Language of document : ECLI:EU:F:2015:46

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2015. május 18.

F‑44/14. sz. ügy

Jaana Pohjanmäki

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – A kinevezésre jogosult hatóság, illetve az előléptetési tanácsadó bizottság szerepe – Az értékelő jelentések hiánya – Az értékelő jelentések előléptetési tanácsadó bizottság tagjai általi véleményezésének hiánya – Az előléptetési tanácsadó bizottság előadója és a korábbi értékelő feladatainak összeegyeztethetősége – Nyilvánvaló értékelési hiba – A besorolási fokozatban eltöltött szolgálati idő – Az ellátott feladatokkal járó felelősség mértéke – Gondoskodási kötelezettség”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben J. Pohjanmäki azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Unió Tanácsa azon határozatát, amelyben az a 2013. évi előléptetési időszakban nem léptette őt elő az AD 13 besorolási fokozatba, valamint kötelezze a Tanácsot az e határozat miatt állítólagosan elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésére.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. J. Pohjanmäki viseli saját költségeinek felét. Az Európai Unió Tanácsa viseli saját költségeit, valamint a Közszolgálati Törvényszék kötelezi a Tanácsot a J. Pohjanmäki részéről felmerült költségek felének viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Módozatok – Az értékelő jelentések figyelembevétele – Hiányos és szabálytalan személyi akta – Következmények

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

2.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Módozatok – Az értékelő jelentések figyelembevétele – Az előléptetési tanácsadó bizottságok általi előzetes vizsgálat – Módozatok – Az értékelő jelentéseknek az előléptetési tanácsadó bizottság egyetlen tagja általi vizsgálata – Megengedhetőség

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

3.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Módozatok – Az értékelő jelentések figyelembevétele – Az előléptetési tanácsadó bizottságok általi előzetes vizsgálat – Módozatok – Az értékelő jelentéseknek az előléptetési tanácsadó bizottság azon tagja általi vizsgálata, aki korábban az érintett tisztviselő értékelője volt – Megengedhetőség

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

4.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Elutasító határozat – A vitatott aktus indokolásának megváltoztatása

(Személyzeti szabályzat, 45., 90. és 91. cikk)

5.      Tisztviselők – Előléptetés – Szempontok – Érdemek – A besorolási fokozatban eltöltött szolgálati idő figyelembevétele – Szubszidiárius jelleg – Az érdemek időbeli tartósságának figyelembevétele – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

6.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Nyilvánvaló értékelési hiba – Fogalom

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk)

7.      Tisztviselők – Előléptetés – Az érdemek összehasonlító vizsgálata – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Figyelembe vehető körülmények – Az ellátott feladatokkal járó felelősség mértéke

(Személyzeti szabályzat, 5. és 45. cikk)

8.      Tisztviselők – Előléptetés – Elő nem léptetett jelölt panasza – Elutasító határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – Az indokolás elégtelensége – Hiánypótlás a peres eljárás során – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 25. és 45. cikk)

1.      Az előléptetést mellőző határozat megsemmisítéséhez nem elegendő az, hogy a pályázó aktája szabálytalan vagy hiányos legyen, hanem annak bizonyítása is szükséges, hogy e körülmény döntő hatással lehetett az előléptetési eljárásra.

Következésképpen a tisztviselő által az összesen hét hónapot lefedő két időszak alatt nyújtott teljesítményre vonatkozó információk hiányára alapított szabálytalanságot illetően nem bizonyították, hogy e szabálytalanság döntő befolyással volt az előléptetési eljárásra. Az az összesen hét hónapos időszak ugyanis, amely tekintetében az érintett teljesítményét nem értékelték az értékelő jelentések keretében, nagyon rövid az érintett besorolási fokozatban eltöltött nyolc évhez képest, és az érintett nem bizonyította, sőt nem is állította, hogy az ezen hét hónap alatti érdemei olyan jelentősek voltak, hogy az érdemek összehasonlító vizsgálata eltérő eredményre vezetett volna, ha ezen érdemeket figyelembe vették volna.

(lásd a 41., 43. és 44. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Sabbag Afota kontra Tanács ítélet, F‑9/11. sz., EU:F:2011:196, 42–44. pont.

