Language of document : ECLI:EU:F:2015:90

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2015. július 16.

F‑112/14. sz. ügy

EJ és társai

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Tisztviselők – A személyzeti szabályzat reformja – 1023/2013 rendelet – Beosztástípusok – A beosztástípusokba történő besorolásra vonatkozó átmeneti szabályok – A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 30. cikkének (2) bekezdése – A Bizottság jogi szolgálatának AD 13 besorolású jogtanácsosai – A »jogtanácsosok« és a »jogi szolgálat tagjainak« helyzete – Az AD 13 besorolásba történő bekerülés módjai a 2004. évi személyzeti szabályzat rendelkezései alapján – Előléptetés a személyzeti szabályzat 45. cikke alapján – Kinevezés a személyzeti szabályzat 29. cikkének (1) bekezdése alapján – A »tanácsadó vagy azonos rangú« és az »átmeneti kategóriájú tanácsos« beosztástípusokba történő besorolás – Sérelmet okozó aktus – A »jelentős felelősség« fogalma – A »külön feladatok« fogalma – Egyenlő bánásmód – Az AD 14 besorolási fokozatba történő előléptetésre való alkalmasság – Jogos bizalom – A jogbiztonság elve”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben EJ és másik 19 felperes, akiknek felsorolását anonim változatban a melléklet tartalmazza, lényegében azon egyedi határozatok megsemmisítését kérik, amelyeket álláspontjuk szerint az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22‑i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 287., 15. o.) 2014. január 1‑jei hatálybalépését követően fogadott el, és amely az említett rendelettel bevezetett „átmeneti kategóriájú tanácsos” beosztástípusnak megfelelő, a Bizottságon belül „átmeneti kategóriájú főtanácsos” megnevezésű álláshelyre sorolja be őket.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a felperesek számítógépesített egyedi iratanyagaiba 2014. január 1‑jén utólag beillesztett megjegyzés formájában kifejezésre jutó, az Európai Bizottság kinevezésre jogosult hatósága által elfogadott azon egyedi határozatokat, amelyek EJ‑t, és azon többi felperest, akiknek felsorolását anonim változatban a melléklet tartalmazza, az Európai Bizottságon belül az „átmeneti kategóriájú főtanácsos” megnevezésű, a személyzeti szabályzat szerinti „átmeneti kategóriájú tanácsos” beosztástípusnak megfelelő álláshelyre sorolják be. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni az EJ, és azon többi felperes részéről felmerült költségeket is, akiknek felsorolását anonim változatban a melléklet tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – A kinevezésre jogosult hatóság azon határozata, amely a Bizottság jogi szolgálatának AD 13 besorolású tagját átmeneti kategóriájú tanácsosi beosztástípusba sorolja be – Bennfoglaltság

(Személyzeti szabályzat, 45. cikk, 90. cikk, (2) bekezdés, és 91. cikk, (1) bekezdés, XIII. melléklet, 30. cikk, (2) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

2.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Az érintett számítógépesített egyedi iratanyagának módosítása formájában kifejezésre jutó határozat ellen benyújtott panasz – Elfogadhatóság

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk, (2) bekezdés, és 90. cikk, (2) bekezdés, XIII. melléklet, 30. cikk, (2) bekezdés; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

3.      Tisztviselők – Előmenetel – A tisztviselők régi előmeneteli rendszeréből az újba való átmenetet kísérő átmeneti szabályok bevezetése – A beosztástípusokba való besorolásra vonatkozó szabályok – Atipikus feladatokat ellátó, AD 13 besorolási fokozatú tisztviselők besorolása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása

(Személyzeti szabályzat, XIII. melléklet, 30. cikk, (2) bekezdés; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (17)–(19) preambulumbekezdés)

4.      Tisztviselők – Előléptetés – Új előléptetési rendszer elfogadása – A régi és az új rendszer közötti átmenet – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok – A szerzett jogok tiszteletben tartása

(Személyzeti szabályzat; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

5.      Tisztviselők – Előmenetel – A tisztviselők régi előmeneteli rendszeréből az újba való átmenetet kísérő átmeneti szabályok bevezetése – A beosztástípusokba való besorolásra vonatkozó szabályok – A Bizottság „jogi szolgálatának tagja” vagy „jogtanácsosa” feladatait ellátó, AD 13 besorolási fokozatú tisztviselők besorolása – A jogi szolgálat tagjainak „átmeneti kategóriájú tanácsosi” beosztástípusba és a jogtanácsosoknak a „tanácsadó vagy azonos rangú” beosztástípusba történő besorolása – Megengedhetetlenség – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 20. és 21. cikk; személyzeti szabályzat, 29. cikk (1) bekezdés, 45. cikk, és XIII. melléklet, 30. cikk, (2) bekezdés; 723/2004 tanácsi rendelet; 1023/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

