Language of document : ECLI:EU:F:2014:185

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2014. július 10.

F‑103/11. sz. ügy

CG

kontra

Európai Beruházási Bank (EBB)

„Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Lelki zaklatás – Vizsgálati eljárás – Az elnök azon határozata, amelyben nem ad helyt a panasznak – A vizsgálóbizottság véleménye – A lelki zaklatás téves meghatározása – A magatartás szándékos jellege – A lelki zaklatásra utaló magatartás és jelek fennállásának megállapítása – Az okozati összefüggés feltárása – Hiány – A vizsgálóbizottság véleményének következetlensége – Nyilvánvaló értékelési hiba – Közszolgálati kötelességszegés – Titoktartási kötelezettség – A személyes adatok védelme – Kártérítési kereset”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben CG lényegében az Európai Beruházási Bank (EBB, vagy a továbbiakban: Bank) elnöke által 2011. július 27‑én hozott azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben nem adtak helyt a lelki zaklatás miatt tett panaszának, valamint kéri a Bank kötelezését azon vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére, amely őt a 2011. július 27‑i határozat jogellenessége, az őt állítólag ért lelki zaklatás és a Banknak betudható közszolgálati kötelességszegés miatt érte.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az Európai Beruházási Bank elnökének 2011. július 27‑i határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék az Európai Beruházási Bankot arra kötelezi, hogy CG‑nek fizessen meg 35 000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Beruházási Bank maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a CG‑nél felmerült költségeket. Az európai adatvédelmi biztos beavatkozóként maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Állítólagos lelki zaklatással kapcsolatos belső igazgatási vizsgálat – A vizsgálóbizottság szabálytalanságokkal érintett véleménye – A zaklatás a Bank belső irataiban meghatározott fogalmának megsértése – A felrótt magatartás és az állítólagos áldozatnál tapasztalt tünetek közötti kapcsolat vizsgálatának hiánya – Az elnök azon határozata, hogy a vélemény alapján további intézkedés nélkül irattárba helyezi a panaszt – Nyilvánvaló értékelési hiba

(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6.1 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályzata, 2.1 cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Lelki zaklatás – Fogalom – Az önbecsülés és az önbizalom sérelme – A zaklató ártó szándékára vonatkozó követelmény hiánya

(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk; az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6.1 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályzata, 2.1 cikk)

3.      Tisztviselői kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Végrehajtási intézkedések hozatalára vonatkozó kötelezettség – A lelki zaklatás miatt benyújtott panasznak helyt nem adó határozat megsemmisítése – A felperesnek az őt ért vagyoni kár megtérítése iránti kérelme – A kérelem idő előtti jellege

(EUMSZ 266. cikk)

4.      Tisztviselői kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott aktusnak a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét nem biztosító megsemmisítése – A felperesnek a lelki zaklatás miatti panaszát további intézkedés nélkül irattárba helyező határozat következében kialakult bizonytalansággal és aggodalommal teli helyzetéhez kapcsolódó kár

(EUMSZ 340. cikk, (2) bekezdés)

5.      Bírósági eljárás – Költségek – Megállapítás – Megtérítendő költségek – Fogalom – A zaklatás miatt indult, pert megelőző vizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi költségek – Kizártság

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 86. és 91. cikk)

6.      Bírósági eljárás – Beavatkozás – A felperes által fel nem hozott jogalap – Elfogadhatatlanság

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 110. cikk, (3) bekezdés)

7.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Állítólagos lelki zaklatással kapcsolatos belső igazgatási vizsgálat – A Bank belső szabályzatát megsértve a panasz egészének adminisztráció általi közlése a feltételezett zaklatóval – A Bank felelősségét megalapozó közszolgálati kötelezettségszegés

(EUMSZ 340. cikk)

1.      Valamely hiba akkor nyilvánvaló, amikor az könnyen észlelhető és egyértelműen kimutatható azon szempontok alapján, amelyeknek a döntéshozatali jogkör gyakorlása alá van rendelve.

