Language of document : ECLI:EU:F:2014:268

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(második tanács)

2014. december 10.

F‑115/13. sz. ügy

Christina Helwig

kontra

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (AEE)

„Közszolgálat – Szerződéses alkalmazott – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának elmaradása – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan és nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülöző kereset”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amellyel Ch. Helwig megtámadja az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (AEE) a felperes szerződéses alkalmazotti szerződésének meghosszabbítását megtagadó határozatát, és kéri az e határozattal neki okozott kár megtérítését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant és mint nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülözőt elutasítja. Ch. Helwig viseli saját költségeit és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Határozott időre szóló szerződés meghosszabbításának elmaradása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az érintett alkalmazott érdekeinek figyelembevétele – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 7. cikk; Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. és 119. cikk)

2.      Tisztviselők – Szerződéses alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – A lejáró szerződésű alkalmazottak eltérő kezelése – A hátrányos megkülönböztetés hiánya – Feltételek

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. és 119. cikk)

1.      A határozott idejű ideiglenes alkalmazotti szerződés meghosszabbítása pusztán a hatáskörrel rendelkező hatóság mérlegelésére bízott lehetőségnek minősül, mivel az intézmények e tekintetben széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a szervezeti egységeiknek a rájuk bízott feladatoknak megfelelő szervezése, és erre tekintettel a rendelkezésükre álló személyi állomány beosztása terén, azzal a feltétellel, hogy e beosztás a szolgálati érdeknek megfelelően történik.

Ezenfelül a hatáskörrel rendelkező hatóság valamely alkalmazott helyzetéről való döntés során köteles figyelembe venni minden olyan tényt, amely kihathat határozatára, tehát nemcsak a szolgálati érdeket, hanem különösen az érintett alkalmazott érdekét is. Mindez tulajdonképpen az adminisztráció gondoskodási kötelezettségéből következik, amely az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és analógia útján az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek által az intézmény és alkalmazottai közötti viszonyok tekintetében meghatározott kölcsönös jogok és kötelezettségek egyensúlyát tükrözi.

A gondoskodási kötelezettség azonban nem értelmezhető úgy, hogy az adminisztráció köteles lenne a határozott idejű ideiglenes alkalmazotti szerződés meg nem hosszabbítására vonatkozó döntése előtt megvizsgálni, hogy az ideiglenes alkalmazottat nem lehet‑e másik állásba elhelyezni.

Mindenesetre az intézményeket ezzel összefüggésben megillető széles mérlegelési jogkörre tekintettel a bírósági felülvizsgálat a nyilvánvaló hiba, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányára korlátozódik.

(lásd a 18–20. és 22. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Kyrpitsis kontra EGSZB ítélet, T‑13/95, EU:T:1996:50, 52. pont; Potamianos kontra Bizottság ítélet, T‑160/04, EU:T:2008:438, 30. pont; ETF kontra Landgren ítélet, T‑404/06, EU:T:2009:313, 162. pont;

Törvényszék: Bizottság kontra Macchia ítélet, T‑368/12, EU:T:2014:266, 59. pont.

2.      Nem minősül az egyenlő bánásmód elve megsértésének, ha egy uniós ügynökség – jóllehet más szerződéses alkalmazottaknak határozott idejű szerződésük lejártával a szerződéses alkalmazotti szerződésük meghosszabbítását és az ügynökségen belül másik álláshelyre történő átsorolását ajánlja – olyan határozatot hoz, hogy nem hosszabbítja meg egy szerződéses alkalmazott munkaszerződését, amennyiben nem bizonyított, hogy az érintett alkalmazott a korábban ellátott feladataira, az általa addig tanúsított munkavégzésre, valamint a biztosítható álláshelyekre tekintettel szerződése lehetséges meghosszabbítását illetően hasonló helyzetben van, mint a többi szerződéses alkalmazott.

(lásd a 28. és 29. pontot)