1.      A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése és 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktus a kinevezésre jogosult hatóság azon, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet hatálybalépését követően elfogadott határozata, amely a Bizottság AD 13 besorolási fokozatú, a jogi szolgálathoz a „jogi szolgálat tagja” álláshelyre beosztott tisztviselőjét az említett rendelettel bevezetett „átmeneti kategóriájú tanácsos” beosztástípusra sorolja be. A 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat (a továbbiakban: új személyzeti szabályzat) XIII. melléklete 30. cikke (2) bekezdése c) és d) pontjának szövege ugyanis – amint lehetővé teszi azt, hogy a kinevezésre jogosult hatóság 2014. január 1‑jei hatállyal a jogi szolgálathoz beosztott, AD 13 besorolási fokozatú „jogtanácsosokat” az e rendelet értelmében vett „tanácsadókéval” azonos álláshelyet betöltő tisztviselőknek, illetve a biztosok kabinetjeinek tagjait az „egységvezetőkével” azonos tevékenységet végző tisztviselőknek tekintse – nem zárja ki jogilag annak lehetőségét sem, hogy e hatóság úgy tekintse, hogy a szintén a jogi szolgálathoz beosztott, a „jogi szolgálat” AD 13 besorolási fokozatú „tagjai” – az általuk e címen ellátott, az ugyanezen jogi szolgálathoz beosztott „jogtanácsosokéhoz” hasonló feladatokra tekintettel – „tanácsadó vagy azonos rangú” beosztástípusba is besorolhatók, mivel az „azonos” kifejezés a meghatározó ezen beosztástípusba történő besorolás céljából.

E tekintetben az uniós jogalkotó a személyzeti szabályzat 723/2004 rendelettel módosított változatában (a továbbiakban: 2004. évi személyzeti szabályzat) még nem rendelkezett külön arról, hogy a „jogi szolgálat” AD 13 besorolási fokozatú „tagjait” „átmeneti kategóriájú tanácsosi” beosztástípusba kell sorolni, e megnevezést az új személyzeti szabályzat tartalmazza kifejezetten. Következésképpen kizárólag azzal az indokkal sorolták be a jogi szolgálat AD 13 besorolási fokozatú tagját alapesetben az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete 30. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az új személyzeti szabályzatban foglalt, „átmeneti kategóriájú tanácsosi” beosztástípusba, amely beosztás a 2004. évi személyzeti szabályzat szerinti, korábbi „adminisztrátori” beosztástípusra terjedt ki, mert a kinevezésre jogosult hatóság elutasította annak megállapítását, hogy 2013. december 31‑én az AD 13 besorolási fokozatú jogtanácsos a „tanácsadókéval” vagy az „egységvezetőkével” – mint a 2004. évi személyzeti szabályzatban szereplő beosztástípusok – azonos feladatokat látott el.

Mivel e besorolásnak az a következménye, hogy az érintett tisztviselő előmenetele az AD 13 besorolási fokozatban megreked, a besorolásra vonatkozó határozat kétségtelenül olyan kötelező joghatásokat vált ki, amelyek közvetlenül és azonnal befolyásolják az említett tisztviselő érdekeit azáltal, hogy jelentős mértékben módosítják a jogi helyzetét. Az említett határozat továbbá nem minősül előkészítő aktusnak, mivel alkalmas olyan joghatások kiváltására, amelyek – az AD 14 besorolási fokozatba való előléptetést megtagadó esetleges jövőbeli határozatnak az új személyzeti szabályzat 45. cikke alapján történő elfogadásától függetlenül –ezentúl befolyásolják az érintett tisztviselő érdekeit.

(lásd a 40., 42., 44., 45. és 47. pontot)

Hivatkozás

Bíróság: 1989. február 14‑i Bossi kontra Bizottság ítélet, 346/87, EU:C:1989:59, 23. pont;

Elsőfokú Bíróság: 1992. december 18‑i Cimenteries CBR és társai kontra Bizottság ítélet, T‑10/92–T‑12/92 és T‑15/92, EU:T:1992:123; 2008. szeptember 18‑i Angé Serrano és társai kontra Parlament ítélet, T‑47/05, EU:T:2008:384, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A személyzeti szabályzat XIII. melléklete 30. cikke (2) bekezdésének szövegéből következik, hogy – az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló 1023/2013 rendelet hatálybalépését követően – 2014. január 1‑jei hatállyal a kinevezésre jogosult hatóság a 2013. december 31‑én az AD csoportokon belül szolgálatban álló tisztviselőket a fent említett rendelkezésben felsorolt különböző beosztástípusokba sorolja be, ami azt jelenti, hogy az említett hatóság hivatalosan ilyen, beosztástípusokba történő besorolásra vonatkozó határozatokat fogad el, és hogy – az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 25. cikke (2) bekezdésének megfelelően – írásban közli az említett határozatokat az érintett tisztviselőkkel.