Az Európai Beruházási Bank elnökének azon határozata, hogy a vizsgálóbizottság véleménye alapján további intézkedés nélkül irattárba helyezi a panaszt, akkor szenved nyilvánvaló mérlegelési hibában, ha egyrészt az említett véleményből kitűnik, hogy a feltételezett zaklatók viselkedését nem a lelki zaklatásnak az Európai Beruházási Bank belső iránymutatása szerinti meghatározására tekintettel vizsgálták, másrészt az említett vélemény nem következetes annyiban, hogy megállapítja mind a felperes által kifogásolt bizonyos cselekmények feltételezett zaklatók általi megvalósítását, mind a felperesnél a lelki zaklatás tüneteinek fennállását, anélkül hogy vizsgálná, hogy ez utóbbit az előbbiek váltották‑e ki.

(lásd a 66. és 87. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: Canga Fano kontra Tanács ítélet, T‑281/11 P, EU:T:2013:252, 127. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Canga Fano kontra Tanács ítélet, F‑104/09, EU:F:2011:29, 35. pont.

2.      Az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályzata 2.1 cikkének a Bank személyi állománya magatartási kódexének 3.6.1 cikkével együttes olvasata alapján megvalósul a lelki zaklatás, ha a megjegyzések, cselekedetek vagy viselkedés a bekövetkezésükkor objektíven valamely személy önbecsülésének vagy önbizalmának sérelmével járnak.

Egyrészt ugyanis a magatartási kódex 3.6.1 cikkében szereplő megjegyzéseknek, cselekedeteknek vagy viselkedésnek sértenie kell az áldozat önbecsülését és csökkenteni önbizalmát. Másrészt, mivel nem szükséges, hogy a szóban forgó cselekmények szándékosak legyenek, nem kell bizonyítani, hogy e megjegyzéseket, cselekedeteket vagy viselkedést valamely személy méltósága megsértésének szándékával követték el. Másként fogalmazva, lelki zaklatás megvalósulhat anélkül is, hogy bizonyítani kellene, hogy a zaklató megjegyzéseivel, cselekedeteivel vagy viselkedésével szándékosan ártani akart az áldozatnak.

(lásd a 69. pontot)

3.      Valamely jogi aktus megsemmisítésével a bíróság e jogi aktust visszaható hatállyal kiiktatja a jogrendből, illetve amennyiben a megsemmisített jogi aktust már végrehajtották, joghatásainak megszüntetése céljából vissza kell állítani azt a jogi helyzetet, amelyben a felperes a megsemmisített jogi aktus elfogadása előtt volt. Ezenkívül az EUMSZ 266. cikknek megfelelően az az intézmény, amelyeknek aktusát semmisnek nyilvánították, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Mivel az uniós bíróság nem dönthet előre arról, hogy az intézmény a lelki zaklatás miatti panaszt további intézkedés nélkül irattárba helyező határozatát megsemmisítő ítélet végrehajtásaként meghozandó intézkedések keretében milyen következtetéseket vonna le a panaszra vonatkozó esetleges újabb vizsgálati eljárásból, e szakaszban nem kötelezheti az említett intézményt a felperest ért vagyoni károk megtérítésére. Ebből következik, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem adhat helyt a felperes erre vonatkozó kérelmeinek, mivel azok mindenképpen idő előttiek.

(lásd a 97., 98. és 115. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Kalmár kontra Europol ítélet, F‑83/09, EU:F:2011:66, 88. pont.

4.      A jogellenes aktus megsemmisítése önmagában megfelelő és főszabályként elégséges jóvátételét jelentheti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet ezen aktus okozhatott, feltéve hogy a felperes nem bizonyítja, hogy őt a megsemmisítést megalapozó jogsértéstől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben nem helyrehozható nem vagyoni kár érte. Nyilvánvaló, hogy az igazságtalanság érzése, és az a gyötrelem, amit az okoz, hogy valakinek jogai elismerése érdekében peres eljárásban kell részt vennie, minősülhet olyan kárnak, amely egyedül abból a tényből vezethető le, hogy az adminisztráció jogsértést követett el. E károkat meg kell téríteni, ha azokat a szóban forgó aktus megsemmisítéséből eredő elégtétel nem egyenlíti ki.

