Language of document : ECLI:EU:F:2013:194

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. december 11.

F‑15/10. sz. ügy

Carlos Andres és társai

kontra

Európai Központi Bank (EKB)

„Közszolgálat – Az EKB személyi állománya – Az ellátórendszer reformja – A nyugdíjalap befagyasztása – A nyugdíjrendszer bevezetése – A felügyelő bizottsággal való konzultáció – A személyzeti bizottsággal való konzultáció – Az Általános Tanáccsal való konzultáció – A Kormányzótanáccsal való konzultáció – A nyugdíjalap háromévenkénti értékelése – A munkafeltételek megsértése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Az arányosság elve – Szerzett jogok – A jogbiztonság és előreláthatóság elve – Tájékoztatási kötelezettség”

Tárgy:      Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez mellékelt, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.2 cikke alapján benyújtott kereset, amelyben C. Andres és további 168 felperes lényegében egyrészt azt kérik, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2009. júniusi illetményelszámolásukat annyiban, amennyiben ezek az elszámolások a nyugdíjrendszer Európai Központi Bank (EKB) által 2009. május 4‑én elfogadott reformjának az első alkalmazását képezik a felperesek tekintetében, valamint ugyanilyen mértékben semmisítse meg az összes ezt követő illetményelszámolást és jövőbeni nyugdíjelszámolást; másrészt kötelezze az EKB‑t azon különbözet megfizetésére, amely a korábbi nyugdíjrendszer alkalmazása esetén nekik járó díjazás és nyugdíj összege, valamint az új nyugdíjrendszer alapján járó díjazás és nyugdíj között áll fenn, valamint azon károk megtérítésére, amely állításuk szerint a vásárlóerejük csökkenéséből eredően érte őket.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. C. Andres és a további 168 felperes, akiknek nevét a melléklet tartalmazza, maguk viselik saját költségeiket és kötelesek viselni az Európai Központi Banknál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – A nyugdíjalap felügyelő bizottsága – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Az ellátórendszer reformja – Bennfoglaltság – Korlátok

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 2.2 cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – A nyugdíjalap felügyelő bizottsága – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Minden releváns információ felügyelő bizottsággal való közlésének kötelezettsége – Korlátok – Belső előkészítő dokumentumok és a döntéshozó szervek üléseiről készült jegyzőkönyvek – Kizártság

(a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 10.4. cikk; az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 23.1 cikk)

3.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Képviselet – Személyzeti bizottság – Kötelező konzultáció – Terjedelem – Létjogosultság

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 48. és 49. cikk)

4.      Európai Központi Bank – Kormányzótanács – Ülések – Összehívás – A Bank elnökének azon kötelezettsége, hogy ülést hívjon össze a Bank személyzeti bizottságától származó levél intézésére – Hiány

(az Európai Központi Bank eljárási szabályzata, 6. cikk; az Európai Központi Bank Igazgatóságának belső szabályzata, 4. cikk)

5.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – A nyugdíjrendszer finanszírozása – A Kormányzótanács azon kötelezettsége, hogy a nyugdíjalap strukturális hiányának megszüntetésére a Bank az általános aktíváiból fizessen pótlólagos hozzájárulást – Hiány

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 5.1, 6.3 és 6.6 cikk)

6.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – A nyugdíjrendszer finanszírozása – A Bank ellátórendszerének biztosításmatematikai egyensúlya fenntartásának módjai – Megállapítás – A Kormányzótanács mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Az ellátórendszer reformja, amely eltérő következményekkel jár a személyi állomány tagjainak és a Banknak a hozzájárulását tekintve – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(Személyzeti szabályzat, XII. melléklet; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, IIIa. melléklet, 23. cikk)

7.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – A munkaviszony jellege – Szerződéses és nem a személyzeti szabályzat által meghatározott – A Bank nyugdíjalapjára vonatkozó alkalmazási feltételek Kormányzótanács általi módosítása – Az érintett alkalmazottak előzetes beleegyezésének beszerzésére vonatkozó kötelezettség – Hiány