2.      Ha az intézmény által bevezetett előléptetési rendszer lehetővé teszi minden előléptetési tanácsadó bizottságban egy előadó kijelölését, akinek a szerepe az akták és az értékelő jelentések vizsgálata, valamint az erről való beszámoló az előléptetési tanácsadó bizottságnak, az a tény, hogy valamelyik előléptethető tisztviselő értékelő jelentéseibe az előléptetési tanácsadó bizottságnak csupán egy tagja tekint bele, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az érdemek összehasonlító vizsgálata teljes egészében szabálytalan. Ezenkívül, mivel az intézmény belső szabályzata nem határoz meg külön eljárást vagy alakiságokat az előadó előléptetési tanácsadó bizottságon belüli kijelölésére, az előléptetési tanácsadó bizottság egyik tagjának az értékelő jelentésbe való betekintése elegendő annak megállapításához, hogy e tag az előléptetési tanácsadó bizottság előadójaként járt el.

(lásd a 46. pontot)

3.      Ha az intézmény által bevezetett előléptetési rendszer lehetővé teszi minden előléptetési tanácsadó bizottságban egy előadó kijelölését, akinek a szerepe az akták és az értékelő jelentések vizsgálata, valamint az erről való beszámoló az előléptetési tanácsadó bizottságnak, és ha valamelyik előléptethető tisztviselő első értékelője az előléptetési tanácsadó bizottság tagja, e tagnak tartózkodnia kell az érintett tisztviselőről zajló vitában való részvételtől. Nincs azonban ok ezen utóbbi szabály terjedelmének oly módon való kiterjesztésére, hogy az magában foglalja azon előadói feladatot, amelyet a kérdéses tagnak az előléptetési tanácsadó bizottságban a releváns akták és jelentések vizsgálatának szakaszában kell betöltenie.

(lásd a 49. pontot)

4.      A pert megelőző eljárás során bekövetkezett változások lehetővé teszik az adminisztráció számára, hogy a panasz szakaszában újra megvizsgálja a megtámadott aktust az új ténybeli és jogi elemek függvényében, és szükség esetén módosítsa vagy kiegészítse azon indokokat, amelyek alapján a vitatott jogi aktust elfogadta.

(lásd az 52. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: Mocová kontra Bizottság ítélet, T‑347/12 P, EU:T:2014:268, 34., 35. és 45. pontja;

Közszolgálati Törvényszék: AZ kontra Bizottság ítélet, F‑26/10, EU:F:2011:163, 38. pontja; BD kontra Bizottság ítélet, F‑36/11, EU:F:2012:49, 47. pontja.

5.      A személyzeti szabályzat 45. cikke előírja, hogy az előléptetés kizárólag a leginkább érdemes előléptethető tisztviselők közötti választáson alapuljon. Következésképpen a tisztviselő előléptetése keretében a besorolási fokozatban és a szolgálatban eltöltött szolgálati idő csupán másodlagos szempontként, az érdemeknek a más előléptethető tisztviselőkével való egyenértékűsége esetén kaphat jelentőséget.

Az érdemek időtartamának tartós jellegére vonatkozó szempont a személyzeti szabályzat 45. cikkében szereplő három szemponttól nem különül el, hanem közvetlenül az első, a tisztviselőről készült értékeléseken alapuló szemponthoz kapcsolódik, és lehetővé teszi a kinevezésre jogosult hatóság számára, hogy méltányos egyensúlyt találjon a tehetséges, rendkívül magas teljesítményükkel kitűnő tisztviselők gyors előmenetele biztosításának célkitűzése és a hosszú időn keresztül tartósan magas szintű teljesítményt nyújtó tisztviselők rendes előmenetele biztosításának célkitűzése között.

(lásd az 57. és 58. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: Stols kontra Tanács ítélet, T‑95/12 P, EU:T:2014:3, 40–45. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Barbin kontra Parlament ítélet, F‑68/09, EU:F:2011:11, 91. pont; Nieminen kontra Tanács, F‑81/12, EU:F:2014:50, 43. és 44. pont, az ítélettel szemben T‑464/14. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Törvényszéke előtt.