E tekintetben a besorolásra vonatkozó, a „SysPer 2” elnevezésű személyzeti igazgatás informatikai rendszerben az érintett számítógépesített egyedi iratanyagaiba bevezetett módosítás formájában kifejezésre jutó határozattal szembeni panasz nem minősül idő előtt benyújtottnak, mivel e módosítás ténylegesen tükrözi a kinevezésre jogosult hatóság által hozott határozatot, amelyet műszakilag a szolgálatai hajtottak végre, és amelyet – a megfelelő ügyintézésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikkében foglalt elvére tekintettel és a személyzeti szabályzat 25. cikkének (2) bekezdése alapján – írásban kell közölni az érintettel.

(lásd a 41. és 48. pontot)

3.      Az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat hatálybalépésekor a 2013. december 31‑én szolgálatban álló, AD 13 besorolási fokozatú tisztviselőket a kinevezésre jogosult hatóság határozatával – az ezen időpontban AD 13 besorolási fokozatot betöltő adminisztrátorok tekintetében a módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 30. cikkének (2) bekezdésétől eltérésként előírt – három beosztástípus, nevezetesen az „egységvezető vagy azonos rangú”, „tanácsadó vagy azonos rangú” vagy „átmeneti kategóriájú tanácsos” beosztástípus egyikébe kellett sorolni.

Ami azon tisztviselők besorolását illeti, akik a Bizottság jogi szolgálatának „jogtanácsosaiéhoz” hasonló atipikus feladatokat láttak el, a kinevezésre jogosult hatóságnak meg kellett határoznia, hogy – a Bizottságon belüli, „jogtanácsosok” elnevezésű, AD 13 besorolási fokozatú beosztásokkal való analógia útján, amelyeket az ellátott feladatok jellegére és terjedelmére tekintettel a „tanácsadókéval” azonosnak ítélt meg – az AD 13 besorolási fokozatú beosztások tekinthetők‑e az ezen beosztások keretében ellátott különleges feladatok jellegére és terjedelmére tekintettel a „tanácsadókéval” azonosaknak, és ennélfogva besorolhatók‑e az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat 30. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „tanácsadó vagy azonos rangú” beosztástípusba.

E tekintetben a módosított személyzeti szabályzat XIII. melléklete 30. cikkének (2) bekezdése nem tartalmaz olyan szempontot, amely alapján a kinevezésre jogosult hatóság meghatározhatná, hogy az az AD 13 besorolási fokozatú jogász, aki 2013. december 31‑én a „jogi szolgálat tagja” megnevezésű állást töltött be az intézményén belül, a személyzeti szabályzat I. mellékletében foglalt beosztástáblázaton szereplő „tanácsadó” beosztástípussal azonos beosztástípusba volt‑e besorolva, amely táblázat valamennyi intézményre és azok valamennyi szolgálatára vonatkozik, nem kizárólag a jogi szolgálataikra. Ennélfogva a fent említett azonosság meghatározása során az említett hatóság bizonyos szabadsággal – másképpen szólva mérlegelési mozgástérrel – rendelkezik, amelyet az 1023/2013 rendelet (17)–(19) preambulumbekezdésének megfelelően, de mindenképpen az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása mellett kell gyakorolnia.

(lásd az 56., 63. és 64. pontot)

4.      A tisztviselők és az adminisztráció közötti jogviszony nem szerződéses jellegű, hanem a személyzeti szabályzaton alapul, és így a tisztviselők jogait és kötelezettségeit a jogalkotó bármikor módosíthatja, továbbá e tekintetben valamely jogszabályi rendelkezés módosítását, így a személyzeti szabályzatot módosító rendeletet – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazni kell a korábbi jogszabály hatálya alatt felmerült helyzetek jövőbeli következményeire, kivéve ha a korábbi szabályozás alatt létrejött és véglegesen megvalósult helyzet szerzett jogot keletkeztet. E tekintetben valamely jog akkor tekintendő szerzett jognak, ha az azt keletkeztető tényállás a jogszabály‑módosítás előtt megvalósult, nem ez a helyzet, ha a jogot keletkeztető tényállás nem valósult meg a módosítást megelőző jogszabály hatálya alatt. Így, amennyiben a tisztviselők az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat hatálybalépése időpontjáig az előléptetésre csak alkalmasak voltak, és mivel az előléptetés a kinevezésre jogosult hatóság olyan előzetes határozatától függött, amelyet ez utóbbi még nem fogadott el, az ilyen tisztviselők nem hivatkozhatnak a szerzett jogokra annak érdekében, hogy ezen időpontot követően is megőrizzék alkalmasságukat ezen előléptetésre

