Language of document : ECLI:EU:F:2011:174

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2011. szeptember 29.

F‑121/10. sz. ügy

Michael Heath

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Nyugdíjszabályozás – Nyugdíjrendszer – Éves nyugdíjemelés – Harmonizált fogyasztói árindex – A nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának véleménye – A személyzeti bizottsággal való konzultáció – A felügyelő bizottsággal való konzultáció – Kollektív tárgyaláshoz való jog”

Tárgy:      Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2. cikke alapján benyújtott kereset, amelyben M. Heath azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg 2010. januári és azt követő hónapokra vonatkozó nyugdíjelszámolásait annyiban, amennyiben azok a 2010‑re vonatkozó nyugdíjkiigazítás címén 0,6%‑os éves nyugdíjemelést alkalmaznak, és lényegében kötelezze az Európai Központi Bankot (EKB), hogy fizesse meg számára az alkalmazott nyugdíjemelés, és azon emelés közötti különbséget, amely megillette volna, továbbá 5000 eurót azon vagyoni kár megtérítéseként, amely őt a vásárlóereje csökkenése miatt véleménye szerint érte, és 5000 eurót az állítólagos nem vagyoni kár megtérítéseként.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli a saját költségeit, és köteles viselni az Európai Központi Bank költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az adminisztráció aktusai – Ideiglenes aktusok – Joghatások kiváltására alkalmas aktusok

2.      Tisztviselők – Elvek – Jogbiztonság – Terjedelem

3.      Tisztviselők – Kereset – Jogalapok – A megtámadott aktus alapjául szolgáló szakvéleményt vitató jogalap – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok

4.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – Éves emelés – A nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának véleménye

Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 17. cikk, (7) bekezdés)

5.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Éves nyugdíjemelés – Kizártság

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 48. és 49. cikk, valamint III. melléklet, 17. cikk, (7) bekezdés)

6.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – A nyugdíjalap felügyelő bizottsága – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Éves nyugdíjemelés – Kizártság – A nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának az alap pénzügyi helyzetére vonatkozó véleményéhez való hozzáférés joga – Hiány

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 6. cikk, (8) bekezdés, második albekezdés, és 17. cikk, (7) bekezdés)

7.      Uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az egyesülés szabadsága – Terjedelem – Kollektív tárgyalások folytatására vonatkozó kötelezettség – Hiány

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 28. cikk)

8.      Tisztviselők – Kereset – Megsemmisítés iránti kérelemhez kapcsolódó kártérítési kérelem – A megsemmisítés iránti kérelem elutasítása – A kártérítési kérelem elfogadhatóságának feltételei

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

1.      Valamely aktus, még ha ideiglenes is, joghatásokat vált ki azon időszak alatt, amíg hatályban van, amennyiben elfogadásának célja, hogy jelentősen módosítsa az érintett személyek jogi helyzetét.

(lásd a 66. pontot)

2.      Jóllehet a jogbiztonság elve alapján az adminisztráció a szabályok elfogadásakor köteles olyan megfogalmazást alkalmazni, amely kellően egyértelmű ahhoz, hogy a címzettek félreértés nélkül megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, valamint megtehessék az azokból következő lépéseket, ezen elv alapján az adminisztráció nem köteles korlátozni a mérlegelési jogkörét azzal, hogy a mérlegelési jogköre jövőbeni végrehajtása módjának meghatározására irányuló végrehajtási intézkedéseket fogad el.

(lásd a 88. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑110/03. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 2005. április 14‑én hozott ítéletének 30. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑98/09. sz., Whitehead kontra EKB ügyben 2011. szeptember 27‑én hozott ítéletének 59. pontja.

