Language of document : ECLI:EU:C:2012:719

C‑456/11. sz. ügy

Gothaer Allgemeine Versicherung AG és társai

kontra

Samskip GmbH

(a Landgericht Bremen [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – 44/2001/EK rendelet – A 32. és a 33. cikk – A bírósági határozatok elismerése – A »határozat« fogalma – Bírósági határozat nemzetközi joghatóságra kifejtett joghatásai – Joghatósági kikötés”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2012. november 15.

1.        Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A határozatok elismerése és végrehajtása – A határozat fogalma – Joghatósági kikötés alapján a joghatóság hiányát megállapító határozat – Bennfoglaltság

(44/2001 tanácsi rendelet, (2), (6), (16) és (17) preambulumbekezdés, valamint 32. cikk)

2.        Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – A határozatok elismerése és végrehajtása – Joghatósági kikötés alapján a joghatóság hiányát megállapító határozat – Mind a határozat rendelkező részének, mind pedig indokolásának elismerése

(44/2001 tanácsi rendelet, 32. és 33. cikk)

1.        A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 32. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az egy olyan határozatra is vonatkozik, amelyben valamely tagállam bírósága joghatósági kikötés alapján saját joghatósága hiányát állapítja meg, függetlenül attól, hogy valamely más tagállam joga miként minősíti e határozatot.

A határozat fogalma ekképpen való, önállóan elvégzendő értelmezésének szükségességét megerősítik egyrészről a 44/2001 rendelet céljai, azaz a határozatok elismerése és végrehajtása alaki követelményeinek egyszerűsítése, illetve a határozatok szabad mozgása, amint azokat e rendelet (2) és (6) preambulumbekezdése rögzíti, másrészről pedig a bíróságok közötti kölcsönös bizalom elve, amely a (16) és (17) preambulumbekezdés szerint a 44/2001 rendelet által kialakított rendszer alapjául szolgál.

E kölcsönös bizalom ugyanis sérülne, ha valamely tagállam bírósága megtagadhatná valamely olyan határozat elismerését, amelyben valamely másik tagállam bírósága joghatósági kikötés alapján megállapította saját joghatósága hiányát. Annak elismerése, hogy valamely tagállam bírósága megtagadhatja egy ilyen határozat elismerését, ellentétes lenne a 44/2001 rendelet által kialakított rendszerrel, mivel az ilyen megtagadás sértheti az e rendelet II. fejezetében foglalt, a tagállamok bíróságai közötti hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályok hatékony működését.

(vö. 25–29., 32. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 32. és 33. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azt a bíróságot, amely előtt egy olyan határozat elismerésére hivatkoznak, amelyben valamely más tagállam bírósága joghatósági kikötés alapján saját joghatóságának hiányát állapította meg, köti az e kikötés érvényességére vonatkozó, a keresetet elfogadhatatlannak minősítő, jogerőre emelkedett ítélet indokolásában szereplő megállapítás.

Ugyanis annak elfogadása, hogy a megkeresett tagállam bírósága semmisnek minősítheti a származási tagállam bírósága által érvényesnek nyilvánított joghatósági kikötést, ellentétes lenne az érdemi határozat felülvizsgálatának a 44/2001 rendelet 36. pontjában előírt tilalmával, különösen olyan körülmények között, amikor ez utóbbi bíróság úgy dönthetett volna, hogy ilyen kikötés hiányában joghatósággal rendelkezik. Ez utóbbi esetben a megkeresett tagállam bíróságának e megállapítása nemcsak a származási tagállam bíróságának a joghatósági kikötés érvényességére vonatkozó közbenső határozatát tenné vitathatóvá, hanem e bíróságnak saját joghatósága – mint olyan – hiányának a megállapítására vonatkozó határozatát is.

Ezenfelül a jogerő uniós jog szerinti fogalma – amely relevanciával bír az ilyen határozat joghatásainak meghatározása tekintetében – nemcsak a vitatott bírósági határozat rendelkező részéhez kapcsolódik, hanem ennek indokolására is kiterjed, amely a rendelkező részének szükséges támasza, és emiatt attól elválaszthatatlan.

(vö. 38., 40., 43. pont és a rendelkező rész 2. pontja)