A felperes lelki zaklatás miatti panaszát további hatósági intézkedés nélkül irattárba helyező határozat megsemmisítését illetően az említett határozat a felperest bizonytalan és nyugtalanító helyzetbe hozta, amely a határozat megsemmisítését megalapozó jogellenességtől elválasztható nem vagyoni kárnak minősül, és egyedül e határozat megsemmisítésével teljes mértékben nem hozható helyre.

(lásd a 99. és 100. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: CC kontra Parlament ítélet, F‑9/12, EU:F:2013:116, 128. pont, amely ellen T‑457/13. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt; CH kontra Parlament ítélet, F‑129/12, EU:F:2013:203, 64. pont.

5.      A peres eljárásban felmerült ügyvédi költségek a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 86. és azt követő cikkeiben előírt feltételek mellett megtérítendő költségeknek minősülnek, és ennek megfelelően kell rendelkezni róluk. Ami a zaklatás miatt indult vizsgálati eljárásban felmerült ügyvédi költségeket illeti, ugyanezen eljárási szabályzat 91. cikke a megtérítendő költségek között csupán a Közszolgálati Törvényszék előtti eljáráshoz kapcsolódó költségeket említi, kizárva az azt megelőző szakaszban felmerült költségeket. Ennélfogva a bírósági eljárást megelőző vizsgálati eljárásban felmerült költségek kártérítési kereset keretében történő, megtéríthető kárként való elismerése ellentétes lenne a bírósági eljárás előtti szakasz során felmerült költségek nem megtéríthető jellegével. Következésképpen a felperes a kártérítési keresete keretében nem részesülhet tanácsadójának a vizsgálati eljárás során felmerült költségei és díjazása megtérítésében.

(lásd a 117. pontot)

6.      Noha a Bíróság alapokmánya 40. cikkének negyedik bekezdése, amely az említett alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásra is alkalmazandó, és a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 110. cikkének (3) bekezdése nem zárja ki, hogy a beavatkozó új, vagy az általa támogatott fél érveitől eltérő érveket adjon elő, beavatkozásának a keresetlevélben felhozott érvek megismétlésére korlátozása terhe mellett, nem állítható, hogy e rendelkezések lehetővé tennék számára új jogalapok előterjesztésével a jogvita keresetlevélben meghatározott keretének módosítását, illetve eltorzítását.

Mivel a beavatkozó nem jogosult olyan jogalapra hivatkozni, amely a keresetlevélben nem szerepel, az ilyen jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

(lásd a 144. és 145. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: BaByliss kontra Bizottság ítélet, T‑114/02, EU:T:2003:100, 417. pont; SELEX Sistemi Integrati kontra Bizottság ítélet, T‑155/04, EU:T:2006:387, 42. pont.

7.      Lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálati eljárással összefüggésben az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságra vonatkozó szabályzatának szövegéből kitűnik, hogy a Bank megsérti e szabályzatot, amikor a panaszos fél feljegyzésének teljes egészét közli a feltételezett zaklatóval. A Bank tehát a szerződésen kívüli felelősségének megállapítására alkalmas jogsértést követ el.

A vizsgálati eljárás ugyanis nem vezethet közvetlenül a feltételezett zaklatóval szembeni szankcióhoz, mivel az említett büntetést csak fegyelmi eljárást követően lehet kiszabni. Következésképpen, mivel a vizsgálati eljárás végeztével nem fogadhatnak el a feltételezett zaklató számára sérelmet okozó aktust, a Bank nem jogosult arra, hogy a védelemhez való joga tiszteletben tartása céljából közölje vele a felperes összes személyes adatát.

E tekintetben az a körülmény, hogy a panaszos nem ellenezte kifejezetten feljegyzésének továbbítását, nem jogosítja fel a Bankot a saját belső szabályai megsértésére.

Emellett, amikor a feljegyzés a panaszos több személyes adatát is tartalmazza, köztük az egészségi állapotára vonatkozó adatokat, e személyes adatok a feltételezett zaklatónak történő továbbítása nem vagyoni kárt okoz az említett panaszosnak.

(lásd a 146–149. és 151. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: X kontra EKB ítélet, T‑333/99, EU:T:2001:251.