(A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv, 36.1 cikk; az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, 9. cikk, a) pont, 10. cikk, a) pont, és III. melléklet; 91/533 tanácsi irányelv, 2. cikk, (2) bekezdés, j), i) pont)

8.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – A nyugdíjalap nyugdíjrendszerrel való felváltása – 60. életévtől csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjhoz való jog megszüntetése – A reform időpontjában ezen életkort el nem érő alkalmazottakra az új rendelkezések alkalmazása – A szerzett jogok megőrzése elvének megsértése – Hiány – A korábbi nyugdíjátváltási tényező fenntartásához való jog fennállása – Hiány

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 11.1 és 11.5 cikk)

9.      Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Nyugdíjak – A Bank korábbi nyugdíjalapjának ellátórendszerrel való felváltása – Kedvezőtlenebb rendelkezések bevezetése – Megengedhetőség – Feltétel – Megfelelő időtartamú átmeneti időszak alkalmazása

(Az Európai Központi Bank személyi állományának alkalmazási feltételei, III. melléklet, 6.3 cikk)

1.      Mivel az Európai Központi Bank felügyelő bizottságának feladatai kizárólag a nyugdíjalap működését érintik, nem pedig annak kialakítását, az említett bizottság csupán a nyugdíjalap általános működésével kapcsolatosan adhat ki véleményeket, de semmilyen hatásköre nincs az Európai Központi Bank által az ellátórendszerrel kapcsolatban általánosan tervezett módosítások véleményezését tekintve. Ennélfogva a felügyelő bizottság hatásköre nem sérült, ha a vele való konzultáció a reformnak a nyugdíjalap befagyasztására vonatkozó részére korlátozódik.

E tekintetben, noha az Európai Központi Bankot gondoskodási kötelezettség terheli az alkalmazottaira vonatkozó, általános hatályú aktus elfogadásakor, e kötelezettség alapján az adminisztráció nem köteles megsérteni az alkalmazandó rendelkezések hatályát. Tehát igaz ugyan, hogy sem a személyi állomány alkalmazására vonatkozó feltételek korábbi III. melléklete, sem a felügyelő bizottság felhatalmazása nem tiltja kifejezetten az említett bizottsággal való konzultációt az ellátórendszer reformja keretében tervezett módosításokat illetően, egyrészt e rendelkezések nem írnak elő ilyen konzultáció elvégzésére vonatkozó kötelezettséget sem, másrészt a felügyelő bizottság kizárólag a nyugdíjalap általános működésével kapcsolatos vélemények kibocsátására jogosult. Ilyen körülmények között nem róható fel a Banknak, hogy nem vette figyelembe a személyi állomány érdekeit, amikor úgy döntött, hogy nem konzultál a felügyelő bizottsággal a nyugdíjrendszer bevezetéséről.

(lásd a 141., 143., 146. és 147. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑66/09. sz., Saracco kontra EKB ügyben 2010. december 15‑én hozott ítéletének 106. pontja; F‑9/07. sz., Angé Serrano kontra Parlament ügyben 2011. szeptember 29‑én hozott ítéletének 89. pontja.

2.      Az ellátórendszerének reformja keretében az Európai Központi Bankot terhelő konzultációs kötelezettség magában foglalja, hogy a Banknak a konzultációs eljárás teljes időtartama alatt a nyugdíjalap felügyelő bizottságának rendelkezésére kell bocsátania a releváns információkat, mivel a cél az említett bizottság számára annak lehetővé tétele, hogy a lehető legteljesebb mértékben és leghatékonyabban vehessen részt a konzultációs eljárásban. Ehhez a Banknak minden releváns új információt a rendelkezésére kell bocsátania az említett eljárás utolsó pillanatáig.