6.      Az előléptetésre pályázó tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata keretében a kinevezésre jogosult hatóság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és az uniós bíróság felülvizsgálati jogkörének annak eldöntésére kell korlátozódnia, hogy – tekintettel azokra a szempontokra és indokokra, amelyek az adminisztráció álláspontjának kialakulásához vezettek – az adminisztráció ésszerű határokon belül maradt‑e, és hatáskörét nem gyakorolta‑e nyilvánvalóan hibásan. A bíróság tehát nem helyettesítheti saját értékelésével a kinevezésre jogosult hatóságnak a pályázók képességeire és érdemeire vonatkozó értékelését.

E tekintetben a hiba akkor nyilvánvaló, ha könnyen észlelhető és egyértelműen kimutatható azon szempontok alapján, amelyeknek a jogalkotó az előléptetés terén hozott határozatokat alá kívánta rendelni. Következésképpen annak megállapításához, hogy az adminisztráció elkövetett‑e a tények mérlegelésekor olyan nyilvánvaló hibát, amely igazolja a határozat megsemmisítését, a bizonyítékoknak, amelyeket a felperesnek kell előterjesztenie, elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy a szóban forgó határozatban elfogadott tények értékelését hihetőségétől megfosszák. Más szóval a nyilvánvaló hibán alapuló jogalapot el kell utasítani, ha a felperes által előadott bizonyítékok ellenére a vitatott értékelés valódiként vagy érvényesként elfogadható.

(lásd a 61. és 62. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: AC kontra Tanács ítélet, F‑9/10, EU:F:2011:160, 22–24. pont; Nieminen kontra Tanács ítélet, EU:F:2014:50, 59. pont.

7.      A személyzeti szabályzat 5. cikkében szereplő, a besorolási fokozat és az ellátott feladat megfelelőségének elve szerint az ugyanazon besorolási fokozatba tartozó tisztviselők és alkalmazottak rendesen egyenértékű felelősséggel járó feladatokat látnak el. Következésképpen az adminisztrációnak az előléptethető tisztviselők érdemeinek összehasonlító vizsgálata során figyelembe kell vennie a valamely előléptethető tisztviselő által ellátott feladatokkal járó felelősség mértékét, amennyiben az meghaladja az ugyanolyan besorolási fokozatba tartozó tisztviselők által általában viselt felelősség mértékét.

(lásd a 66. pontot)

Hivatkozás:

Közszolgálati Törvényszék: Merhzaoui kontra Tanács ítélet, F‑18/09, EU:F:2011:180, 59. pont.

8.      A kinevezésre jogosult hatóság ugyan nem köteles az elő nem léptetett tisztviselők számára megindokolni az előléptetésről szóló határozatokat, viszont köteles megindokolni az elő nem léptetett tisztviselőnek a rá vonatkozó elő nem léptető határozattal szembeni panaszát elutasító határozatot, és e határozat indokolásának egybe kell esnie annak a határozatnak az indokolásával, amely ellen a panasz irányul.

Ennek keretében az indokolás kielégítő voltát annak az érvelésnek a lényeges elemeire tekintettel kell értékelni, amelyre az intézmény válaszol. Mivel az előléptetés a személyzeti szabályzat 45. cikke szerint az érintett tisztviselők közötti választással történik, elegendő, ha a panaszt elutasító határozat indokolása az előléptetés jogi és személyzeti szabályzatbeli feltételeinek a tisztviselő egyedi helyzetére való alkalmazását ismerteti.

Ráadásul amennyiben a kinevezésre jogosult hatóság közölt indokoláskezdeményt, az eljárás során is elő lehet terjeszteni kiegészítő adatokat.

(lásd a 79., 80. és 83. pontot)

Hivatkozás:

az Európai Unió Törvényszéke: Van Neyghem kontra Tanács végzés, T‑113/13 P, EU:T:2013:568, 17. pont;

Közszolgálati Törvényszék: AC kontra Tanács ítélet, EU:F:2011:160, 29. pont; Sabbag Afota kontra Tanács ítélet, EU:F:2011:196, 65. pont; Bouillez és társai kontra Tanács ítélet, F‑11/11, EU:F:2012:8, 22. pont.