Language of document : ECLI:EU:F:2011:131

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2011. szeptember 12.

F‑98/10. sz. ügy

Francesca Cervelli

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – Külföldi munkavégzési támogatás – Felülvizsgálati kérelem – Új és lényeges tények – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben F. Cervelli a külföldi munkavégzési támogatás számára való nyújtását megtagadó határozat felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító bizottsági határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felperes maga visel valamennyi költséget.

Összefoglaló

Tisztviselők – Kereset – A végleges határozat felülvizsgálatának megtagadásával szemben előterjesztett kereset – Elfogadhatóság – Feltétel

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

Az olyan határozat, amelyet annak címzettje nem támadott meg az előírt határidőn belül, vele szemben véglegessé válik. Mindazonáltal új és lényeges tények felmerülése indokolhatja a véglegessé vált korábbi határozat felülvizsgálatára irányuló kérelem előterjesztését.

A véglegessé vált határozat felülvizsgálatát megtagadó határozat ellen előterjesztett keresetet akkor nyilvánítják elfogadhatónak, ha megállapítható, hogy a kérelem ténylegesen új és lényeges tényeken alapul. Ezzel szemben, ha azt állapítják meg, hogy a felülvizsgálati kérelem nem alapul ilyen tényeken, a kért felülvizsgálatot megtagadó határozat elleni keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

A valamely aktust megsemmisítő ítélet joghatásai kizárólag a felekre és magával a megsemmisített aktussal közvetlenül érintett személyekre vonatkoznak, és az ilyen ítélet e személyek tekintetében nem minősülhet új ténynek.

Egyébiránt az a határozat sem tekinthető új és jelentős ténynek, amely nem az érintettet foglalkoztató intézménytől, hanem másik intézménytől származik. E tekintetben, bár a közszolgálat egységességének az Amszterdami Szerződés 9. cikke (3) bekezdésében szereplő elve szerint az Unió összes intézményének valamennyi tisztviselője ugyanazon rendelkezések hatálya alá tartozik, ezen elv nem jelenti azt, hogy az intézményeknek ugyanúgy kell gyakorolniuk a számukra a személyzeti szabályzatban biztosított mérlegelési jogkört, miközben – ezzel éppen ellentétben – ezen intézményekre a személyzeti igazgatás területén vonatkozik az „önállóság elve”.

(lásd a 19., 20. és 23–25. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 231/84. sz, Valentini kontra Bizottság ügyben 1985. szeptember 26‑án hozott ítéletének 14. pontja; 125/87. sz., Brown kontra Bíróság ügyben 1988. március 8‑án hozott ítéletének 13. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑220/95. sz., Gimenez kontra Régiók Bizottsága ügyben 1997. szeptember 16‑án hozott ítéletének 72. pontja; T‑232/97. sz., Becret‑Danieau és társai kontra Parlament ügyben 1998. március 24‑én hozott ítéletének 43. pontja; T‑186/98. sz., Inpesca kontra Bizottság ügyben 2001. február 7‑én hozott ítéletének 40., 47. és 48. pontja; T‑271/08. P. sz., Boudova és társai kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 16‑án hozott ítéletének 48. pontja.