Language of document : ECLI:EU:F:2015:20

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(egyesbíró)

2015. március 24.

F‑61/14. sz. ügy

Carola Maggiulli

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Előléptetés – 2013. évi előléptetési időszak – Előléptetést mellőző határozat – Az érdemek összehasonlító vizsgálata”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott, C. Maggiullit a 2013. évi előléptetési időszakban AD 13 besorolási fokozatba elő nem léptető bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló kereset.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. C. Maggiulli maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Terjedelem – Az értékelő jelentések figyelembevétele – Egyéb, figyelembe vehető körülmények

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Nyilvánvaló értékelési hiba – Fogalom

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, (1) bekezdés)

1.      A személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdés alapján a kinevezésre jogosult hatóság az érdemek összehasonlító vizsgálata során a tisztviselőnek azon besorolási csoport következő magasabb besorolási fokozatába történő kinevezéséhez, amelybe az tartozik, figyelembe veszi különösen a tisztviselőről készült értékeléseket, a nyelvek használatát feladatai végrehajtása során azon nyelveken kívül, amelyek alapos ismeretét bizonyította, és adott esetben az előléptethető tisztviselő által viselt felelősség szintjét. Ez a három legfontosabb tényező, amelyet az érdemek összehasonlító vizsgálata keretében kötelezően figyelembe kell venni. Amennyiben az előléptethető tisztviselők érdemei egyenértékűek, a kinevezésre jogosult hatóság másodlagosan, a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdésében kifejezetten megemlített három tényező alapján más kritériumokat is figyelembe vehet, mint például a pályázók életkorát, vagy a hivatalban vagy besorolási fokozatban eltöltött szolgálati idejét.

(lásd a 28. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Casini kontra Bizottság ítélet, T‑132/03, EU:T:2005:324, 57. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Bouillez és társai kontra Tanács ítélet, F‑53/08, EU:F:2010:37, 50. pont; AC kontra Tanács ítélet, F‑9/10, EU:F:2011:160, 25. pont.

2.      Az előléptetésre jelölt tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata során a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az uniós bírósági felülvizsgálatnak ebben az összefüggésben annak vizsgálatára kell korlátozódnia, hogy az adminisztráció megállapításaihoz vezető utakat és módokat tekintve az adminisztráció a nem kifogásolható kereteken belül maradt‑e, és nem élt‑e nyilvánvalóan hibásan hatáskörével. A Közszolgálati Törvényszék tehát nem helyettesítheti a kinevezésre jogosult hatóságnak a pályázók képességeire és érdemeire vonatkozó értékelését a sajátjával. Ennek megfelelően az uniós bíróságnak nem feladata az adminisztráció által valamely tisztviselő szakmai képességeiről kialakított értékelés megalapozottságának felülvizsgálata, amely értékelés összetett értékítéleteket tartalmaz, amelyeket természetüknél fogva nem lehet objektív módon vizsgálni. A Közszolgálati Törvényszéknek továbbá nem feladata, hogy az előléptethető jelöltek valamennyi iratát újból részletesen megvizsgálja annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy egyetért a kinevezésre jogosult hatóság következtetésével, mivel ha ilyen gyakorlatot folytatna, túllépné az őt megillető jogszerűségi felülvizsgálat kereteit, és így saját értékelésével helyettesítené az e hatóságnak az előléptethető jelöltek érdemeire vonatkozó értékelését.

Az adminisztráció ezen értékelését a szolgálat érdekében és az egyenlő bánásmód elvének megfelelően az érdemek gondos és pártatlan összehasonlító vizsgálatának szükségessége korlátozza. Jóllehet a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat alapján rendelkezik hatáskörrel e vizsgálatnak az általa legmegfelelőbbnek tartott eljárás vagy módszer szerinti elvégzésére, e vizsgálatot a gyakorlatban az egyenlőség alapján és összehasonlítható információforrásokból és adatokból kiindulva kell elvégezni.

Az előléptetés területén az adminisztráció választása felett az uniós bíróság által gyakorolt felülvizsgálat keretében valamely hiba akkor nyilvánvaló, amikor az könnyen észlelhető és egyértelműen kimutatható azon szempontok alapján, amelyeknek a jogalkotó az előléptetés terén és a személyzeti szabályzat 45. cikkének (1) bekezdés alapján hozott határozatokat alá kívánta rendelni. Következésképpen annak megállapításához, hogy az adminisztráció a tények mérlegelésekor követett‑e el olyan nyilvánvaló hibát, amely igazolja a határozat megsemmisítését, a bizonyítékoknak, amelyeket a felperesnek kell előterjesztenie, elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy a szóban forgó határozatban elfogadott tények értékelését hihetőségétől megfosszák. Más szavakkal a nyilvánvaló mérlegelési hibára alapított jogalapot el kell utasítani, ha a felperes fél által előterjesztett tények ellenére a kérdéses értékelést helytállónak vagy megalapozottnak lehet tartani.

(lásd a 29–31. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Casini kontra Bizottság ítélet, EU:T:2005:324, 52. és 53. pont;

az Európai Unió Törvényszéke: Canga Fano kontra Tanács ítélet, T‑281/11 P, EU:T:2013:252, 35., 41. és 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Stols kontra Tanács, T‑95/12 P, EU:T:2014:3, 31. pont;

Közszolgálati Törvényszék: AC kontra Tanács ítélet, EU:F:2011:160, 22. és 24. pont; Buxton kontra Parlament ítélet, F‑50/11, EU:F:2012:51, 38. pont; Debaty kontra Tanács végzés, F‑47/13, EU:F:2013:215, 33. pont.