Language of document : ECLI:EU:C:2013:218

A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2013. április 10.(*)

„Gyorsított eljárás”

A C‑26/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Kúria (Magyarország) a Bírósághoz 2013. január 23‑án érkezett, 2013. január 15‑i határozatával terjesztett elő az előtte

Kásler Árpád,

Káslerné Rábai Hajnalka

és

az OTP Jelzálogbank Zrt.

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG ELNÖKE,

tekintettel A. Prechal előadó bíró javaslatára,

M. Wathelet főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 4. cikke (2) bekezdésének és 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére irányul.

2        E kérelmet a Kásler Á. és Káslerné Rábai H., valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank) közötti jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya az, hogy a Jelzálogbank és ügyfelei között kötött kölcsönszerződésekben szereplő bizonyos feltételek – a 93/13 irányelv átültetését célzó nemzeti szabályozásra tekintettel – érvényesek‑e.

3        A kérdést előterjesztő bíróság ismerteti, hogy az alapügyben szereplő kölcsönszerződést 2008. május 29‑én kötötték, és hogy az jelzáloggal biztosított 14 400 000 HUF kölcsönösszegre vonatkozik, amelyet kamatokkal és költségekkel együtt huszonöt év alatt kell visszafizetni. A kölcsönhöz 5,2%‑os ügyleti kamat járult, amely a 2,04% mértékű kezelési költséggel növelve 7,43%‑os teljes hiteldíjmutatót (THM) jelentett az ügyletkötés napján.

4        E bíróság szerint az említett szerződésben olyan feltételek szerepelnek, amelyek értelmében, míg a kölcsön összege külföldi devizának – a jelen esetben svájci franknak – a Jelzálogbank által a kölcsön folyósítása idején alkalmazott vételi árfolyama alapján magyar forintban kerül megállapításra, az adósok által visszafizetendő havi részletek összegét e bank magyar forintban, az ezen külföldi deviza aktuális eladási árfolyama alapján határozza meg, és az említett bank a havi részleteket megfizetésüket követően ezen az árfolyamon számolva, svájci frankban tartja nyilván. A jelen ügyben az így megállapított és megfizetett havi részleteket a Jelzálogbank a svájci franknak a kölcsönösszeg folyósítása idején érvényes vételi árfolyama alapján számított – a fenti 14 400 000 HUF összegnek megfelelő – 94 240,84 CHF kölcsönösszegből számolja le a törlesztés során.

5        Az alapügy felperesei pernyertesek lettek első és másodfokon, ezen eljárásokban megállapították az alapügyben szereplő szerződés „A kölcsön törlesztése” című III. pontjának tárgyát képező, az egyes havi részletek számítása céljából megállapított átváltási árfolyamokra vonatkozó feltétel tisztességtelen jellegét a 93/13 irányelv átültetését célzó nemzeti szabályozás tekintetében.

6        A Jelzálogbank felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a másodfokon hozott ítélet ellen, többek között arra hivatkozva, hogy nem kerülhetett volna sor az említett feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegének értékelésére, mivel az a magyar Polgári Törvénykönyv 209. §‑ának (4) bekezdése szerinti kivételi körbe tartozik; ez az a nemzeti rendelkezés, amelynek célja a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének átültetése.

7        Ez utóbbi rendelkezés előírja, hogy a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár vagy díjazás megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek.

8        E körülmények alapján a Kúria – miután úgy ítélte meg, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita elbírálásához a 93/13 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmezése szükséges – úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordul.

9        A kérdést előterjesztő bíróság arra kéri a Bíróságot, hogy az eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése alapján gyorsított eljárásban bírálja el az ügyet.

10      Az említett bíróság kifejti, hogy nem önmagában az ilyen jellegű perek által érintett jogalanyok nagy számára alapozza kérelmét, hanem ezen eljárásoknak a magyar bankrendszer működését és a nemzetgazdaság egészét alapvetően és közvetlenül befolyásoló hatására, amely a magyar lakosság jelentős százalékának egzisztenciáját is közvetlenül érinti.

11      A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a magyar háztartásoknak – a Magyar Nemzeti Bank 2012. II. félévére vonatkozó adatai alapján – a bruttó hazai termék 32,56%‑át kitevő hiteltartozása van a pénzügyi szolgáltatók felé, ebből a bruttó hazai termék 18,54%‑át – vagyis 5289 milliárd HUF összeget – tesznek ki a per tárgyát is képező devizaalapú hitelek.

12      A Bíróság eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a nemzeti bíróság kérelmére a Bíróság elnöke az előadó bíró és a főtanácsnok meghallgatását követően dönthet úgy, hogy az előzetes döntéshozatal tekintetében ezen eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárást alkalmaz, ha az ügy jellege megköveteli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor.

13      A jelen ügyben, noha a kérdést előterjesztő bíróság különösen a magyar bankrendszer működését és a magyar gazdaság egészét befolyásoló hatása tekintetében bizonyította az alapjogvita fontosságát, nem bizonyította, hogy az ügy jellege megköveteli, hogy annak elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor, mivel olyan sürgősség áll fenn, amely igazolja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem gyorsított eljárásban való elbírálását.

14      E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy sem a gazdasági veszteség veszélye (lásd különösen a Bíróság elnöke C‑241/09. sz. Fluxys‑ügyben 2009. szeptember 21‑én hozott végzésének 11. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), sem pedig az alapügy gazdaságilag érzékeny jellege (lásd különösen a Bíróság elnöke C‑201/08. sz. Plantanol‑ügyben 2008. július 3‑án hozott végzésének 9. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot) nem alkalmas arra, hogy bizonyítsa az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) bekezdése szerinti sürgősség fennállását.

15      Ugyanez igaz az ügy pénzügyi vonatkozásával kapcsolatos érvre is, ami – legyen bár e pénzügyi vonatkozás akár jelentős mértékű is – semmiképpen nem jelenti azt, hogy a jelen jogvita elbírálása ilyen sürgőséget igényel (lásd különösen a Bíróság elnöke C‑310/09. sz. Accor‑ügyben 2009. október 19‑én hozott végzésének 10. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

16      E körülmények között nem lehet helyt adni a Kúria arra irányuló kérelmének, hogy a jelen ügyet gyorsított eljárásban bírálja el a Bíróság.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott:

A Bíróság elnöke elutasítja a Kúria (Magyarország) arra irányuló kérelmét, hogy a Bíróság a C‑26/13. sz. ügyet az eljárási szabályzata 105. cikkének (1) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban bírálja el.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: magyar.