e) pont, és 110. cikk, 4. §)

3.      Eljárás – Beavatkozás – Érdekelt személyek – Az Európai Beruházási Bank személyzeti képviselőinek testülete – Perbeli jogképesség hiánya – Elfogadhatatlanság

4.      Eljárás – Beavatkozás – Elfogadhatósági feltételek – Közvetlen és fennálló érdek – Valamely intézmény személyzeti képviselőinek megválasztásával kapcsolatos peres eljárások – Választói minőség

1.      Bár a beavatkozási kérelem elutasítható, ha az alapkereset olyan jellegű, hogy az ügy érdemét nem érintve elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, e megoldás abból az előfeltevésből indul ki, hogy az alapkereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan.

(lásd a 6. pontot)

2.      A beavatkozási kérelem elfogadhatóságának feltételeit a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 109. cikke határozza meg, amely 2. §‑ának e) pontja értelmében a beavatkozási kérelemnek tartalmaznia kell a beavatkozónak a felperes kérelmeinek támogatására vagy elutasítására irányuló kérelmeit. Mivel az említett eljárási szabályzat 109. cikke nem kötelezi a beavatkozót arra, hogy a kérelmei alátámasztására szolgáló jogalapokat és érveket ismertesse, e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag azt írja elő, hogy a kérelem formálisan jelölje meg azt a felet, akinek támogatására a kérelmező be kíván avatkozni. Ezzel szemben, ha megengedik a beavatkozást, a beavatkozó által előterjesztett kérelmeket az említett eljárási szabályzat 110. cikkének 4. §‑a alapján elfogadhatatlannak lehet nyilvánítani azzal az indokkal, hogy valójában nem valamely fél kérelmeinek a teljes vagy részbeni támogatására irányulnak.

(lásd a 8. pontot)

3.      Harmadik félnek csupán akkor lehet megengedni a beavatkozást, ha rendelkezik perbeli jogképességgel. A természetes személyektől eltérő olyan személyek esetében, mint az Európai Beruházási Bank személyzeti képviselőinek testülete, az ítélkezési gyakorlat akkor ismeri el perbeli jogképességet, ha a létrehozásukra alkalmazandó jog szerint jogi személyiséggel vagy legalábbis annak alapvető elemeivel, többek között önállósággal és akár csak korlátozott felelősséggel rendelkeznek.

Jóllehet az Európai Beruházási Bankra vonatkozó szabályzat elismeri a személyzeti képviselők testületének létezését, ugyanezen szabályzatból kitűnik, hogy az említett testület a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó intézményekben a személyzeti bizottságra háruló feladatokat látja el. Márpedig valamely intézmény személyzeti bizottsága belső szervnek minősül, és így nem rendelkezik perbeli jogképességgel. Mivel a személyzeti képviselők testületére alkalmazandó egyetlen rendelkezés sem igazolja, hogy az eltérő elbírálásban részesüljön, meg kell állapítani, hogy az említett testület nem rendelkezik perbeli jogképességgel.

(lásd a 14–16. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 15/63. sz., Lassalle kontra Parlament ügyben, 1963. november 14‑én hozott végzésének harmadik bekezdése; 175/73. sz., Union syndicale – Service public européen és társai kontra Tanács ügyben 1974. október 8‑án hozott ítéletének 9. pontja; 135/81. sz., Groupement des Agences de voyages kontra Bizottság ügyben 1982. október 28‑án hozott ítéletének 9. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑161/94. sz., Sinochem Heilongjiang kontra Tanács ügyben 1996. július 11‑én hozott ítéletének 31. pontja.

4.      Ami valamely intézmény személyzeti képviseleti szerveit illeti, minden választónak közvetlen és fennálló érdeke fűződik ahhoz, hogy a választásokat olyan feltételek mellett és olyan választási rendszer alapján bonyolítsa le, amely összhangban áll a személyzeti szabályzat választási eljárásról szóló rendelkezéseivel, és amely szükségszerűen magában foglalja a megválasztott képviselők megbízatási idejének tiszteletben tartását, tekintve hogy a személyzeti képviselő megbízatásának vége főszabály szerint választások lebonyolítását vonja maga után. Így a személyzeti képviselő felmentésével kapcsolatos peres eljárásokban az alkalmazott választói minőségéből olyan elégséges érdekeltség származik, amely igazolja a kereset vagy a beavatkozás elfogadhatóságát. Az érdekelt választói minősége önmagában elegendő annak megalapozására, hogy nem csak a jogszerűség vagy az intézmény érdekében jár el.

(lásd a 23. és 24. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑71/05. sz., Milella és Campanella kontra Bizottság ügyben 2007. október 25‑én hozott ítéletének 47. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.