3.      Ami a szakvéleményt illeti, az uniós bíróság által gyakorolt felülvizsgálat annak vizsgálatára korlátozódik, hogy a véleményt szabályosan igénybe vett szakértő bocsátotta‑e ki, hogy az gyakorlati szempontból pontos ténybeli elemeken alapul‑e, hogy ezen elemek megalapozhatják‑e azon következtetéseket, amelyekre a szakértő jutott, és hogy az említett vélemény tartalmaz‑e olyan indokolást, amely lehetővé teszi a hatáskörrel rendelkező szervnek, hogy az abban szereplő következtetéseket alátámasztó megfontolásokat értékelje, és érthető kapcsolatot állapítson meg az abban foglalt megállapítások és a levont következtetések között, e felülvizsgálat azonban nem terjedhet ki arra a lehetőségre, hogy valamely adatot vegyenek figyelembe vagy valamely számítási módot alkalmazzanak egy másik helyett, mivel a felhasznált adatok és módszerek a relevánsak.

(lásd a 90. pontot)

Hivatkozás:

Az Elsőfokú Bíróság T‑84/98. sz., C kontra Tanács ügyben 2000. június 16‑án hozott ítéletének 43. pontja.

4.      Az Európai Központi Bank régi alkalmazottjainak éves nyugdíjemelésével kapcsolatban nem róható fel a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának, hogy az igazgatóságnak szóló véleményéhez nem mellékelte a nyugdíjalap pénzügyi helyzetére vonatkozó értékelését, vagy bármely más dokumentumot, mivel az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdése nem írja elő, hogy a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusa az említett alap pénzügyi helyzetéről számszerű értékelést adjon, tekintettel arra, hogy a véleménye annak összefüggéseire tekintettel kellően meg van indokolva ahhoz, hogy az igazgatóság a tények ismeretében hozhassa meg határozatát.

Ugyanígy a 17. cikk (7) bekezdése nem kötelezi a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusát arra, hogy összehasonlító értékelést készítsen a Bank személyi állományának illetményeire vonatkozó általános kiigazítási mérték alkalmazásából és a monetáris unió harmonizált fogyasztói árindexének alkalmazásából eredő költségekről, amennyiben a nyugdíjalap pénzügyi helyzete olyan, hogy csupán a két mérték közül az alacsonyabbnak megfelelő nyugdíjemelés irányozható elő, ily módon a két lehetőség alkalmazásából eredő költségek összehasonlítása nem indokolt.

Egyébiránt mindössze az a tény, hogy a biztosításmatematikus véleménye nem tartalmaz indokolást, amelyet az alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikke (7) bekezdésének rendelkezései nem írnak elő, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az igazgatótanácsnak nincs tudomása a nyugdíjalap pontos pénzügyi helyzetéről, mivel amennyiben igényli, e tekintetben a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusához fordulhat. Következésképpen a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusa véleménye indokolásának hiányából vagy elégtelenségéből nem lehet arra következtetni, hogy az igazgatótanács megsérti a gondoskodási kötelezettséget és a megfelelő ügyintézés kötelezettségét.

(lásd a 95., 96. és 107. pontot)

5.      Azon kérdések között, amelyekről konzultálni kell az Európai Központi Bank személyzeti bizottságával, a Bank személyi állományának alkalmazási feltételeinek 48. és 49. cikke nem a „nyugdíjjal”, hanem kizárólag a „nyugdíjrendszerrel” kapcsolatos kérdéseket említi, ez utóbbi fogalom pedig többek között a nyugdíjjogosultság finanszírozási feltételeire, e nyugdíjjogosultság megnyílásának feltételeire, azok számítási módjára és a megélhetési költségekhez való igazításukra vonatkozó szabályokra utal, azonban nem foglalja magában az e szabályok alapján hozott azon intézkedéseket, amelyek többek között annak pontos meghatározására irányulnak, hogy az éves nyugdíjemelkedés mértékének mekkorának kell lennie. Ebből következően nem kifogásolható, hogy a Bank nem konzultált a személyzeti bizottsággal az előtt, hogy az alkalmazási feltételek III. melléklete 17. cikkének (7) bekezdése alapján meghatározta a nyugdíjemelést.

