Language of document :

A Bíróság (negyedik tanács) 2014. április 30-i ítélete (a Kúria [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Kásler Árpád, Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP jelzálogban Zrt.

(C-26/13. sz. ügy)1

(93/13/EGK irányelv – Az eladók és szolgáltatók, valamint a fogyasztók között létrejött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 4. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk (1) bekezdése – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése – A szerződés elsődleges tárgyára, valamint az ár vagy a díjazás megfelelésére vonatkozó feltételek kizárása, feltéve hogy ezek világosak és érthetőek – Külföldi pénznemben meghatározott fogyasztói hitelszerződések – Az átváltási árfolyamra vonatkozó feltételek – A kölcsön folyósítására alkalmazandó vételi árfolyam és a törlesztésére alkalmazandó eladási árfolyam közötti különbözet – A nemzeti bíróság jogköre »tisztességtelennek« minősített feltétel fennállása esetén – A tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése – Megengedhetőség)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

a Kúria

Az alapeljárás felei

Felperes: Kásler Árpád, Káslerné Rábai Hajnalka

Alperes: OTP Jelzálogbank Zrt.

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kúria – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 4. cikke (2) bekezdésének értelmezése – A szerződési feltételek tisztességtelen jellegének értékelése – Magánszemély és bank között, külföldi pénznemben meghatározott jelzálogkölcsön hazai pénznemben történő folyósításáról és hazai pénznemben történő törlesztéséről létrejött szerződés – A szerződés megkötésekor a külföldi pénznem vételi árfolyama alapján számított tartozás – Az egyes törlesztőrészletek összegének az adott napi eladási árfolyam, és nem a vételi árfolyam alkalmazásával történő meghatározását előíró szerződési feltétel.

Rendelkező rész

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

a „szerződés elsődleges tárgyának” fogalma csak akkor terjed ki a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésben foglalt olyan, az alapügyben szereplőhöz hasonló, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre, amelynek értelmében e pénznem eladási árfolyama alkalmazandó a kölcsön törlesztőrészleteinek kiszámítására, ha a kérdést előterjesztő bíróság a szerződés természetének, általános rendszerének és kikötéseinek, valamint jogi és ténybeli összefüggéseinek értékelése alapján azt állapítja meg, hogy az említett feltétel e szerződés alapvető, és mint ilyen, a szerződést jellemző szolgáltatását határozza meg;

az ilyen feltétel, mivel azon pénzbeli kötelezettséget rója a fogyasztóra, hogy a kölcsön törlesztése során fizesse meg a külföldi pénznem eladási árfolyama és vételi árfolyama közötti különbözetből eredő összegeket, nem tekinthető úgy, hogy olyan „díjazást” tartalmaz, amelynek a hitelező által nyújtott szolgáltatásnak ellenszolgáltatásként való megfelelése a tisztességtelen jelleg tekintetében nem értékelhető a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.

A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló szerződési feltétel esetén azon követelmény alatt, amely szerint a szerződési feltételnek világosnak és érthetőnek kell lennie, nem kizárólag azt kell érteni, hogy az érintett feltételnek nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie a fogyasztó számára, hanem azt is, hogy a szerződésnek átlátható jelleggel fel kell tüntetnie az érintett feltételben meghatározott külföldi pénznem átváltási mechanizmusának konkrét működését, valamint az e mechanizmus és a kölcsön folyósítására vonatkozó többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztónak módjában álljon egyértelmű és érthető szempontok alapján értékelni a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, e rendelkezéssel nem ellentétes a nemzeti jog azon szabálya, amely lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára a tisztességtelen feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítése révén az e feltétel érvénytelenségének orvoslását.

____________

1 HL C 156., 2013.6.1.