E kötelezettség alól kivételt képeznek azok a belső előkészítő dokumentumok, amelyekhez a Bank főszabály szerint megtagadhatja a hozzáférést más szervektől, leszámítva a saját döntéshozó szerveit. Ugyanez a helyzet a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács üléseinek előkészítő dokumentumai és az ülések alkalmával kivetített prezentációk esetében. Emellett ami a Kormányzótanács, az Igazgatóság és az Általános Tanács ülésein készült jegyzőkönyveket illeti, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 10. cikke (4) bekezdésének és a Bank eljárási szabályzata 23. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bank döntéshozó szerveinek ülésein elhangzottak bizalmasak, kivéve ha a Kormányzótanács engedélyezi a Bank elnökének a szavazások eredményének nyilvánosságra hozatalát. Ilyen körülmények között a Bank nem köteles saját kezdeményezésre közölni azokat a felügyelő bizottsággal.

(lásd a 153., 154., 157., 164. és 220. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑44/08. sz., Akavan Erityisalojen Keskusliitto AEK és társai ügyben 2009. szeptember 10‑én hozott ítéletének 53. pontja.

3.      A személyzeti bizottsággal való konzultáció csupán a meghallgatáshoz való jogot foglalja magában. Noha az említett bizottsággal való előzetes konzultáció a szociális párbeszéd lényeges eleme, mivel lehetővé teszi a bizottság számára, hogy a személyi állomány érdekeit érintő bizonyos területeken hatékonyan részt vegyen a döntéshozatalban, ez nem változtat azon, hogy a döntéshozatalban való korlátozott részvételről van szó, mivel az adminisztráció nem köteles elfogadni a személyzeti bizottság által a konzultáció keretében megfogalmazott észrevételeket. Emiatt az adminisztrációnak szigorúan tiszteletben kell tartania ezt a kötelezettséget, amikor a személyzeti bizottsággal folytatott konzultáció befolyásolhatja az elfogadandó jogi aktus tartalmát, ellenkező esetben megfosztja a konzultációs kötelezettséget a hatékony érvényesüléstől.

Ennélfogva az Európai Központi Bank személyzeti bizottságának konzultációhoz való joga nem foglalja magában a döntéshozatali eljárás befolyásolásának garanciáját, mivel a Bank nem köteles követni a véleményt nyilvánító szerv álláspontját. E tekintetben a válasz arra a kérdésre, hogy a konzultációs eljárás hatékonyan érvényesül‑e, nem a Bank által a személyzeti bizottság kérésére, a reformra tett eredeti javaslaton végrehajtott módosítások számától vagy tartalmától függ, hanem azon valós lehetőségektől, amelyeket az említett bizottságnak felkínáltak arra vonatkozóan, hogy a Bank javaslatairól hatékonyan véleményt nyilváníthasson és más elképzelhető lehetőségeket megvizsgálhasson.

(lásd a 191. és 192. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑63/02. sz., Cerafogli és Poloni kontra EKB ügyben 2003. november 20‑án hozott ítéletének 23. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      Az Európai Központi Bank elnöke egyáltalán nem köteles intézkedéseket tenni – ideértve a Bank Igazgatóságának összehívását – annak érdekében, hogy a személyzeti bizottság valamely levelét az Igazgatóság és a Kormányzótanács tagjai elé tárja. Ugyanis noha igaz, hogy a Bank eljárási szabályzatának 6. cikkével összhangban a Bank elnöke összehívhatja az Igazgatóság ülését, ha azt szükségesnek látja, és az Igazgatóság belső szabályzatának 4. cikke előírja annak lehetőségét, hogy az Igazgatóság telekonferencia útján határozatokat hozzon, ez nem változtat azon, hogy az említett elnök feladata mérlegelni az Igazgatóság ilyen ülése összehívásának vagy telekonferencia megszervezésének szükségességét.

(lásd a 241. pontot)

5.      A gondos pénzgazdálkodás elvének megfelelően az Európai Központi Bank felelőssége meghozni az általa szükségesnek tartott intézkedéseket a nyugdíjalapja strukturális hiányának megszüntetése érdekében.

