Language of document : ECLI:EU:F:2014:243

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2014. november 11.

F‑52/11. sz. ügy

Carlo De Nicola

kontra

Európai Beruházási Bank (EBB)

„Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Lelki zaklatás – Vizsgálati eljárás – A vizsgálóbizottság jelentése – A lelki zaklatás téves meghatározása – Az EBB elnökének azon határozata, hogy nem ad helyt a panasznak – Megsemmisítés – Kártérítési kereset”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amely alapján C. De Nicola lényegében azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék egyrészt semmisítse meg az Európai Beruházási Bank (EBB, vagy a továbbiakban: Bank) elnökének 2010. szeptember 1‑jei határozatát, amely elutasította a lelki és „szervezeti” zaklatás miatt tett panaszát, másrészt kötelezze az EBB‑t azon károk megtérítésére, amelyeket, állítása szerint, az említett zaklatás miatt szenvedett el.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Európai Beruházási Bank elnökének 2010. szeptember 1‑jei határozatát, amely elutasította a C. De Nicola által lelki zaklatás miatt tett panaszt. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi az Európai Beruházási Bankot, hogy fizessen C. De Nicolának 3000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Beruházási Bank maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a C. De Nicolánál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Előkészítő aktus – A vizsgálóbizottság zaklatásra vonatkozó véleménye

(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata, 5.5 cikk)

2.      Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Lelki zaklatás – Fogalom – Az önbecsülés és az önbizalom megsértése – A zaklató ártó szándékára vonatkozó követelmény hiánya

(Az Európai Beruházási Bank személyzeti szabályzata, 3.6.1 cikk; az Európai Beruházási Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata, 2.1 cikk)

3.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok egyértelmű és pontos ismertetése

(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 35. cikk, 1. §, e) pont)

1. Csak azok az intézkedések okoznak sérelmet a felperesnek, amelyek a felperes érdekeit közvetlenül és azonnal érintő, jogi helyzetét lényegesen megváltoztató, kötelező joghatásokat váltanak ki. Olyan aktusok vagy határozatok esetén, amelyek kidolgozása több szakaszban, különösen egy belső eljárás végén történik, főszabály szerint csak azon intézkedések minősülnek felülvizsgálható intézkedéseknek, amelyek az eljárás lezárásaként véglegesen rögzítik az adminisztráció álláspontját, a végső határozat előkészítésére irányuló közbenső intézkedések azonban nem. A határozat előkészítő aktusai nem okozhatnak sérelmet a felperesnek, aki kizárólag az eljárást befejező határozat elleni keresetében hivatkozhat a végleges határozatot megelőző és azzal szorosan összefüggő aktusok jogellenességére.

Az Európai Beruházási Banknak a munkahelyi méltóságról szóló szabályzata alapján hatáskörrel rendelkező vizsgálóbizottságának véleménye az Európai Beruházási Bank elnöke által meghozott végső határozat előkészítő aktusának minősül. Mivel ebből következően az említett vizsgálóbizottság véleménye önmagában nem minősül megtámadható aktusnak az annak megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmet, mint elfogadhatatlant, el kell utasítani.

Ezzel szemben az említett vizsgálóbizottság véleményének jogellenességére hivatkozni lehet az Európai Beruházási Bank elnöke által meghozott végső határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem alátámasztására. Az Európai Beruházási Bank által elfogadott, és a Bank magatartási kódexe 3.6. cikkében meghatározott „Az emberi méltóságnak a munkahelyen történő tiszteletben tartása terén folytatott politika” című belső szabályzatból ugyanis az következik, hogy vizsgálóbizottság véleménye lényeges eljárási követelménynek minősül, ebből következően e követelmény anyagi jogi vagy eljárásjogi szabálytalanság miatti be nem tartása a Bank elnöke által az említett vélemény alapján hozott határozat jogszerűségét érintő hibának minősül.

(lásd a 142., 144. és 145. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: D kontra EBB ítélet, T‑275/02, EU:T:2005:81, 43–46. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

Közszolgálati Törvényszék: Donati kontra EKB ítélet, F‑63/09, EU:F:2012:193, 139. pont.

2. Az Európai Beruházási Bank magatartási kódexének 3.6.1 cikkében foglalt meghatározás szerint a lelki zaklatás meglehetősen hosszú időtartamon belül ellenséges vagy illetlen megjegyzések, cselekedetek vagy viselkedés ismétlődése a személyi állomány egy vagy több tagja részéről a személyi állomány valamely tagjával szemben. A Bank munkahelyi méltóságról szóló szabályzata szerint nincs jelentősége annak, hogy a szóban forgó magatartás szándékos‑e, vagy sem. A döntő tényező az, hogy a zaklatás és a megfélemlítés olyan nemkívánatos és elfogadhatatlan magatartás, amely sérti az azzal érintett személy önbecsülését és csökkenti önbizalmát.

Ebből következően – a Bank belső szabályzatának megfelelően – a Bank segítségnyújtási kötelezettségét megalapozó lelki zaklatás megvalósul, ha a zaklató személy megjegyzései, cselekedetei vagy viselkedése objektíve, tehát a tartalmuknál fogva sértették a Bankon belül azzal érintett személy önbecsülését és csökkentették az önbizalmát.

Ennek a kötelező belső szabályzatnak nem felel meg a lelki zaklatásra vonatkozó vizsgálóbizottsági vélemény, amely a lelki zaklatásnak való minősüléshez megköveteli a magatartás szándékosságát.

(lásd a 143., 149., 150. és 154. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: CG kontra EBB ítélet, F‑103/11, EU:F:2014:185, 69. pont.

3. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 35. cikke 1. §‑ának e) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapok, valamint a ténybeli és jogi érvek rövid ismertetését. Ezeknek kellően egyértelműeknek és pontosaknak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezése előkészítését és a Közszolgálati Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt, adott esetben további információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy azok a lényeges ténybeli és jogi körülmények, amelyeken a kereset alapul, összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevélből.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy az ügyvédnek, mint az igazságszolgáltatás segítőjének a fő szerepe pontosan az, hogy a kereseti kérelmeket megfelelően érthető és összefüggő jogi érveléssel támassza alá, tekintettel arra, hogy a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás írásbeli szakaszában az előkészítő iratoknak főszabály szerint csak egyszeri kicserélésére kerül sor.

(lásd a 161. és 162. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: AH kontra Bizottság ítélet, F‑76/09, EU:F:2011:12, 29. és 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.