Language of document : ECLI:EU:F:2015:91

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKE ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2015. július 15.

F‑94/15. R. sz. ügy

Oren Wolff

kontra

Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)

„Közszolgálat – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem – A személyzeti bizottság megválasztása – Sürgősség – Hiány – Az érdekek mérlegelése”

Tárgy      Az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk, valamint az Euratom‑Szerződés 106a. cikke értelmében az Euratom‑Szerződésre is alkalmazandó EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kereset, melyben O. Wolff azon 2015. április 23‑i határozat végrehajtásának felfüggesztését kéri, amelyben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) elutasította a személyzeti bizottsági választások eredményének érvénytelenítésére irányuló kérelmét.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék O. Wolff ideiglenes intézkedés iránti kérelmét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A személyzeti bizottság megválasztásával kapcsolatos peres eljárások – A választások megtartásának időpontjában választójoggal rendelkező tisztviselő

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A személyzeti bizottsági választások során a választójoggal rendelkező tisztviselőt ért kár – Önmagában súlyos kárnak nem minősülő körülmény – A hatékony jogorvoslathoz való jog hatása

(EUMSZ 278. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 2. cikk; személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 115. cikk (2) bekezdés)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Fogalom

(EUMSZ 278. cikk)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A személyzeti bizottsági választások során a választójoggal rendelkező tisztviselőt ért kár – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A sürgősség hiánya

(EUMSZ 278. cikk; személyzeti szabályzat, II. melléklet, 1. cikk)

1.      A személyi állomány és az egyéb alkalmazottak képviseleti szerveivel kapcsolatban, és ami az ilyen eljárás megsemmisítése iránti kereset megindításának vagy az ilyen eljárásban való részvételnek a lehetőségét illeti, minden választónak közvetlen és fennálló érdeke fűződik ahhoz, hogy a választásokat olyan feltételek mellett és olyan választási rendszer alapján bonyolítsák le, amely összhangban áll a személyzeti szabályzat választási eljárásról szóló rendelkezéseivel.

E tekintetben, mivel a tisztviselő a személyzeti bizottság megválasztásakor választójoggal rendelkezett, és mivel e jogosultságára hivatkozik e választások eredményének bírósági felülvizsgálatát kérve, nem szűnik meg az eljáráshoz fűződő érdeke csupán amiatt, hogy az e választások eredményeként létrejött személyzeti bizottság megbízatása az eljárás időtartama alatt elvileg lejár.

(lásd a 25. és 30. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: 1996. szeptember 24‑i Marx Esser és Del Amo Martinez kontra Parlament ítélet, T‑182/94, EU:T:1996:130, 40. pont;

Közszolgálati Törvényszék: 2011. július 19‑i Bömcke kontra EBB ítélet, F‑105/10, EU:F:2011:122, 23. és 24. pont.

2.      Az EUMSZ 278. cikk a fellebbezések nem felfüggesztő jellegének elvét fogalmazza meg, mivel az uniós intézmények jogi aktusait megilleti a jogszerűség vélelme. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró tehát csak kivételesen rendelheti el az ügy érdeméről határozó bíró előtt megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését. Következésképpen a sürgősség feltétele, pontosabban annak szükségessége – aminek a végrehajtás felfüggesztése alá van rendelve –, hogy a felperes megalapozottan hivatkozhasson a súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének kockázatára, nem tévesztendő össze azon követelménnyel, amely szerint ahhoz, hogy a tisztviselő érvényesen keresetet indíthasson a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikke alapján, igazolnia kell az ezen aktus megsemmisítéséhez fűződő személyes érdekét.

E tekintetben az a körülmény, hogy a tisztviselő választójoggal rendelkezik a személyzeti bizottsági választásokon, és mint minden választónak, érdeke fűződik ahhoz, hogy a képviselőjét szabályosan válasszák meg, nem elegendő a súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázatának bizonyításához, amely igazolhatná a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Másfelől, noha az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikke mindenki számára biztosítja a hatékony bírói jogorvoslathoz való jogot, e jognak hallgatólagosan elfogadott korlátai vannak, mivel jellegénél fogva szabályozást igényel, tehát nem vezethet az EUMSZ 278. cikk rendelkezéseinek mellőzéséhez, melyekből az következik, hogy a végrehajtás felfüggesztése nem rendelhető el a súlyos és helyrehozhatatlan kár kockázatának bizonyítása nélkül.

(lásd a 26., 27. és 29. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: 2010. április 27‑i Parlament kontra U végzés, T‑103/10 P(R), EU:T:2010:164, 34. pont.

3.      A végrehajtás felfüggesztése nem önmagában azon előnytől függ, amely a vitatott aktus kedvezményezettjei számára ezen aktusból származik, hanem azon súlyos és helyrehozhatatlan kártól, amelyet ezen aktus a kérelmező saját érdekeiben okozhat.

(lásd a 33. pontot)

4.      Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek terén a sürgősség feltétele nem bizonyított a tisztviselő által a személyzeti bizottsági választások eredményének érvénytelenítése iránti kérelmét elutasító határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelem esetén, mivel az ügyben szereplő érdekek mérlegelésének eredménye mindenképpen az érintett intézmény javára billen.

Az időszakos választások megtartását ugyanis annak szükségessége igazolja, hogy a választói testület képviselőinek elképzelései tükrözik a választói testület alapvető változásait, mivel idővel előfordulhat, hogy a képviselet már nincs összhangban a választók főbb törekvéseivel. Márpedig ez a kockázat jelenne meg, ha a korábbi személyzeti bizottságot visszahívnák az uniós bíróság által hozandó, az említett bizottság választási eredményeinek megsemmisítésére irányuló keresetre vonatkozó határozatra várva, miközben az uniós jogalkotó a személyzeti szabályzat II. melléklete 1. cikkének elfogadásával úgy vélte, hogy a személyzeti bizottságot legkésőbb háromévente kell megújítani annak reprezentativitásának biztosítása céljából. Ráadásul a korábbi személyzeti bizottság reprezentativitásának hatékonysága csökkenne, ha jogköreit a folyamatban lévő ügyek intézésére korlátoznák. Márpedig az ilyen, rövid időtartamra kidolgozott korlátozás alkalmas volna arra, hogy megzavarja az érintett intézmény belső igazgatását minden alkalommal, amikor az intézménynek az említett bizottsághoz vagy valamely más, származékos összetételű szervhez kellene fordulnia, mint amilyen az előléptetési vegyes bizottság, az értékelésekért felelős bizottság és a szociális intézkedések bizottsága.

E tekintetben azon körülmény mellett, hogy a jelenlegi személyzeti bizottság megválasztásának vitatása kizárólag azon alapul, hogy a választási iroda a részvételi küszöb elérése érdekében másodszor is meghosszabbította a választási időszakot ahelyett, hogy megszervezte volna a szavazás második fordulóját, amely lehetővé tette volna a választások egyszerű többségi alapon történő érvényesítését, mérlegre kell tenni az új személyzeti bizottság egyszerre széles körű és aktuális reprezentativitását – még ha vitatott is – a korábbi személyzeti bizottság idejétmúlt és mérsékelt hatékonyságú reprezentativitásával szemben, és meg kell állapítani, hogy az érintett intézmény ahhoz fűződő érdeke, hogy a személyi állomány időszerű és teljesen működőképes képviselettel rendelkezzen, amely képes a személyi állománnyal állandó kapcsolatot tartani és a szervezeti egységek megfelelő működése érdekében együttműködni, előnyt élvez a választó érdekével szemben.

(lásd a 37–40. pontot)