Ugyanakkor, noha a Bank személyi állománya alkalmazási feltételei korábbi III. mellékletének 6.3 cikke előírja, hogy a Bank a saját általános aktíváiból kifizeti a Kormányzótanács által – biztosításmatematikai vélemény alapján – megfelelőnek talált pótlólagos hozzájárulást, amikor az említett tanács úgy véli, hogy nem helyénvaló a jövőben fenntartani a Bank azon kötelezettségét, hogy pótlólagos hozzájárulást fizessen az alapba, a Bank nem köteles ilyen kifizetést végrehajtani. Továbbá nem állítható érvényesen az, hogy az Európai Központi Banknak a személyi állomány alkalmazási feltételei korábbi III. mellékletének 6.6 cikke alapján a rendszeres hozzájárulás emelésével helyre kellett volna állítania az alap pénzügyi egyensúlyát. Ugyanis magának e rendelkezésnek a szövegéből kitűnik, hogy az ilyen döntés a Kormányzótanács teljesen szabad mérlegelésén múlik.

Másfelől a Kormányzótanács személyi állomány alkalmazási feltételei korábbi III. mellékletének 5.1 és 6.6 cikke alapján jogosult bármikor megszüntetni a Bank hozzájárulását és magát a nyugdíjalapot. A Kormányzótanács a fortiori jogosult arra, hogy sokkal kevésbé drasztikus döntéseket hozzon, mint például a pótlólagos hozzájárulás vagy emelt összegű rendszeres hozzájárulás fizetésének megtagadása.

(lásd a 268., 269., 271. és 272. pontot)

6.      Az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerének biztosításmatematikai egyensúlya – melynek módját a személyzeti szabályzat XII. melléklete tartalmazza – a gazdasági változások és pénzügyi változók hosszú távon történő figyelembevételét feltételezi, és összetett statisztikai számítások elvégzését igényli. Ezért az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az említett ellátórendszer biztosításmatematikai egyensúlya módjának megállapítása során. Ugyanígy kell lennie az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa által elfogadott rendeleti rendelkezés esetében is, mivel ez utóbbi ugyancsak széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a Bank személyi állományára alkalmazandó ellátórendszer biztosításmatematikai egyensúlyának biztosítása tekintetében. Mindazonáltal olyan területről lévén szó, melyen a jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, az arányosság vizsgálata a szóban forgó intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmény által követendő célhoz viszonyított nyilvánvaló alkalmatlanságára korlátozódik.

E tekintetben azon egyszerű tény, hogy a reform következményei a hozzájárulást tekintve eltérők a személyi állomány és a Bank mint munkáltató esetében, nem teszi önmagában lehetővé az arányosság elve megsértésének megállapítását, mivel a személyi állomány alkalmazási feltételei korábbi III. melléklete egyáltalán nem kötelezte a Bankot arra, hogy automatikusan pótlólagos hozzájárulást fizessen a nyugdíjalap esetleges hiányának megszüntetése érdekében, mivel az ilyen kifizetés egyébiránt a Kormányzótanács.jóváhagyásának van alárendelve, amely úgy vélte, hogy be kell fagyasztani az alapot, és nyugdíjrendszerrel kell felváltani.

(lásd a 315–318. és 321. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑105/05. sz., Wils kontra Parlament ügyben 2007. július 11‑i ítéletének 70., 72. és 73. pontja.

7.      Noha a Bank és annak személyi állománya közötti munkaviszony szerződéses jellegű, az említett alkalmazási feltételek 9. cikkének a) pontjából is kitűnik, hogy e viszonyt az említett alkalmazási feltételekkel összhangban megkötött munkaszerződések szabályozzák. Ebből következik, hogy az említett alkalmazási feltételeknek és azok ellátórendszerre vonatkozó korábbi III. mellékletének szövege a személyi állomány munkaszerződéseinek részét képezi. E tekintetben a személyi állomány alkalmazási feltételei nem tekinthetők a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 91/533 irányelv 2. cikkének i) pontja értelmében vett kollektív szerződésnek, mivel azokat egyoldalúan a Kormányzótanács maga fogadta el, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 36.1 cikke által ráruházott szabályozási jogkörében eljárva, és nem képezték az alkalmazottak és az intézmény közötti tárgyalások tárgyát.

