A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2011. szeptember 20.

F‑117/10. sz. ügy

Barry Van Soest

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Felvétel – Versenyvizsga – A vizsgára bocsátás feltételei – Előírt oklevél – A felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító, középfokú végzettségről szóló oklevél fogalma – A versenyvizsga‑bizottság határozatai – A kinevezésre jogosult hatóság által gyakorolt felülvizsgálat jellege”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben B. Van Soest elsősorban a Bizottság azon határozatának megsemmisítését kéri, amely az EPSO/AST/41/07 versenyvizsgán való sikeres szereplése ellenére mellőzte felvételét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a felperes részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Függetlenség – Korlátok – Jogellenes határozatok hozatala – A kinevezésre jogosult hatóság kötelezettségei

2.      Eljárás – Költségek – Teher – A méltányossági követelmények figyelembevétele

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 88. cikk)

1.      A kinevezésre jogosult hatóság saját hatásköreinek gyakorlása során köteles jogilag hibátlan határozatokat hozni. Ezért nem köthetik a versenyvizsga‑bizottság olyan határozatai, amelyek jogellenessége így az ő saját határozataira is kihatna. Következésképpen abban az esetben, ha a versenyvizsga‑bizottság jogosulatlanul bocsát vizsgára egy pályázót, majd veszi fel őt a tartaléklistára, a kinevezésre jogosult hatóságnak olyan indokolt határozattal kell megtagadnia e pályázó kinevezését, amely lehetővé teszi az uniós bíróság számára e határozat megalapozottságának megítélését.

Következésképpen, mivel a versenyvizsga–bizottság jogosulatlanul vette fel azt a pályázót a tartaléklistára, aki nem igazolta a versenyvizsga–kiírásban előírt oklevél meglétét, az említett hatóság köteles az érintett felvételi eljárását megszüntetni.

(lásd a 24. és 25. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 142/85. sz., Schwiering kontra Számvevőszék ügyben 1986. október 23‑án hozott ítéletének 19. és 20. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑329/03. sz., Ricci kontra Bizottság ügyben 2005. március 16‑án hozott ítéletének 35. pontja; T‑306/04. sz., Luxem kontra Bizottság ügyben 2005. szeptember 15‑én hozott ítéletének 23. pontja.

2.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 88. cikke értelmében a Közszolgálati Törvényszék a pernyertes felet is kötelezheti a költségek részbeni vagy teljes viselésére, ha az a pernyertes magatartása alapján – beleértve a kereset benyújtását megelőzően tanúsított magatartását is – indokoltnak tűnik, különösen akkor, ha megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségeket a másik félnek.

Mindazonáltal az említett cikk alkalmazása nem erre az egyetlen esetre korlátozódik. Így ha a felperest a versenyvizsga–bizottság előbb felvette a versenyvizsga tartaléklistájára, majd a kinevezésre jogosult hatóság közel egy év múlva arról tájékoztatta, hogy nem vehető fel, mert nem felel meg a versenyvizsga–kiírásban előírt, képesítésekre és oklevelekre vonatkozó, vizsgára bocsátási feltételeknek, az a tény, hogy a vizsgabizottság azt állapította meg, hogy a felperes megfelelt e feltételeknek, jóhiszeműen ébreszthetett kételyeket a felperesben a vitatott határozat jogszerűségével kapcsolatban, és a felperes indíthatott ez alapján keresetet. Ilyen körülmények között a pernyertes intézményt kell kötelezni a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

(lásd a 29. és 30. pontot)