(lásd az 58. és 59. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 1975. március 19‑i Gillet kontra Bizottság ítélet, 28/74, EU:C:1975:46, 4. pont; 2008. december 22‑i Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ítélet, C‑443/07 P, EU:C:2008:767, 60–65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

5.      Sérti az egyenlő bánásmód elvét, amely az uniós jognak az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. és 21. cikkében kimondott és az uniós közszolgálati jogra alkalmazandó alapelve, ha személyek két csoportjával, amelyek ténybeli és jogi helyzete között nincs lényeges különbség, besorolásukkor eltérően bánnak, és e bánásmódbeli eltérés objektíve nem indokolt. Ezen elv alkalmazásakor az összehasonlítandó helyzetek vizsgálata során az e helyzeteket jellemző tényezők összességét figyelembe kell venni.

Sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen intézmény szóhasználata szerint a „jogi szolgálat tagjai” elnevezésű, 2013. december 31‑én AD 13 besorolási fokozatú tisztviselők által betöltött álláshelyek nem voltak a 723/2004 rendelettel módosított személyzeti szabályzat (a továbbiakban: 2004. évi személyzeti szabályzat) nómenklatúrájában szereplő „tanácsadóval” azonos rangú beosztások az 1023/2013 rendelettel módosított személyzeti szabályzat (a továbbiakban: új személyzeti szabályzat) XIII. melléklete 30. cikke (2) bekezdése d) pontjának értelmében, holott a szintén AD 13 besorolási fokozatú és ugyanazokat a feladatokat ellátó adminisztrátoroknak minősülő „jogtanácsosok” feladatainak azonosságát elismerte. Ezáltal a Bizottság különbözőképpen kezelte a lényegében mégis azonos helyzetben lévő tisztviselőket a besorolási fokozat és az e fokozat keretében ellátott feladatok tekintetében, mivel az általuk betöltött álláshelyek 2004. évi személyzeti szabályzat hatálya és ezen intézmény belső szóhasználata szerint névlegesen különböző intézményeknek feleltek meg.

E tekintetben az, hogy az előléptetésre kizárólag a 2004. évi személyzeti szabályzat 45. cikke alapján került sor – azon célkitűzésre tekintettel, hogy az egyenlő bánásmód elvével összhangban valamennyi tisztviselő számára biztosítani kell az előmenetel lehetőségét – nem minősül olyan releváns különbségnek, amely igazolná, hogy a 2013. december 31‑én ellátott, teljes mértékben azonos feladatok gyakorlása ellenére az új személyzeti szabályzatban foglalt beosztástípusok közül a „jogi szolgálat tagjainak” való besorolásuk egyenlőtlen következményekkel járhat azon „jogtanácsos” munkatársaik besorolásához képest, akiknek az ugyanezen AD 13 besorolási fokozatba való előléptetésére a 2004. évi személyzeti szabályzat, illetve a személyzeti szabályzat 723/2004 rendelet hatálybalépéséig alkalmazandó változata (a továbbiakban: régi személyzeti szabályzat) 29. cikke (1) bekezdésének és 45. cikkének együttes alkalmazása alapján került sor. Ezzel összefüggésben az, hogy az AD 13 besorolási fokozatú és 2013. december 31‑én szolgálatban álló „jogtanácsosokat” a 2004. évi személyzeti szabályzat vagy a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt a középvezetői álláshelyekre történő kinevezésre vonatkozóan akkor előírt feltételek alapján nevezték ki, önmagában nem bizonyítja, hogy e „jogtanácsosok” különleges érdemekről vagy jelentősebb érdemekről tettek bizonyságot, mint amelyet a pályázóknak az AD 13 besorolási fokozatba történő előléptetés érdekében kellett bizonyítaniuk, és azt sem bizonyítja, hogy mindenképpen rendelkeztek az új személyzeti szabályzat értelmében vett „jelentős” vagy „külön” felelősséggel”.

(lásd a 65., 71., 75. és 79. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2008. december 22‑i Centeno Mediavilla és társai kontra Bizottság ítélet, EU:C:2008:767, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;

Az Európai Unió Törvényszéke: 2011. november 15‑i Nolin kontra Bizottság ítélet, T‑58/11 P, EU:T:2011:664, 37–39. pont.