Mivel a munkaszerződéseket az alkalmazási feltételekkel összhangban, az említett 9. cikk a) pontja szerint kötötték meg, az alkalmazási feltételek 10. cikkének a) pontja szerinti megbízólevél aláírásával az alkalmazottak elfogadják e feltételeket, anélkül hogy lehetőségük volna arra, hogy annak bármely pontját egyénileg vitassák. Az akaratnyilvánítás szabadsága ebben az esetben tehát korlátozott, és csak az alkalmazási feltételekben rögzített jogok és kötelezettségek elfogadására korlátozódik. E munkaszerződéseket nagyrészt az alkalmazási feltételek határozzák meg, és a leendő alkalmazottak szerződési szabadsága már azok megkötésének időpontjában igen gyenge. Igaz, hogy a szerződések tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket az alkalmazott a tárgyalások során elfogadott, például a rábízandó feladat alapvető jellemzőivel kapcsolatban. Mindazonáltal az ilyen elemek léte önmagában nem akadálya annak, hogy az EKB vezető szervei gyakorolják azon mérlegelési jogkörüket, amellyel az EKB sajátos, a közérdeket szolgáló feladataiból adódó intézkedéseket fogadhatnak el. E szervek tehát rákényszerülhetnek arra, hogy annak érdekében, hogy az ilyen szervezeti követelményekkel szembenézhessenek, és többek között azért, hogy lehetőségük legyen alkalmazkodni az új szükségletekhez, egyoldalúan is olyan határozatokat, illetve intézkedéseket fogadjanak el, amelyek módosíthatják a munkaszerződések végrehajtási feltételeit. Ebből következik, hogy a Bank vezető szervei e jogkörük gyakorlása során egyáltalán nincsenek eltérő helyzetben ahhoz képest, mint amilyen helyzetben az Unió más szervei és intézményei vannak az alkalmazottaikkal fennálló kapcsolatukat tekintve.

Következésképpen az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek rendelkezései, valamint a nyugdíjalapra vonatkozó korábbi III. melléklet rendelkezései nem tekinthetők a Bank és annak személyi állománya közötti munkaviszony érinthetetlen feltételeinek, oly módon, hogy az Európai Központi Banknak ne volna jogi lehetősége azok módosítására a személyi állomány beleegyezése nélkül, és azok módosítása esetén a Bank megsértené az alkalmazottak munkaszerződéseinek alapvető feltételeit.

(lásd a 373–375. és 377–380. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑409/02. P. sz., Pflugradt kontra EKB ügyben 2004. október 14‑én hozott ítéletének 34–37., 49. és 53. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑333/99. sz., X kontra EKB ügyben 2001. október 18‑án hozott ítéletének 61. pontja.

8.      A tisztviselő csak akkor hivatkozhat valamely szerzett jogra, ha az e jogot keletkeztető tények a korábbi alkalmazási feltételek hatálya alatt, e feltételeknek a tisztviselő által keresetében vitatott módosítását megelőzően merültek fel.

Az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételeinek reformját illetően, amely a Bank nyugdíjalapjának befagyasztása és az említett alap új ellátórendszerrel, vagyis nyugdíjrendszerrel való felváltása érdekében módosítja az említett feltételek korábbi III. mellékletét az e III. melléklet 11.1 és 11.5 cikke alapján az említett személyi állomány valamely tagjának járó, a 60. életévtől csökkentés nélküli ellátáshoz való szerzett jogát érintő részében, e rendelkezésekből az következik, hogy a 60. életév elérése az a tény, amely jogot keletkeztet és lehetővé teszi a személyi állomány e tagja számára a nyugdíjjogosultság azonnali folyósításának és az ellátások bármely csökkentése nélküli kifizetésének kérelmezését. Következésképpen a Bank személyi állományának valamely tagja, aki a reform hatálybalépésekor nem érte el ezen életkort, ezen időpontban csupán megszerzés alatt lévő joggal rendelkezhet, és semmiképpen sem az ellátás mértékének csökkentése nélküli nyugdíjjogosultsággal.

