Language of document : ECLI:EU:F:2012:186

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(harmadik tanács)

2012. december 12.

F‑70/11. sz. ügy

Giorgio Lebedef

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – 2008. évi értékelési időszak – A munkaidő felére kiterjedő mentesítés szakszervezeti képviselet ellátása céljából – A beosztás szerinti szervezeti egységnél ellátott feladatokra kiterjedő értékelő jelentés – Az ad hoc csoporttal folytatott konzultáció – A személyzeti szabályzat alapján való kijelölés – Szakszervezet általi kijelölés – Nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”

Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Lebedef 2008. január 1‑jétől december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozó, a beosztása szerinti szervezeti egységnél ellátott feladatokra kiterjedő értékelő jelentésének megsemmisítését kéri.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit és köteles viselni a Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Képviselet – Szakszervezeti célból a munkaidő felére kiterjedő mentesítés – Szakszervezet általi kijelölés a fennmaradó idő felében – Megengedhetőség – Feltételek

2.      Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – Az értékelők mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

3.      Tisztviselők – Értékelés – Elmeneteli jelentés – Elkészítés – Az eljárási szabályok megsértése – Az értékelő jelentés érvényességére gyakorolt hatás – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

1.      A szakszervezeti célból vagy személyzeti képviselet céljából a munkaidő felére kiterjedően a munkavégzés alól mentesített tisztviselő többek között – a munkaidő fennmaradó fele során folytatott munkavégzés keretében – kijelölhető a szakszervezet által, ami lehetővé teszi számára a szakszervezeti tevékenység folytatását. Ehhez mindazonáltal szakszervezeti szervezet vagy szakmai képviselet általi kijelölés egyértelmű megléte szükséges.

Egyébként az ilyen, szakszervezet általi vagy a személyzeti szabályzat alapján történő kijelölés nem irányulhat arra és nem is eredményezheti azt, hogy a szakszervezeti célból vagy személyi állomány képviselete céljából a munkaidő felére engedélyezett, munkavégzés alóli mentesség ugyanilyen, de a munkaidő egészére kiterjedő mentességgé váljon. Annak elfogadása, hogy a személyi állomány képviselete céljából munkavégzés alól nem mentesített tisztviselő vagy alkalmazott a személyi állomány képviseletére fordítsa szinte a teljes, vagy a teljes munkaidejét úgy, hogy csak kevés munkaidőt tölt a beosztása szerinti szervezeti egységben, vagy akár semennyit, a Bizottság, valamint a reprezentatív szakszervezetek és szakmai képviseletek között létrejött különböző megállapodások által bevezetett rendszer megkerülését jelenti, és az adott ügy körülményeitől függően ez joggal való visszaélésnek minősülhet.

(lásd a 41. és 51. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑36/07. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2008. május 7‑én hozott ítéletének; F‑39/08. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2009. július 7‑én hozott ítéletének 50. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Az értékelő jelentések tartalmának uniós bíróság általi felülvizsgálata az eljárás szabályszerűségének, a tények anyagi valóságának, valamint nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik. A Közszolgálati Törvényszéknek nem feladata az adminisztráció által valamely tisztviselő szakmai képességeiről kialakított értékelés megalapozottságának felülvizsgálata, ha ezen értékelés összetett értékítéleteket tartalmaz, amelyeket természetüknél fogva nem lehet objektív módon vizsgálni.

(lásd az 58. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑80/10. sz., AJ kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítéletének 32. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Az eljárási szabályok megsértése akkor minősül olyan érdemi szabálytalanságnak, amely a vitatott értékelő jelentés érvénytelenségét vonja maga után, ha e jelentés e szabálytalanság hiányában más tartalommal rendelkezett volna.

(lásd a 63. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑212/97. sz., Hubert kontra Bizottság ügyben 1999. március 9‑én hozott ítéletének 53. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.