Language of document : ECLI:EU:F:2012:183

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(második tanács)

2012. december 12.

F‑12/10. DEP. sz. ügy

Petrus Kerstens

kontra

Európai Bizottság

„Eljárás – Költségek megállapítása – Az intézmény saját alkalmazott általi képviselete – Megtérítendő költségek – Szükségszerű költségek – Fogalom – A képviselettel meghatalmazott alkalmazottnak fizetett utazási és szállásköltségek, valamint napidíj”

Tárgy: A megtérítendő költségek megállapítása iránti kérelem, amelyet az Európai Bizottság a Közszolgálati Törvényszék F‑12/10. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2012. március 8‑án hozott ítéletét követően nyújtott be a Közszolgálati Törvényszékhez az eljárási szabályzat 92. cikkének (1) bekezdése alapján.

Határozat: A F‑12/10. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben hozott ítélet a Bizottság által megtérítendő költségek összegét 348,52 euróban határozza meg. Mindkét fél viseli a megtérítendő költségek megállapítása iránti jelen eljárásban felmerült költségeit.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – A feleknél szükségszerűen felmerült költségek – Az uniós intézmények képviselettel meghatalmazott alkalmazottainak utazási és tartózkodási költségei – Megtérítési feltételek

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk, b) pont, és 92. cikk)

2.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – A feleknél szükségszerűen felmerült költségek – Fogalom – Az intézmény uniós bíróságok előtti képviseletével megbízott tisztviselő díjazása – Kizártság

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk, b) pont)

3.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Az alkalmazottai által képviselt intézményt megillető megtérítendő költségek vitatása – Korlátok

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk, b) pont)

1.      A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 91. cikkének b) pontjából következik, hogy a megtérítendő költségek egyrészt a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárással kapcsolatban felmerült, másrészt az e célból szükségszerű költségekre korlátozódnak. Ennélfogva az a tény, hogy a felmerült költségeket az érintett intézmény költségvetése fedezi vagy nem fedezi, nem minősül olyan feltételnek, amely alapján meghatározható lenne, hogy megtérítendők‑e, vagy sem. Mindenesetre kizárólag az intézmény belső tevékenységétől elválasztható olyan költségek tartoznak az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek fogalmába, mint az eljárás lefolytatásához szükséges utazás és tartózkodás költségei.

Azon kérdést illetően, hogy az intézménynél felmerült mely költségek követelhetők adott esetben ezen intézmény által a bírósági eljárás során a költségek viselésére kötelezett harmadik személlyel szemben, meg kell különböztetni az intézmény belső tevékenységétől elválasztható költségeket a nem ilyen költségektől. E tekintetben, bár az intézmény jogi szolgálatánál az adott évben a kiküldetések kapcsán felmerült költségekre elkülönített költségvetési sor többek között az intézmény bírósági eljárásokban való képviselete céljából Luxembourgba történő utazások költségeit hivatott fedezni, attól még – ha az eljárás végén a felperes köteles viselni a költségeket – az intézménynél felmerült és az eljárással kapcsolatban szükségszerűnek minősített költségeket az említett költségvetésbe vissza kell utalni, ami miatt köteles annak megtérítését kérni a pervesztes féltől, és – amennyiben szükséges – megindítani az eljárási szabályzat 92. cikke szerinti eljárást. Következésképpen meg kell állapítani, hogy az intézmény meghatalmazottjának fizetett utazási és szállásköltségek, valamint napidíj megtérítendő költség jogcímén téríttethető meg. Ugyanígy nem ésszerűtlen utazási iroda igénybevétele sem, amennyiben az megkönnyíti a meghatalmazottak utazási költségeinek adminisztráció általi kezelését és lehetővé teszi számára, hogy megtakarítást érjen el.

Egyébiránt az intézmény belső tevékenységétől elválasztható költségek nem lehetnek átalányjellegűek. Az ilyen jelleg ugyanis végső soron lehetővé tenné az érintett intézmény számára, hogy belefoglalja abba az olyan belső költségeit is, mint a titkársági vagy azt igazgatási költségek, amelyek nem téríttethetők meg megtérítendő költségek jogcímén.

(lásd a 24., 25., 27., 29., 30. és 41. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑198/02. P(R)‑DEP sz., EBB kontra De Nicola ügyben 2004. november 26‑án hozott végzésének 20. pontja;

az Európai Unió Törvényszéke T‑266/08 P‑DEP sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2012. március 23‑án hozott végzésének 13 és 21. pontja.

2.      A tisztviselő tevékenységéből kifolyólag felmerült költségek nem tekinthetők az eljárással kapcsolatban felmerült, és ebből következően megtérítendő költségeknek. Ugyanis ha az intézmény valamely tisztviselője által képviseleti magát, az e tisztviselő számára a személyzeti szabályzat alapján megállapított díjazás képezi az összes feladata ellátásának ellenértékét. E tisztviselőnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, amely pénzbeli jogosultságait szabályozza, az a feladata, hogy tanáccsal lássa el és segítse azt az intézményt, amelyhez tartozik, valamint végrehajtsa azokat a feladatokat, amelyekkel tevékenységi körében megbízták, és e feladatok az uniós bíróságok előtti képviseleten túlmenően magukban foglalják a tisztviselő által képviselt intézmény érdekeinek védelmét is.

(lásd a 26. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑409/96. P‑DEP. sz. Bizottság kontra Sveriges Betodlares és Henrikson ügyben 1999. szeptember 7‑én hozott végzésének 12. pontja;

az Európai Unió Törvényszékének a fent hivatkozott Kerstens kontra Bizottság ügyben hozott végzésének 13., 19. és 21. pontja.

3.      Az Unió és alkalmazottai közötti jogvita felperesének egyáltalán nem feladata, hogy meghatározza annak a módját, ahogyan az alperest az uniós bíróság előtt képviselő meghatalmazott kiküldetésbe megy, továbbá az ilyen kiküldetés időtartamát sem, feltéve hogy a költségek, melyeknek megtérítését az alperes kéri, a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 91. cikkének b) pontja értelmében szükségszerűek.

(lásd a 36. pontot)