Másfelől mivel a nyugdíjjogosultság megállapítása és az ebből eredő ellátások kifizetése világosan elkülönül, a nyugdíj megállapításához való szerzett jog nem sérül, amikor a ténylegesen kifizetett összegeket érintő változások az átváltási tényező alakulásából erednek, mivel e változások nem sértik magát a nyugdíjjogosultságot. A nyugdíjátváltási tényezők ugyanis nem képezik részét magának a nyugdíjjogosultságnak, hanem olyan eszköznek minősülnek, amely azt biztosítja, hogy a nyugellátásokat a naprakésszé tett halálozási táblázatok alapján számítják ki. Márpedig mivel az átváltási tényezők többek között a halálozási táblázatokon alapulnak, nélkülözhetetlen azok naprakésszé tétele annak érdekében, hogy tükrözzék a várható élettartamra vonatkozó előrejelzéseket. Következésképpen a Bank személyi állományának valamely tagját nem illetheti meg a reform hatálybalépése előtt érvényes nyugdíjátváltási tényezők fenntartásához való szerzett jog, sem a befagyasztott alap keretében szerzett időszakok után járó nyugdíjjogosultságnak az elérkezett időpontban való folyósítására, különösen nem az említett tényezők alapján.

(lásd a 385–387., 389. és 390. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 127/80. sz., Grogan kontra Bizottság ügyben 1982. március 11‑én hozott ítéletének 14. és 15. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑135/05. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2006. november 29‑én hozott ítéletének 78. és 80. pontja; T‑58/05. sz., Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ügyben 2007. július 11‑én hozott ítéletének 58. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

9.      Az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerének reformja keretében az uniós jogalkotó bármikor szabadon megalkothatja a személyzeti szabályzat azon módosításait, melyeket a szolgálat érdekében állónak tart, és az érintett tisztviselők vagy alkalmazottak számára a jövőre nézve kedvezőtlenebb rendelkezéseket fogadhat el, feltéve hogy kellően hosszú átmeneti időtartamot határoz meg annak elkerülése érdekében, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor megszerzett nyugdíjak folyósításának módja váratlanul módosuljon. A megfelelő átmeneti időtartam előírásának kötelezettsége akkor is érvényes, ha kedvezőtlenebb ellátórendszer bevezetésére kerül sor.

E kötelezettséggel összeegyeztethető az Európai Központi Bank alkalmazottai ellátórendszerének olyan reformja, amely előírja, hogy a személyi állomány azon tagjai, akik a módosítások hatálybalépése előtt léptek szolgálatba, valamint a személyi állomány korábbi tagjai a korábbi nyugdíjalap fedezetéből részesülnek a reform hatálybalépése előtt, ezen alap keretében teljesített szolgálati idejük tekintetében. Ugyanígy, az alkalmazási feltételek új III. melléklete 6.3 cikkének megfelelően a Bank köteles finanszírozni mindazon esetleges hiányt, amely a korábbi nyugdíjalap keretében a személyi állomány tagjai által teljesített szolgálattal összefüggő, múltbeli és jövőbeli kötelezettségekből ered. Olyan átmeneti időszak bevezetésére került tehát sor, amely időben mindaddig folytatódik, amíg a korábbi nyugdíjalap alapján járó utolsó juttatás kifizetése meg nem történik, és amely időszak alatt a Bank garanciát vállal a juttatások kifizetéséért.

(lásd a 391–394. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑71/07. P. sz., Campoli kontra Bizottság ügyben 2008. július 17‑én hozott ítéletének 74. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott Campoli kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének 85. és 105. pontja.