Language of document : ECLI:EU:F:2014:239

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(második tanács)

2014. október 21.

F‑107/11. DEP. sz. ügy

Ioannis Ntouvas

kontra

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (EBJK)

„Közszolgálat – Eljárás – Költségek megállapítása – Ügyvédi munkadíj – Intézmény ügyvéd általi képviselete  – A meghatalmazott utazási‑ és szállásköltségei, valamint napidíja – Megtérítendő költségek”

Tárgy:      I. Ntouvas által  a Ntouvas kontra EBJK végzést (F‑107/11, EU:F:2012:182, amely ellen T‑94/13. P. ügyszámon fellebbezést nyújtottak be az Európai Unió Törvényszékéhez) követően az akkor hatályos eljárási szabályzat (a továbbiakban: korábbi eljárási szabályzat) 92. cikkének (1) bekezdése alapján benyújtott, költségek megállapítása iránti kérelem.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az F‑107/11. sz., Ntouvas kontra EBJK ügyben I. Ntouvas által az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak megtérítendő költségek teljes összegét 9472,19 euróban állapítja meg.

Összefoglaló

1.      Bírósági eljárás – Költségek – Megtérítendő költségek – A megtéríteni kért költségek valós voltát bizonyító igazolások bemutatása – Szempontok

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk, b) pont)

2.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – A feleknél szükségszerűen felmerült költségek – Intézmény által az ügyvédjének fizetett munkadíj – Bennfoglaltság – A költségek megállapítása céljából figyelembe veendő tényezők

(A Bíróság alapokmánya, 19. cikk, első bekezdés, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 91. cikk, b) pont)

3.      Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Unió mentesülése minden közvetlen adó és vám alól a hivatali használatra szánt árucikkek tekintetében – Közvetett adók terén az Unió számára biztosított előnyök – A tagállamok értékelése – Feltételek

(Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 3. és 4. cikk)

1.      Azon egyszerű körülmény, hogy valamelyik félnek csupán az eredeti számlák másolatait továbbították, az említett számlák hitelességének és az eredeti számláknak való megfelelésük megkérdőjelezésére alkalmas érvek hiányában nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy a költségek megtérítendő költségként való visszaigénylése nem jóhiszeműen és a valóságnak megfelelően történik.

(lásd a 24. pontot)

2.      Ahogyan az a Bíróság alapokmánya 19. cikkének első bekezdéséből – amely az említett alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszékre is alkalmazandó – kitűnik, az intézmények szabadon igénybe vehetik ügyvéd segítségét. Ez utóbbi díjazása tehát az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek fogalma alá tartozik, anélkül, hogy az intézménynek bizonyítania kellene, hogy e segítség objektíve igazolt volt.

Azon összeg meghatározását illetően, amelynek erejéig az ügyvédi munkadíjat meg lehet téríttetni, az uniós bíróságnak nincs felhatalmazása a felek által saját ügyvédjeiknek fizetendő munkadíj megállapítására, csupán azon összeget határozza meg, amelynek erejéig e díjazás a költségek viselésére kötelezett féllel megtéríttethető. A költségek megállapítása iránti kérelemről határozva az uniós bíróságnak nem kell figyelembe vennie az ügyvédek munkadíjait meghatározó nemzeti díjszabást, sem az érintett fél és a meghatalmazottai vagy tanácsadói között e tekintetben esetleg megkötött megállapodást.

Hasonlóképpen a díjazás átalány jellege nem befolyásolja a Közszolgálati Törvényszéket a költségtérítés címén megtérítendő összeg megállapításában, mivel a bíróság állandó ítélkezési gyakorlatában kialakult kritériumokra és a felek által bemutatandó konkrét adatokra támaszkodik. Noha ezen adatok hiánya nem akadályozza a Közszolgálati Törvényszéket, hogy méltányos mérlegelés alapján határozza meg a megtérítendő költségek összegét, olyan helyzetbe hozza, melyben szükségszerűen szigorúan kell értékelnie a kérelmező követeléseit.

Másfelől a díjszabásra vonatkozó uniós rendelkezések hiányában az uniós bíróságnak szabadon kell mérlegelnie az adott ügy körülményeit, figyelembe véve a jogvita tárgyát és jellegét, az uniós jog szempontjából vett jelentőségét, valamint az ügy összetettségét, az ügyben közreműködő meghatalmazottak vagy tanácsadók által a peres eljárással összefüggésben végzett munka mennyiségét, valamint a jogvita által a felek számára képviselt gazdasági érdeket.

Végül az érintett intézmény ügyvédje munkadíja megtérítendő összegének értékelése során nem lehet elvonatkoztatni az intézmény szervezeti egységei által – még a Közszolgálati Törvényszékhez fordulás előtt – elvégzett munkától. Ugyanis, amennyiben a kereset elfogadhatóságát attól teszik függővé, hogy panaszt terjesszenek elő, és azt a kinevezésre jogosult hatóság elutasítsa, az intézmény szervezeti egységei főszabály szerint már az előtt részt vesznek a jogviták intézésében, hogy azok a Közszolgálati Törvényszék elé kerülnének.

Ugyanis, amennyiben a kereset elfogadhatóságát attól teszik függővé, hogy panaszt terjesszenek elő, és azt a kinevezésre jogosult hatóság elutasítsa, az intézmény szervezeti egységei főszabály szerint már az előtt részt vesznek a jogviták intézésében, hogy azok a Közszolgálati Törvényszék elé kerülnének.

(lásd a 25–30. és 34. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: Marcuccio kontra Bizottság végzés, T‑515/09 P‑DEP, EU:T:2013:269, 20. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Schönberger kontra Parlament végzés, F‑7/08 DEP, EU:F:2010:32, 29. pont, Chatzidoukakis kontra Bizottság végzés, F‑84/10 DEP, EU:F:2014:41, 20. és 22–24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      Az Európai Unió kiváltságairól és menteségeiről szóló jegyzőkönyv 3. és 4. cikke mentesíti ez utóbbit minden közvetlen adó alól, és különösen a vám alól a hivatali használatra szánt árucikkek tekintetében, miközben az Unió számára a közvetett adók – mint amilyen a hozzáadottérték‑adó – terén biztosított esetleges előnyök a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartoznak és az említett jegyzőkönyvben előírt feltételek vonatkoznak rájuk. Mindenesetre a küldetésben lévő tisztviselők és alkalmazottak hivatali beszerzései nem mentesülnek a hozzáadottérték‑adó alól.

(lásd a 47. pontot)