(lásd a 119. pontot)

6.      Az Európai Központi Bank nyugdíjrendszerének felügyelő bizottságával való konzultációt illetően az említett bizottság megbízásának rendelkezéseiből vagy más dokumentumból nem tűnik ki, hogy e bizottsággal konzultálni kell a Bank alkalmazási feltételei III. melléklete 17. cikke (7) bekezdésének alapján történő éves nyugdíjemelésről szóló határozat elfogadását megelőzően. Ugyanígy a felügyelő bizottság megbízásának vagy más dokumentumnak egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy a felügyelő bizottságnak meg kell kapnia az alap pénzügyi helyzetéről a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusa által készített jelentés egy példányát. Jóllehet ugyanis a felügyelő bizottság megbízásának 30. cikke szerint a felügyelő bizottságnak meg kell kapnia a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusa értékelő jelentésének egy példányát, a nyugdíjrendszerre vonatkozó rendelkezések általános rendszeréből kiderül, hogy a felügyelő bizottság megbízása 30. cikkében hivatkozott értékelő jelentés az alkalmazási feltételek III. melléklete 6. cikke (8) bekezdése második albekezdésében foglalt azon értékelő jelentésre utal, amelyet a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának a rendszer ügyintézőjének kérésére kell elkészítenie a nyugdíjalap felértékelésének érdekében, és nem azon véleményt jelöli, amelyet a nyugdíjrendszer biztosításmatematikusának az éves nyugdíjemelési eljárás keretében kell elkészítenie.

(lásd a 120. pontot)

7.      Sem az Európai Unió Alapjogi Chartája 28. cikkének, sem pedig az emberi jogok európai egyezménye 11. cikkének rendelkezései nem foglalják magukban a munkáltató arra vonatkozó kötelezettségét, hogy kollektív szerződéseket kössön a bérpolitikáról, vagy hogy olyan eljárást alkalmazzon, amely lehetővé teszi a személyi állomány érdekeit képviselő szakszervezeteknek, hogy a személyi állományra alkalmazandó szabályok meghatározásában és végrehajtásában döntő szerepet töltsenek be. Legfeljebb az Európai Szociális Charta 6. cikkének (2) bekezdése bátorítja, de nem írja elő, hogy „ahol szükséges és helyénvaló, ott támoga[ss]ák a munkaadók vagy munkaadói szervezetek és a dolgozói szervezetek közötti önkéntes tárgyalási mechanizmusokat a munkafeltételek és körülmények kollektív szerződések általi szabályozása céljából”. Ami az Alapjogi Charta 28. cikkét és az emberi jogok európai egyezménye 11. cikkét illeti, jóllehet azok magukban foglalják az egyesülés szabadságához való jogot, amely magában foglalja a munkavállalók azon jogát, hogy a gazdasági és szociális érdekeik védelmére szakszervezetet alapítsanak, a rendelkezéseik nem teszik kötelezővé a kollektív tárgyalási eljárás létrehozását, vagy azt, hogy az említett szakszervezeteknek együttdöntési jogkört biztosítsanak a munkavállalók munkafeltételeinek meghatározása tekintetében.

(lásd a 121. pontot)

8.      Azon elv alóli kivételként, hogy a megsemmisítés iránti kérelem elutasítása maga után vonja a kártérítési kérelem elutasítását, a megsemmisítés iránti kérelem elutasítása esetén a hozzá szorosan kapcsolódó kártérítési kérelemnek mindazonáltal helyt lehet adni, ha az állítólagos kár azon megtámadott határozat jogellenességéből ered, amely bár nem alapozhatta meg e határozat megsemmisítését, kárt okozott a felperesnek.

(lásd a 129. és 130. pontot)

Hivatkozás:

Az Elsőfokú Bíróság T‑394/03. sz., Angeletti kontra Bizottság ügyben 2006. április 11‑én hozott ítéletének 164. pontja.